Rózsa
11 °C
26 °C

Senki sem tudja, ki döntött az adóelengedésről

2011. 07. 09. 10:45
| Módosítva: 2011. 12. 16. 07:27
Van, akinek a mögötte ülő képviselő súgott, van, aki úgy hallotta, a jogrend miatt nem kéne már évközben adószabályokon módosítani, de a mezei Fidesz-képviselőknek látványosan ötletük sincs, miért döntöttek úgy, hogy mégsem emelik meg a dohánytermékek jövedéki adóját. A hivatalos válaszok késnek: a frakció szóvivője, ahogy a KDNP képviselőcsoportját vezető Harrach Péter egyszerűen nem hív vissza minket. Hallgat a nemzetgazdasági tárca is, pedig az ő előterjesztésük volt a költségvetést nagyjából 25 milliárd forinttal hizlaló, az uniós adóharmonizáció miatt is fontos, az utolsó pillanatban megfúrt javaslat.


Nekem Hargitai képviselőtársam mondta, hogy igennel szavazunk, ő ül mögöttem, és ő jobban ért a gazdasági ügyekhez – a jogász Rubovszky György (KDNP) ezzel magyarázta az Indexnek, miért szavazta meg a dohánytermékek jövedékiadó-emelésének váratlan megtorpedózását.

Mi történt?

Az NGM eredetileg egy év alatt három lépésben a cigaretták jövedéki adóját összesen 7, a vágott dohányét 28 százalékkal emelte volna. Ez az Index számításai szerint idén néhány, jövőre viszont több mint 20 milliárd forint bevételt hozott volna a költségvetésnek. A június 3-án benyújtott pénzügyi törvénycsomaghoz hétfőn, a zárószavazás előtt érkezett egy módosító javaslat, ami törölte az adóemelési terveket. Bővebben >>>

Bár az NGM adóemelési javaslata már több mint egy hónapja, június 3-a óta a parlament előtt volt, átment több bizottsági, majd a teljes ülés előtti vitán, az utolsó utáni pillanatban, egy az alkotmányügyi bizottság által jegyzett módosítóval a kormánypárti frakciók kivették a pénzügyi csomagból az adóemelést. Rubovszky Györgyöt egyébként nem is annyira a plénum előtti zárószavazás miatt, hanem alkotmányügyi bizottsági tagsága, az ottani szavazás miatt kerestük, de ahogy korábban a testület elnökétől, Balsai Istvántól, úgy tőle sem tudtuk meg, ki is írhatta, honnan is kaphatták a javaslatot.

A szintén bizottsági tag, de fideszes Gruber Attila sem tudott e kérdésben mint mondani, ő ugyanakkor úgy vélte, talán kollégáját, Heintz Tamást (Fidesz) kéne megkérdeznünk. Aki ugyan az alkotmányügyi bizottságnak nem tagja, de a frakció „dohányügyi” szakértője.

Van a háború, a csaták meg a sebek

Heintz képviselő szerint a dohányzás ellen, és a komplex, jó egészségügyért folytatott harcban már nyertek egy csatát, az általa is jegyzett, a nemdohányzók védelméről szóló törvényjavaslat benyújtásával és elfogadásával. Most hétfőn pedig csatát veszítettek, "de a háború már csak ilyen, sebekkel is jár". A képviselő a hangzatos hasonlatoknál maradva sem tudta megmondani viszont, hogy akkor most ki is sebezte meg őt, ki ellen veszítettek csatát. Cserébe hangsúlyozta, a háborút folytatják.

A kérdésre, hogy egyébként akkor miért szavazta meg a javaslatot, azt mondta, hogy tudomása szerint felmerült az az érv is, hogy ha „jogrend van, akkor év közben ne bolygassunk adótörvényeket”. (Felvetésünkre, hogy történt-e váratlan fordulat a kormány és a frakció viszonyában, azaz az eddigi tucatnyi évközbeni adómódosítás, visszamenőleges hatályú törvény megszavazása után hasonló ügyekben a képviselők már nem lesznek partnerek, nem kaptunk értékelhető választ.)

Bár a telefonvégre kapott képviselők nyilatkozatai alapján egyértelműnek látszik, hogy a mezei képviselők semmit nem tudnak a szavazás hátteréről, a leendő alkotmánybíró Balsai pedig arra sem emlékszik, ki adta neki az anyagot, az nyilvánvaló, hogy a frakciófegyelem működött: az összes fideszes és kereszténydemokrata képviselő megszavazta az adóemelés megfúrását. A Fidesz frakció sajtóirodája azonban nem válaszolt az Index kérdéseire, ahogy a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter sem hívott vissza minket (több képviselőnél is hiába hagytunk üzenet dohányadó ügyben). Így nincs hivatalos válasz arra, hogyan és milyen okból döntöttek a módosítás, az adóemelés eltörlésének támogatásáról.

Az NGM sem beszél

Hallgatásba burkolózik kedd reggel óta az eredeti, az adóemelésre vonatkozó javaslatot beterjesztő nemzetgazdasági tárca is, bár már volt olyan pillanat, amikor a válaszok állítólag már csak jóváhagyásra vártak. A tárca az emeléssel egyébként több legyet is ütött volna egy csapásra: az adóemelés költségvetési bevételt generál, ráadásul uniós kötelezettség is, amit minél inkább halasztunk, annál nagyobb egyszeri lépésekre lehet szükség. Márpedig a jövedéki adó emelése mindig magában hordozza azt a kockázatot, hogy a piacon nagyobb mértékben jelennek meg olcsó, csempészett cigaretták. A mostani helyzet e vonatkozásban is kedvezett volna az adóemelésnek: az elmúlt fél év dohánypiaci árháborúja miatt jelentősen, egyes márkák esetében több mint száz forinttal estek a kiskereskedelmi árak, így az adóemelés – ha annak hatását a gyártól áthárítják – valójában csak a korábbi árszintek újbóli megközelítését eredményezte volna, így könnyebben lenyelték volna a dohányosok is.

Hallgat az ügyben a dohányipar is. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség elnöke ismételt megkeresésünkre sem kívánta kommentálni a történteket. Egyetlen kérdésünkre válaszolva azonban azt leszögezte, a szakmai érdekképviselettel sem az eredeti, az adóemelésről szóló törvényjavaslat benyújtását megelőzően, sem azt követően nem egyeztetett a kormány.

Nem segít  módosítás

Nem reagált a két legnagyobb piaci szereplő sem a döntésre. A Philip Morristól visszahívást várunk, a BAT viszont már jelezte is, nem nyilatkoznak az ügyben. A hazai piac negyedik legnagyobbja, az egyebek között a Benson&Hedges-t és a Camelt gyártó JTI Hungary Zrt. vállalati kapcsolati igazgatója, Varga Judit viszont írásban válaszolt a kérdéseinkre. Eszerint a cég a kormány jövedéki adó emelésére vonatkozó szándékáról csupán a törvényjavaslat parlamenti benyújtását követően értesült. Tekintettel azonban arra, hogy az EU jövedéki adó irányelve a cigaretta adójának 2018-ig 90 euró/1000 szálra történő emelését írja elő, így az adóemelés ténye várható és tervezhető volt. A JTI Hungary Zrt. nem folytatott szakmai egyeztetést az adóemelés témájáról, szögezte le Varga Judit.

A cég cigarettát és fogyasztási dohányt is értékesít, így érdekelt a dohánypiac strukturális egyensúlyának fenntartásában. Varga Judit emlékeztetett: az elmúlt években komoly eltolódás ment végbe, tavaly a fogyasztási dohány piaca közel 50 százalékkal nőtt. A fogyasztás eltolódott a magasabb jövedéki adótartalmú cigarettáról az olcsóbb és alacsonyabb jövedéki adótartalmú fogyasztási dohány felé, ez pedig értelemszerűen negatív hatással van a költségvetési bevételekre is.

Varga Judit szerint  ezért ők támogatták és támogatják azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek megfelelő mértékű adóemeléssel a fogyasztási dohány adóját közelítik a cigaretta adójához. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. június 3-án benyújtott eredeti javaslata ezt a célt szolgálta, amelyet a JTI szakmai szempontból elfogadhatónak tartott.

A cég szerint az adóemelés elmaradása nem feltétlenül szolgálja az
ipar érdekeit. Mivel 2018-ig teljesíteni kell az EU minimális adószint
követelményét, így a következő adóemelés jóval a jelenlegi javaslatnál jóval nagyobb adóterhet róhat az iparra. Az adóemelésben kulcskérdés a fokozatosság. A nagymértékű adóemelés az árak gyors emelkedéséhez vezethet, amely fellendítheti az illegális termékek piacát, amely ugyanakkor visszahat a költségvetési bevételekre. Ez mind az ágazat, mind a költségvetés számára nem kívánt helyzetet teremt.