A privatizációnak vége, de tényleg

A privatizáció korszaka úgy tűnik, soha nem zárulhat le teljesen. Orbán Viktor már az évezred elején meghirdette annak végét, legutóbb pedig Fellegi Tamás tett hasonló kijelentést, a privatizáció korszaka azonban mintha ügyet sem vetne a politikusokra.

A héten a magánosítás újabb fejezete nyílt meg, amikor kiderült, hogy az állam 36,6 milliárd forintért értékesíti a Budapest Airportban (BA) meglévő részesedését. Az eladásról azért most döntött a kormány, mert az állam 2005-ös privatizációs szerződésbe kikötött eladási opciója jövő szombatig él, utána a vételár már nem lenne garantált.

A bevétel pedig mindig jól jön, eddig ugyanis leginkább hitelből voltunk urak: az "IMF ötszázmilliárdjából" megvett Mol-részvénycsomag ha az unió által számonkért költségvetési hiányszámot nem is érinti, az államháztartási törvény szabályai szerint növeli a költségvetési hiányt. Matolcsyék a héten be is adták a költségvetési törvénymódosítást, amelyben korrigálják a számokat. Javításra pedig még a későbbiekben is szükség lehet, Nátrán Roland helyettes államtitkár elismerte, a nemzeti eszközkezelő felállítása is a költségvetést terheli majd.

Kapóra jön a nyugdíjpénz

Az államháztartás hiánya május végére már így is elérte az éves előirányzat 105,4 százalékát, az egyensúlyt a magánnyugdíjvagyon államosításából befolyó, közel kétezer milliárd billentheti helyre, csak az OTP Magánnyugdíjpénztár 685 milliárd forintot fizetett be.

Mivel a vagyon jelentős része részvényekben volt, az állam több cégben is részesedéshez jutott, a Rábában 11,7 százalékos a Pannergy-ben 5,4 százalékos befolyást szerzett. Közben Matolcsy György a héten ismét hangot annak a gondolatnak, miszerint a nyugdíjpénzek államosításának célja nem a költségvetési bevételek növelése volt, hanem a kötelező magánpillér negatív hatásainak elkerülése.

A nyár végéig az egykori pénztári tagok is megkapják a reálhozamot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője szerint a többségének lesz reálhozama, vagy tagi kiegészítése. Binder István közölte: az összeget augusztus 31-ig utalják vissza nekik.

Mire költik a pénzünket?

Az adófizetők pénzének vándorlása ugyanakkor nem mindig teljesen átlátható, a héten pert indított a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest, miután két költségvetést érintő, közérdekű adatigényléssel kapcsolatos kérdésre sem kapott választ a Magyar Államkincstártól. Indoklása szerint mindkét információ rendkívül fontos lenne az idei költségvetési folyamatok megítélése szempontjából.

Titkolózásban élen járnak az állami cégek is, az egyre nagyobbra duzzadó Magyar Villamos Művek tulajdonában álló Paksi Atomerőmű például sokáig nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a mintegy kétezer milliárdos erőműbővítést megalapozó úgynevezett Teller-projekt részleteit, a cég ellen az Energiaklub nyert pert, így a héten nyilvánosságra kellett hoznia a szerződéseket, eszerint nagyjából félmilliárd forintot költöttek megbízásokra.

Matolcsy másképp látja

A piacokon március elején lelkesen fogadták a Széll-tervben szereplő kiigazítások, a 2013-ra vállalt 902 milliárd még soknak is tűnt. Pár hónap alatt akkorát fordult a világ, hogy most már inkább kevésnek tűnik. A kormány nemrég még visszafogottnak tűnő várakozásánál is kisebb lehet a gazdasági növekedés, az elemzők a Széll-terv felpuhulásától tartanak.

A héten Brüsszel a jövő évi hiánycél elszállására figyelmeztetett, Matolcsy György visszaszólt, mondván ő több ponton eltérően vélekedik a nemzeti reformprogramról és a konvergencia programról, mint az Európai Bizottság. A hitelminősítők megítélése vegyes: miközben a Fitch javított a kockázati besorolásunkon, a Moody's újabb leminősítésről beszél.

Görög veszély

A kormánynak háborgó európai vizeken kell egyensúlyban tartani a magyar hajót, a görög adósságválság körüli félelmek rángatják az eurót, a frank árfolyama pénteken a forinttal szemben már megint a 220-as szintet nyaldosta.

Bár a héten már a német parlament is rábólintott az újabb mentőcsomagra, a részletek még nem tisztázottak, és biztosra vehető, hogy ezzel nem oldódik meg végérvényesen a déli állam problémája. Görögország privatizációval oltaná a tüzet, eladják a Hellenic Petroleum olajtársaságban tartott 35,5 százalékos tulajdonrészt, és a Depa gázipari vállalatban is 55 százalékot.

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott irányadó kamatlábán az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülésén, az továbbra is 1,25 százalék.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX gyengült a héten 23 002,59 ponton zárt pénteken. Az OTP 1,45 százalékos mínuszban 5 840 forinton zárt, a Richter 34 700 forinton 0,27 százalékos plusz után.

	23. heti záró	22. heti záró
BUX	23 002	23 076
OTP	5840	5975
Mol	23 200	23 300
Richter	34 700	35 140
Magyar Telekom	572	545

Gáz, áram, uborka

Az energetikában is fordulatokkal teli hét volt, a kormány fontos energetikai változtatásokat csempészett a képviselők bérezéséről szóló zárószavazás előtti módosítóba, eszerint gáztőzsdét hoznának létre, és a rendszerhasználati díjakon keresztül támogatnák a kapcsoltan termelő erőműveket. Rossz nyelvek szerint a módosítóknak csak első ránézésre nincs semmi köze a képviselők bérezéséhez.

Szerdán a Nabucco Gas Pipeline International GmbH és a tranzit országok miniszterei véglegesítettek a gázvezeték megépítésének jogi kereteit. Egyelőre azonban még sok a kérdőjel a Moszkvától független vezetékrendszer körül, nem tudni, kik lesznek a beszállítói és a finanszírozása is bizonytalan. Ismét nekifut a kanadai Falcon a makói gázvagyon felszínre hozásának. A társaság hazai leányvállalata, a TXM Kft. szándéknyilatkozatot írt alá - a Gazprom Neft kontroll alatt lévő - szerb NIS vállalattal, aminek értelmében a szerb társaság az algyői formációnál saját költségén három különálló kutat fúrhat, és tesztelhet.

A héten megint Oroszország büntetett a legnagyobbat, a felére csökkentette a Fehéroroszországba irányuló áramexportját, hogy Minszkre rendezze 54 millió dollárnyi áramtartozását. Az orosz áramexportáló Inter monopolcég egyik illetékese azt is elmondta, hogy ha Minszk tíz napon belül nem rendezi tartozását, a cég teljesen leállítja a Fehéroroszországba irányuló áramkivitelt.

Az uborka okozta német járványról kiderült, hogy nem az uborka okozza, eddigre azonban már az európai gazdák egy részét csőd szélére sodorta a hisztéria, az Európai Bizottság 150 millió eurós támogatást helyezett kilátásba.