Viola
3 °C
13 °C

Senki sem tudja, ki döntött az adóelengedésről

2011.07.09. 10:45
Van, akinek a mögötte ülő képviselő súgott, van, aki úgy hallotta, a jogrend miatt nem kéne már évközben adószabályokon módosítani, de a mezei Fidesz-képviselőknek látványosan ötletük sincs, miért döntöttek úgy, hogy mégsem emelik meg a dohánytermékek jövedéki adóját. A hivatalos válaszok késnek: a frakció szóvivője, ahogy a KDNP képviselőcsoportját vezető Harrach Péter egyszerűen nem hív vissza minket. Hallgat a nemzetgazdasági tárca is, pedig az ő előterjesztésük volt a költségvetést nagyjából 25 milliárd forinttal hizlaló, az uniós adóharmonizáció miatt is fontos, az utolsó pillanatban megfúrt javaslat.


Nekem Hargitai képviselőtársam mondta, hogy igennel szavazunk, ő ül mögöttem, és ő jobban ért a gazdasági ügyekhez – a jogász Rubovszky György (KDNP) ezzel magyarázta az Indexnek, miért szavazta meg a dohánytermékek jövedékiadó-emelésének váratlan megtorpedózását.

Mi történt?

Az NGM eredetileg egy év alatt három lépésben a cigaretták jövedéki adóját összesen 7, a vágott dohányét 28 százalékkal emelte volna. Ez az Index számításai szerint idén néhány, jövőre viszont több mint 20 milliárd forint bevételt hozott volna a költségvetésnek. A június 3-án benyújtott pénzügyi törvénycsomaghoz hétfőn, a zárószavazás előtt érkezett egy módosító javaslat, ami törölte az adóemelési terveket. Bővebben >>>

Bár az NGM adóemelési javaslata már több mint egy hónapja, június 3-a óta a parlament előtt volt, átment több bizottsági, majd a teljes ülés előtti vitán, az utolsó utáni pillanatban, egy az alkotmányügyi bizottság által jegyzett módosítóval a kormánypárti frakciók kivették a pénzügyi csomagból az adóemelést. Rubovszky Györgyöt egyébként nem is annyira a plénum előtti zárószavazás miatt, hanem alkotmányügyi bizottsági tagsága, az ottani szavazás miatt kerestük, de ahogy korábban a testület elnökétől, Balsai Istvántól, úgy tőle sem tudtuk meg, ki is írhatta, honnan is kaphatták a javaslatot.

A szintén bizottsági tag, de fideszes Gruber Attila sem tudott e kérdésben mint mondani, ő ugyanakkor úgy vélte, talán kollégáját, Heintz Tamást (Fidesz) kéne megkérdeznünk. Aki ugyan az alkotmányügyi bizottságnak nem tagja, de a frakció „dohányügyi” szakértője.

Van a háború, a csaták meg a sebek

Heintz képviselő szerint a dohányzás ellen, és a komplex, jó egészségügyért folytatott harcban már nyertek egy csatát, az általa is jegyzett, a nemdohányzók védelméről szóló törvényjavaslat benyújtásával és elfogadásával. Most hétfőn pedig csatát veszítettek, "de a háború már csak ilyen, sebekkel is jár". A képviselő a hangzatos hasonlatoknál maradva sem tudta megmondani viszont, hogy akkor most ki is sebezte meg őt, ki ellen veszítettek csatát. Cserébe hangsúlyozta, a háborút folytatják.

A kérdésre, hogy egyébként akkor miért szavazta meg a javaslatot, azt mondta, hogy tudomása szerint felmerült az az érv is, hogy ha „jogrend van, akkor év közben ne bolygassunk adótörvényeket”. (Felvetésünkre, hogy történt-e váratlan fordulat a kormány és a frakció viszonyában, azaz az eddigi tucatnyi évközbeni adómódosítás, visszamenőleges hatályú törvény megszavazása után hasonló ügyekben a képviselők már nem lesznek partnerek, nem kaptunk értékelhető választ.)

Bár a telefonvégre kapott képviselők nyilatkozatai alapján egyértelműnek látszik, hogy a mezei képviselők semmit nem tudnak a szavazás hátteréről, a leendő alkotmánybíró Balsai pedig arra sem emlékszik, ki adta neki az anyagot, az nyilvánvaló, hogy a frakciófegyelem működött: az összes fideszes és kereszténydemokrata képviselő megszavazta az adóemelés megfúrását. A Fidesz frakció sajtóirodája azonban nem válaszolt az Index kérdéseire, ahogy a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter sem hívott vissza minket (több képviselőnél is hiába hagytunk üzenet dohányadó ügyben). Így nincs hivatalos válasz arra, hogyan és milyen okból döntöttek a módosítás, az adóemelés eltörlésének támogatásáról.

Az NGM sem beszél

Hallgatásba burkolózik kedd reggel óta az eredeti, az adóemelésre vonatkozó javaslatot beterjesztő nemzetgazdasági tárca is, bár már volt olyan pillanat, amikor a válaszok állítólag már csak jóváhagyásra vártak. A tárca az emeléssel egyébként több legyet is ütött volna egy csapásra: az adóemelés költségvetési bevételt generál, ráadásul uniós kötelezettség is, amit minél inkább halasztunk, annál nagyobb egyszeri lépésekre lehet szükség. Márpedig a jövedéki adó emelése mindig magában hordozza azt a kockázatot, hogy a piacon nagyobb mértékben jelennek meg olcsó, csempészett cigaretták. A mostani helyzet e vonatkozásban is kedvezett volna az adóemelésnek: az elmúlt fél év dohánypiaci árháborúja miatt jelentősen, egyes márkák esetében több mint száz forinttal estek a kiskereskedelmi árak, így az adóemelés – ha annak hatását a gyártól áthárítják – valójában csak a korábbi árszintek újbóli megközelítését eredményezte volna, így könnyebben lenyelték volna a dohányosok is.

Hallgat az ügyben a dohányipar is. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség elnöke ismételt megkeresésünkre sem kívánta kommentálni a történteket. Egyetlen kérdésünkre válaszolva azonban azt leszögezte, a szakmai érdekképviselettel sem az eredeti, az adóemelésről szóló törvényjavaslat benyújtását megelőzően, sem azt követően nem egyeztetett a kormány.

Nem segít  módosítás

Nem reagált a két legnagyobb piaci szereplő sem a döntésre. A Philip Morristól visszahívást várunk, a BAT viszont már jelezte is, nem nyilatkoznak az ügyben. A hazai piac negyedik legnagyobbja, az egyebek között a Benson&Hedges-t és a Camelt gyártó JTI Hungary Zrt. vállalati kapcsolati igazgatója, Varga Judit viszont írásban válaszolt a kérdéseinkre. Eszerint a cég a kormány jövedéki adó emelésére vonatkozó szándékáról csupán a törvényjavaslat parlamenti benyújtását követően értesült. Tekintettel azonban arra, hogy az EU jövedéki adó irányelve a cigaretta adójának 2018-ig 90 euró/1000 szálra történő emelését írja elő, így az adóemelés ténye várható és tervezhető volt. A JTI Hungary Zrt. nem folytatott szakmai egyeztetést az adóemelés témájáról, szögezte le Varga Judit.

A cég cigarettát és fogyasztási dohányt is értékesít, így érdekelt a dohánypiac strukturális egyensúlyának fenntartásában. Varga Judit emlékeztetett: az elmúlt években komoly eltolódás ment végbe, tavaly a fogyasztási dohány piaca közel 50 százalékkal nőtt. A fogyasztás eltolódott a magasabb jövedéki adótartalmú cigarettáról az olcsóbb és alacsonyabb jövedéki adótartalmú fogyasztási dohány felé, ez pedig értelemszerűen negatív hatással van a költségvetési bevételekre is.

Varga Judit szerint  ezért ők támogatták és támogatják azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek megfelelő mértékű adóemeléssel a fogyasztási dohány adóját közelítik a cigaretta adójához. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. június 3-án benyújtott eredeti javaslata ezt a célt szolgálta, amelyet a JTI szakmai szempontból elfogadhatónak tartott.

A cég szerint az adóemelés elmaradása nem feltétlenül szolgálja az
ipar érdekeit. Mivel 2018-ig teljesíteni kell az EU minimális adószint
követelményét, így a következő adóemelés jóval a jelenlegi javaslatnál jóval nagyobb adóterhet róhat az iparra. Az adóemelésben kulcskérdés a fokozatosság. A nagymértékű adóemelés az árak gyors emelkedéséhez vezethet, amely fellendítheti az illegális termékek piacát, amely ugyanakkor visszahat a költségvetési bevételekre. Ez mind az ágazat, mind a költségvetés számára nem kívánt helyzetet teremt.

Ajándékozzon utazást karácsonyra!

Nem tudja mivel lepje meg kedvesét? Válasszon szállásutalványaink közül egyet!

Értékeljen és nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Mondja el melyik, és nyerjen értékes ajándékaink közül!