További Magyar cikkek
Húsz éve, 1991. június 2-án a magyar vasúti személyszállítás "egy osztállyal feljebb lépett": forgalomba állt az első európai színvonalú, városok közötti expresszvonat, a Miskolc és Budapest között közlekedő Intercity - írja a pénzcentrum.hu.
Az ország akkor leggyorsabb és legkorszerűbb vasúti pályáján hétköznap négy, vasárnap öt vonat közlekedett mindkét irányban, a 294 utas 1 óra és 47 perc alatt ért célba, a kényelem és a gyorsaság ára 100 forintos pótjegy volt. Az elmúlt húsz évben 100 millióan választották az InterCity vonatokat, melyekre pótjegy és helyjegy váltása kötelező (kivéve a nemzetközi járatokat, amelyek helyjegybiztosítás nélküli pótjeggyel vehetők igénybe).
Jelenleg a pótjegy ára 540 forint, az InterCity pedig 2 óra 1 perc alatt ér Budapestről Miskolcra, illetve 2 óra 2 perc alatt a borsodi megyeszékhelyről Budapestre. Mint azt a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságától megtudtuk, a jelzett időszak alatti menetidő növekedésben ugyan szerepe van annak, hogy Füzesabony állomáson (közel egy évtizede már) megáll az InterCity vonat, azonban a vasúti pályán meglévő lassújelek jelentősen hozzájárulnak a menetidő növekedéséhez.
Lassítanak a lassújelek
A Wikipédia szerint a vasúti pálya olyan szakaszait, ahol a pályára engedélyezett sebességnél kisebb sebességgel szabad közlekedni, lassújellel jelölik. A lassújel tulajdonképpen egy táblacsoportot jelent, amelyek kitűzésével jelölik a vasúti pálya mentén a lassan bejárandó pályarész elejét, végét és mindenekelőtt a pályarész előtti fékúttávolság kezdetét.
A gyakorlatban azért használják a lassújeleket, hogy olyan kisebb hibákra figyelmeztessenek, amelyek lelassítják a sebességet. Havas Péter közlekedésmérnöktől, a BME Közlekedésmérnöki Karának docense szerint a lassulás elsődleges oka, hogy az elmúlt évtizedekben elmaradtak a pályarekonstrukciós munkálatok, a vasúti pálya jelenlegi állapota nem teszi lehetővé azt, hogy a vonatok gyorsabban közlekedjenek. Az egy új - füzesabonyi - megálló 5-6 percet szintén hozzátesz a menetidőhöz: a nagyjából egy perces megálláson túl a lassítással-gyorsítással is számolni kell.
Verseny az autópályákkal
A pálya elhasználódása, a forgalom nagysága és az elkezdődött beruházások folytatása - ezek a főbb szempontok, amelyek alapján döntenek az egyes pályaszakaszok felújításáról, tájékoztatta a lapot Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője. Ezen szempontok alapján a következő hónapokban sor kerül a Kelenföld - Tárnok vonalszakasz átépítésére, a Budapest - Székesfehérvár vonalon a biztosító berendezés telepítésére, a Záhony térsége széles nyomtávú vontatóvágány hálózat felújítására ( a pályaépítés II. ütemére), valamint a Szajol - Püspökladány vasútvonal korszerűsítési és biztosítóberendezés telepítési munkáira is.
A nagyon távlati tervek között szerepel a Budapest - Miskolc vasútvonal korszerűsítése. A menetidő csökkentése a rekonstrukció egyik legfontosabb célja, a nehezen hihető ígéretek szerint a felújítás után 160 km/órás sebességet vezetnek be, így a menetidő Budapest és Miskolc között (közbülső megállás nélkül) 1 óra 33 perc lesz. A vasútvonal tervei úgy készülnek, hogy egy második ütemben, Hatvan és Miskolc között a 200 km/órás sebességet jelentősebb átalakítások nélkül be lehessen vezetni. A menetidő így Budapest és Miskolc között 1 óra 23 percre csökken.
Loppert Dániel szerint ez a menetidő már versenyképes az autópályával, de az igazi előnye abban rejlik, hogy a vonal két nagy csomópontján, Hatvanban és Füzesabonyban sokkal kedvezőbb átszállási kapcsolatokat tesz lehetővé, vagyis teljes Észak-Magyarország közlekedését javítja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
