Az AB csak a nyáriszünet után döntene a nyugdíjról

Az Alkotmánybíróságtól kapott tájékoztatás szerint a magánnyugdíjügy először május 16-ánkerült a testület elé, ekkor indítványokat tárgyalt a testület és meghallgatta az érintetteket is, köztük a Stabilitás Pénztászövetség képviselőit. Azóta a téma nem volt napirenden és jövő héten sem lesz. Az ügy kapcsán határozattervezet még nem került a testület el, úgy tudjuk, hogy ez még el sem készült, ráadásul nem is jellemző, az alkotmánybírák az ügyekről az első körben véglegesen döntenek. Értesülésünk szerint várhatóan csak a nyári szünet után, kibővült létszámmal dönt majd az ügyben.

Nagy utat jár meg a pénzünk

Különösebb problémák nélkül a vagyontranszfer lezajlott június 1 és 12-e között, ez egyelőre egy technikai értékpapír-transzfer volt, az ÁKK-ra azonban még várni kell, hogy mit fog szólni az átadott papírokhoz. A kötvények esetében nem lehet probléma, azonban vannak olyan speciális értékpapírok, amikkel kapcsolatban további megbeszélések lesznek a pénztárak és az ÁKK között - mondta el Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

A pénztárak most kezdik meg a tagi kifizetéséket kiszámítani, ami reálhozamból és tagdíj-kiegészítésből áll. A pénztárak július 20-ig igénylik vissza az államtól ezeket a pénzeket, amit augusztus végéig a volt pénztártagok is meg fognak kapni. A pénztártagok kétszer is nyilatkozhattak, egyrészt 2011. február végéig, majd egy külön megkeresést kaptak az állami rendszerbe visszalépett pénztártagok a vagyonkezelő részéről.

Már foglalkozik vele az AB

Változatlanul várjuk az alkotmánybíróság döntését a pénztárak, három héttel ezelőtt meghallgatást tartott az alkotmánybíróság, ahol több szaktekintélyt (például Szász Károly, Mészáros József, Surányi György) is részt vett. A szóbeli meghallgatáson nem lehetett semmilyen implikációt kapni, hogy milyen döntés lesz, azonban arra utaló jelek voltak, hogy már foglalkozik a kérdéssel az Ab.

A reálhozamok kifizetése után már nagyon nehéz lesz a tagsági jogviszonyt visszaállítani, a legszerencsésebb eset az lett volna, ha a vagyontranszfer előtt megtörtént volna a döntés, azonban még bízunk abban, hogy a nyári ítélkezési szünet előtt az Ab dönteni fog a kérdésben - tette hozzá Bába Julianna.

80 százaléknál van reálhozam

Jelen állás szerint a visszalépő tagoknak az államnak a befizetéseiket és az inflációnak megfelelő hozamot vissza kell adniuk, viszont az infláció feletti hozam az övék lehet. Nagyon sok tényezőtől függ a reálhozam nagysága, azt lehet mondani, hogy lesznek szerencsésebb és kevésbé szerencsésebb pénztártagok, akik esetleg jól vagy rosszul időzítve váltottak pénztárat. Az esetek 80 százalékban a pénztártagok pozitív reálhozamot érhettek el, a reálhozam 2010 végéig 220 milliárd forintot ért el szektorszinten, míg a tagdíj-kiegészítés 40 milliárd forintot - mondta el Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség alelnöke.

A hozam jelentős része az állami alapé lesz, sok pénztártagot viszont meglepetés fog érni, hiszen a teljes hozamot nem lehet felvenni, csak a reálhozamot. A számításaink szerint az előzetes becslések óta növekedett a reálhozam értéke, hiszen az elmúlt hónapokban nem volt olyan pénztár, ami negatív hozamot ért volna el. Ha a visszaadott vagyonhoz viszonyítjuk a reálhozamot, akkor a vagyonra vetítve 7 százalék körül van a reálhozam átlagosan. A pénztári rendszer kialakulásakor csatlakozott pénztártagok ennél nagyobb arányra számíthatnak, míg a később belépők kevesebbre, többek között a válság miatt - mondta el Borza Gábor.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!