A világ legnépszerűbb öncsonkítása

2011.07.02. 15:27 Módosítva: 2011.07.02. 15:39
Az elmúlt héten, akárcsak az előzőekben, a görög válságról szólt a nemzetközi és így a magyar gazdaság is. A hét eleje nagy bizonytalanságot, történelmi csúcsa közelébe dráguló frankot, a brutális görög kiigazítás parlamenti elfogadása átmeneti megnyugvást hozott. A németek az atomenergiával számolnak le, mi az egészségkárosító ételekkel, közben szépen épül a pekingi kapcsolat és megdöntöttünk egy rekordot is.

Most nem megy csődbe Görögország – a szerdai és csütörtöki döntés, az, hogy az athéni parlament elfogadta a megszorításokat, talán nemcsak a hét, hanem a mostanra véget ért hónap legfontosabb híre is volt a gazdaságban. Görögország így megkaphatja az EU és az IMF hitelének újabb részletét, ami nélkül az ország két héten belül csődbe ment volna.

A döntést heves és átfogó társadalmi tiltakozások, sztrájkok, utcai megmozdulások előzték meg, és kísérték, így két napra megbénult az ország, és még szerda délelőtt is bizonytalan volt, átmegy-e a csomag. A hét elején így Soros György még arról beszélt, hogy Európa az összeomlás szélén van, és valószínűleg elkerülhetetlen, hogy egy ország elhagyja az eurózónát, de a szavazás után is általánosan elterjedt vélemény, hogy ez csak egy pillanatnyi kegyelmi állapot, és Athén előbb-utóbb bedobja a törülközőt.

Ha ettől nem is bomlik fel az eurózóna, biztos, hogy Európa bankjai nagyot buknának, márpedig a németeknek már így is elegük van a görögökből. Nekünk viszont nem, legalábbis ami az utazást illeti: nem mondjuk le a görög utakat, és a turizmusból származó bevételek valószínűleg nagyon is kellenek az egyre kevesebb tartalékkal rendelkező görög gazdaságnak (amelytől viszont már jövőre növekedést remélnek Athénban).

   25. heti záró  26. heti záró
BUX  22 378 22 830
OTP 5620 6020
Mol 21 400 21 300 
Richter 36 400 35 695
Magyar Telekom 581 590

A költségvetési szigor nem rekedt meg a görög országhatárokon belül. Hatalmas sztrájk volt a héten Nagy-Britanniában, ahol a nyugdíjrendszert tervezett szigorítani, főleg a közalkalmazottak kárára. Megszorító csomagot fogadott el a héten, 47 milliárd euró értékben, az olasz kormány is, Portugáliában egyszeri adót vetnek ki az idei jövedelmekre, nálunk pedig – kis ország, kis szigor – megszűnik az 55 év fölöttiek vasúti kedvezménye.  nagy görög lázban szinte elsikkadt a hír, hogy megvan az IMF első női vezérigazgatója Christine Lagarde francia pénzügyminiszter személyében (közben elődjét, a szintén francia Dominique Strauss-Kahnt kiengedték a házi őrizetből, mert talán mégsem keveredett szexbotrányba), és azzal sem foglalkozott senki túl sokat, hogy péntek óta nincs kilakoltatási moratórium Magyarországon.

A múlt héten inkább a 2012-es és 2013-as adózás miatt aggódhatunk. Ha ugyanis ha a beígért módon változik az szja, azzal a munkavállalók négyötöde bukni fog, hacsak nem kényszerít a munkáltatókat brutális béremelésre a kormány. Közben azt látni, hogy újabb százmilliárdos költségvetési lyukak épülnek, a kormány úgy lazít a tervezett nyugdíjlépéseken, hogy adóemelésekre lehet szükség. A hosszabb távú nyugdíjtervek is napvilágot láttak, a minisztériumi tervek szerint duplázódik az egyéni nyugdíjjárulék, ami nem hangzik túl jól. Ahogyan az élelmiszeripar egyes szereplőinek az sem, hogy 20 milliárd folyhat be a chipsadóból, és akár be is tilthatnak egyes élelmiszereket. A törvény ráadásul, bár volt rá esély, hogy csak januárban jöjjön, már szeptembertől terheli a gyártókat (ha nem tudják átverni az áremelést okozó adót a kereskedőkre, végső soron a vevőkre).

Csoda ezek után, hogy boldogtalanabbak vagyunk, mint négy éve? Nem, pedig sosem üzleteltünk még ilyen jól a világgal, igen, miközben a külkereskedelem robog, a hazai kiskereskedelmi piac omlik össze, egy felmérés szerint kétóránként zár be bolt. Előbbi miatt irigyelhet minket Közép-Európa, mondták Londonban, pedig Simor jegybankelnök szerint a válságnak még nincs vége. Holott vannak erre utaló jelek: a világban nem találnak munkást a luxuscégek, nálunk harmincezren tudtak elhelyezkedni, Mohácson élményfürdő épül, a kormány pedig mert igazán nagyot álmodni a következő húsz éve útépítéseiről.

És folytatódik a kínai álom is: Pekingnek Szijjártó Péter szerint borzasztó stabil politikai berendezkedése miatt ideális partnerei vagyunk. Jó tudni, hogy jöhet a bajban egy kínai nagybácsi, aki, ha megküzdünk érte, magyar állampapírt vesz, akár sokat is, persze úgy, hogy valamit adunk. A kínai kapcsolatban Demján Sándor is lát fantáziát, bár az ingatlanos szakemberek egyelőre nehezen tudják értelmezni a velük kötött stratégiai megállapodását.

És hogy mi volt még a héten? Bevezetik a bankadót Hollandiában, hiszen a válság idején a pénzintézetek jócskán kaptak költségvetési támogatást, bezárják a német atomerőműveket, ez most már biztos. A Vegyépszernek nemcsak a csődhelyzettel, hanem egy feljelentéssel is meg kell küzdeni, magyar bicikli megy a kecskeméti Mercedes-gyárba, folyik a gázüzletágért Moszkvában a magyar lobbi, és hatvanmilliót ért Mol-ügyben a tapasztalat.