Gyöngyi
9 °C
9 °C

200 milliárd megy idén ppp-kiváltásra

2011.07.05. 11:21 Módosítva: 2011-07-05 12:14:57

Az előző kormányzat által kötött ppp-szerződések rendkívül túlárazottak voltak, sokszor offshore-cégekhez kapcsolódtak. Ráadásul a több mint száz programból, amik végigvitele nagyjából 3000 milliárd forinttal terhelné meg a következő évtizedek költségvetését, egy sem volt, ahol lett volna kockázatmegosztás a magánszektor és az állami partner között - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a fejlesztéspolitikai kormányzat elmúlt egyéves tevékenységéről a parlamenti gazdasági bizottságában tartott meghallgatásán.

A ppp-szerződések kiváltására idén 200 milliárd forintot szán a kormány, de úgy, hogy az nem járhat sem az államadósság, sem a deficit növekedésével. Külön említette a miniszter az autópályás ppp-szerzódéseket, ahol, mint mondta, különösen meg van kötve az állam keze. Ezeknél a szerződéseknél első lépésként a meglévő megállapodások módosítására készülnek. Két olyan autópálya van, ahol ppp-konstrukció van, az M5-ös egy szakasza, valamint az M6/M60-as fővároson kívüli részei, tehát az Érd és Pécs közötti szakaszok.

Arról, hogy milyen lépésekkel, milyen megoldásokkal és milyen forrásokból váltsák ki a ppp-szerződéseket, a kormány már a múlt héten tárgyalt, döntést a következő hetek egyeztetései után hoz majd a kabinet.

A Mol-részvénycsomag megvásárlása kapcsán, képviselői kérdésekre
válaszolva Fellegi azt mondta: nem volt semmilyen háttéralku, így cáfolta azt a jobbikos felvetést, hogy a Mol-pakettért a makói gázmezőt adtuk volna az oroszoknak. Ha a következő években bármilyen fejlesztéseben orosz cég vesz részt, az sem jelenti azt, hogy háttéralku lett volna.

Tárgyszerű együttműködés folyikaz energiavállalatokkal, nem politizálunk, szakmai egyeztések vannak arról, hogy 2012 után milyen szektorális szabályozás kövesse az energetikai különadót. A cél, hogy ne a társadalom lehetőségeit igazítsák a vállalatok érdekeihez, hanem fordítva, mondta Fellegi Tamás egy képviselői kérdésre válaszolva.

Nehéz politikai, jogi, pénzügyi kérdés, mondta a miniszter a Malévról. Jelen pillanatban a szakmai befektetőt keresnek a légitársasághoz. A tárgyalások elvileg jól állnak, de két tényező nehézséget okoz. Az egyik, hogy az oroszokkal nem sikerült számos konkrét gazdasági és jogi problémát tisztázni. Az az elvi döntést megvan, hogy az oroszok nem akarják folytatni a Malévban, és abban is egyetértés van, hogy pénzügyileg el kell számolni. Itt vanak viták, egyes követeléseket a magyar kormány vitat. A másik probléma, hogy a légitársaságot állami forrásból kellett finanszírozni, hogy életben maradjon. Emiatt eljárás folyik Magyarország ellen, ez az eljárás több ponton blokkolja a továbblépés lehetőségeit.

A szocialista Burány Sándor arról beszélt: kockázatos a kormányzat által elindított makropálya, a strukturális hiány, az egyszeri tételek levonásával 5% fölött lenne. A Mol- pakett vásárlásával úgy költekeztünk, hogy nem látjuk, miért lett ettől nagyobb az energiabiztonság, ez a pénz mehetett volna az államadósság csökkentésére is.

A bizottság jobbikos alelnöke, Volner János azt javasolta Fellegi Tamásnak, hogy a konkrét kínai-magyar tárgyalásokon vehessenek részt azok a pártok is, amelyek konstruktívan viszonyulnak a kínai nyitáshoz. Hogy a Thürmer Gyula vezette Munkáspártra (is) gondoltak-e, az nem derült ki.