A görögök miatt fáj

Szinte pontosan egy éve, tavaly június elején írtuk: okos ember görög salátáról sem beszél. Akkor néhány vezető fideszes politikus Magyarország helyzetét a görögökéhez hasonlító nyilatkozata miatt egyetlen nap alatt közel nyolc forinttal drágult az euró, hét forinttal a frank, a helyzetet azonban jellemzi, hogy a komoly esés akkor az eurónál 282-ig, a franknál azonban éppen csak 200 forint fölé repítette az árfolyamot.

A forint egy évvel ezelőtti kiütését persze a hazai nyilatkozatok érték el, de a nemzetközi környezet kísértetiesen hasonlított a mostanihoz: tombolt a görög adósságválság, a piacok államcsődtől féltek, megszorításoktól és hitelcsomagoktól volt hangos minden. És persze a válság eurózónára gyakorolt hatásairól, aminek köszönhetően a dollár és a svájci frank jelentősen erősödött az euróval szemben.

Eltelt egy év, és a helyzet szinte ugyanaz: a mögöttünk hagyott, csonka pünkösdi munkahét nekünk is – elsősorban persze a devizahiteleseknek – a bőrünkön érezhetően a megint hitelcsomagra és megszorításra váró görögökkel kezdődött és azzal is ért véget.

Csakhogy az eltelt évben – egész pontosan idén tavasszal, a Széll Kálmán-tervvel bejelentett gazdaságpolitikai fordulat nyomán –  a forint az euróval szemben szépen visszaerősödött, hosszabb ideje stabilan 265 forint körül mozog az árfolyam. Mire hát a frank árának elszállása? Sajnos az euró a görögök és a monetáris unió több más országának gondjai miatt folyamatosan gyengült az elmúlt időszakban a biztonsági devizaként is tekintett frankkal szemben. Míg nem is olyan rég még az 1,3-as kurzus is komoly frankerősödést jelzett, a héten új csúcsot döntött az frank/euró kereszt, 1,20 alá nézve 1,1945-ös szinten állított fel történelmi rekordot. A héten újra előkerültek az eurózóna felbomlásáról szóló elemzői esélylatolgatások is.

Emellett a bizonytalan európai helyzet a héten már a forintot az euróval szemben is gyengítette. Márpedig a forint/frank árfolyam e két kurzus, a frank/euró és a forint/euró árfolyamokból áll össze, és a héten minden a devizahitelesek ellen játszott  - csak a forint euróval szembeni relatív erejének köszönhető, hogy nem dőlt meg a 226 forintos frankárfolyamrekord, 225 fölé viszont csütörtökön benézett a kurzus.

Leminősítés a csődveszély miatt

De mi is van most a görögökkel? Hétfőn azzal indult a hét, hogy agresszív, egyszerre három fokozatú osztályzatrontással a már rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető "CCC" szintre süllyesztette Görögország államadós-besorolását hétfőn a Standard & Poor's . A görögök osztályzata most már a világon az összes, besorolással egyáltalán rendelkező ország közül a leggyengébb – a befektetők számára ez nagyjából azt jelenti, hogy tilos bármilyen görög eszközbe fektetni, az annyira kockázatos (persze már a korábbi besorolásoknak is hasonló üzenete volt).

A leminősítés oka egyszerű: a hetekkel korábban lépő Moody's már akkor 50 százalékos valószínűséget adott arra, hogy bekövetkezik a görög államcsőd, az, hogy a lejáró államadósságot nem tudják kifizetni. Az államcsőd valószínűségét persze többen többféleképpen számolják, csütörtökre a görög állampapírokra köthető biztosítás ára 2000 bázispontra, azaz 20 százalékra emelkedett: ez szintén világrekord, és az adatot közlő CMA Datavision nevű cég szerint 80 százalékos államcsőd-valószínűséget jelent.

Márpedig mostantól 2013 végéig hozzávetőleg 95 milliárd euró, 2014-ben további 58 milliárd euró görög kormányadósság jár le. Ezt kéne az eddigi IMF-EU hitelcsomag ellenére a tervek szerint 2012-től már (legalább részben) piaci alapon megújítani, azaz újabb állampapírkibocsátásokkal fedezni. Csakhogy ma ember nem vesz görög állampapírt, ráadásul időközben a görög kormány korábban ígért intézkedéseinek elmaradása-elégtelensége nyomán az eddigi hitelprogram is kérdésessé vált. Ja, és közben persze kormányválság is van a megszorításokhoz nagyon nem szokott görögöknél, ahol a szükséges kormányintézkedések mögé egyre kevesebb parlamenti képviselőt lehet felsorakoztatni. Szerdán az élet is leállt, általános sztrájk, több tízezres tüntetés és könnygázos oszlatás folyt az országban.

Új segélycsomag kell

Az eddigi hitel- és válságkezelési program kudarca nyomán csak az egyértelmű, hogy az EU-nak valamit lépnie kell, újabb mentőcsomagra van szükség, a mögöttünk hagyott hetet pedig éppen az ekörüli bizonytalanságok tették különösen feszültté. Ki, mikor és mennyit fizet, leegyszerűsítve ennyiről van szó. A fő kérdés ezek közül is az, hogy ki, egészen pontosan, hogy a görög államkötvények jelenlegi tulajdonosait – piaci kis- és nagybefektetőket – milyen módon lehet terhelni. Van persze egy nagyon egyszerű és logikus válasz: aki állampapírt vett, bukott, és elveszíti pénzét, miután a görög állam nem tudja kifizetni lejáratkor a kölcsönt, amit valójában az állampapír megtestesít. Ezt nevezik államcsődnek.

Ezzel azonban az a gond, hogy egy ilyen lépés dominóeffektussal jár: ha az eurózóna valamely tagállama csődbe juthat, fizetésképtelenné válik, akkor meginog a bizalom a többi állammal szemben is. A héten már az ír, a portugál és a spanyol adósságkockázat is jelentősen emelkedett, és durván emelkedtek a hozamok is, azaz egyszerűsítve az állampapírok jelentette hitelekért elvárt kamat. A "Monsieur Eurónak" nevezett luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker szombaton már arról nyilatkozott, hogy a csőd tovaterjedhet az említett országokra majd továbbiakra is. Nouriel Roubini, a 2008-as válság jósaként emlegetett közgazdász szerdán azt mondta, borulhat az eurózóna és több állam is kipotyoghat belőle a görög helyzet nyomán. Közben az európai multik vezetői is levélben sürgetik a politikusaikat, csináljanak már valamit, mert baj lesz.

Pénteken Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök megállapodtak arról, hogy a privátbefektetőket önkéntes alapon vonják be a helyzet rendezésébe. Azt kérik az erre hajlandó befektetőktől, hogy a lejáró görög állampapírokért az esedékes pénz helyett fogadjanak el egy átütemezést, későbbi fizetést, egy másik állampapírt. Ez gyakorlatilag persze csődöt jelent józan ésszel gondolkodva, és ezt mindenki tudja is. Mégis, a helyzet ilyen kezelése egyes értelmezések szerint lehetővé teszi, hogy ezt ne kelljen kimondani. A Fitch, a három nagy hitelminősítő egyike már jelezte is, hogy a kötvények hosszabb lejáratú kötvényekre való cseréjét nem azonnali fizetésképtelenségnek, csak az azt megelőző utolsó lépésnek tekintené. A látszólag apró értelmezési kérdésnek azért van komoly jelentősége a piacon, mert ahogy a hitelminősítők besorolásait is árgus szemekkel követik, adott portfoliók kezelésének belső szabályzatai szerint meghatározónak tekintik befektetők, úgy ebben a kérdésben sem mindegy, hogy hivatalosan egy csődben levő ország kötvényeit fogadják-e el.

Ma-holnap eldőlhet, mi lesz

Vasárnap Luxemburgban rendkívüli tanácskozást tartanak az euróövezet pénzügyminiszterei, az ülésen várhatóan döntenek a Görögországnak korábban nyújtott 110 milliárd eurós nemzetközi hitel következő, 12 milliárdos részletének folyósításáról. A vasárnapi megbeszélést hétfőn a 27 EU-tagország pénzügyminiszterének a tanácskozása követi, itt már egy újabb mentőcsomag lesz a fő téma, amelyről azonban várhatóan csak július közepén fognak dönteni. Görögországban már eddig is komoly megszorításokat vezetett be a kormány, de ezek nem hozták meg a szükséges eredményt, a nemzetközi hitelezők szerint további lefaragásokra van szükség, ha Athén meg akarja kapni a csomag következő részleteit. Az új program további adóemeléseket, kiadáscsökkentést, a közszféra további karcsúsítását helyezi kilátásba, és mintegy 50 milliárd eurós privatizációt is magában foglal.

Azaz, ha minden jól megy, a jövő héten már enyhülhet némileg az euróra és a forintra nehezedő nyomás, illetve a frank, mint biztonsági deviza iránti kereslet is, és talán valamivel kedvezőbb forint/frank árfolyam alakulhat ki. De persze a bizonytalanság marad, a görög válságon az elmúlt egy évben sem sikerült úrrá lenni, és nagy kérdés, hogy most az újabb, még formálódó mentőcsomagból és az annak feltételéül szabott intézkedésekből mi lesz.

És közben itthon

A magyar állam jelentősen gazdagodott a héten, az ősszel államosított magánnyugdíjpénztárakból 2946 milliárd forint futott be az államkasszába. Az állam egy sor cégben tulajdonos lett az átkerült részvényeknek köszönhetően, az Est Médiával és a Sziget Fesztivállal fémjelzett Econetben kapásból 5 százalék feletti részesedéshez jutott.

Első tanácskozására összeült az államadósságcsökkentő-alap vezetése, eddig 43 millió forinttal segítettük a harcot, ez sajnos még tízezrelékben is nehezen mérhető.

	23. heti záró	24. heti záró
BUX	23 002	22 702
OTP	5840	5801
Mol	23 200	22 200
Richter	34 700	36 075
Magyar Telekom	572	555

A pénz megfogásában viszont kicsit visszaléptünk, a Széll Kálmán-tervben foglaltakat módosítva az álláskeresési járadék nem 90, hanem csak 180 napra rövidül 270-ről egy törvényjavaslat szerint. Pedig Az IMF szerint nem lódul be a gazdaság, sőt: jövőre az ideinél alacsonyabb, 2,5 százalékos lehet a növekedés, és a hiány is újra a háromszázalékos küszöb fölé ugorhat. Kisebb növekedést vár a Századvég is, a gazdaságkutató szerint a nemzetközi adósságok és a magas infláció ránthat le minket. Így persze megint elrobog mellettünk Szlovákia: ott az idei GDP-bővülés a vártnál nagyobb, jövőre bőven négy fölött, utána öt százalék is lehet.

De legalább jobban keresünk, mint tavaly, az adóváltozás jót tett a reálbéreknek, közel 3 százalékos az emelkedés (A különadó bevallást viszont szabotálják, százak nem is vallanak, akik mégis, azoktól sokkal kevesebb pénz jön, mint amit vártak.) És már költünk is, újra kelendőek a horvát ingatlanok, a magyarok 70 és 200 ezer euró közötti összeget szánnak házakra és egyre többen jelentkeznek. A vásárlók feltehetően nem olyan hitelajánlatokat hallgatnak végig, amikért 625 forintot kell fizetni percenként: a nálunk hirdető cseh férfit, mint az Index kiderítette, hazájában is körözik, itthon a PSZÁF még nem árulja el, milyen lépésre készül.