Amilyen Ferihegy, olyan a gazdaság
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2009-ben a teljes költés, beleértve az utasokét is, 326 milliárd forinttal járult hozzá a nemzeti össztermékhez (GDP) és 32 ezer munkahely fenntartását biztosította - állapította meg a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának kutatóinak vizsgálata. A repülőteret üzemeltető Budapest Airport megrendelésére készült kutatás eredményeit részletezve a társaság azt közölte, hogy 2009-ben a repülőtér területén kilencezren dolgoztak.
A reptéren lévő 120 különféle cég és hatóság árbevétele elérte a 341 milliárd forintot és ami 73 milliárd forint hozzájárulást jelentett a magyar GDP-hez. Az oda települt cégek 52 milliárd forint értékben vásároltak termékeket, amiből 26 milliárd forintra tehető az az összeg, amit Magyarországon előállított áruk vásárlására fordítottak. A budapesti repülőtérre érkező külföldiek összesen 468 milliárd forintot költöttek, amiből 413 milliárdot Magyarországon, ezeknek a számoknak a megfelelő összesítése adja a GDP-re gyakorolt hatást.
A kutatás megállapítása szerint a Budapest Airportnak jelentős és közvetlen hatása van a vonzáskörzetében lévő gazdaság fejlődésére, és ez a hatás közvetlen összefüggésben van az utasok számának növekedésével. Az utasszám minden egy százalékos növekedése egy százalékos gazdasági növekedést eredményez. A kutatáson alapuló becslés szerint egymillióval több utas mintegy 1340 új munkahelyet teremt, ezzel 13 milliárd forinttal járul hozzá a nemzeti össztermékhez.
A közleményben Jost Lammers, a Budapest Aiport vezérigazgatója a "régi időkből megörökölt" légügyi egyezmények korlátozásának feloldását sürgette, mert - indoklása szerint - a liberalizált léigközlekedés növelheti az utasok számát. Hozzátette: "...ezért lenne óriási jelentősége annak, hogy a Budapest Airport minimum azonos, vagy ha lehet, még jobb jogi- és befektetői környezetet élvezhessen, mint a többi nagy repülőtér a térségben.
