Hedvig
9 °C
24 °C

Mégsem a kormány dönt a közbeszerzésekről

2011.07.11. 12:38

Az utolsó pillanatban egy nagyon fontos ponton változhat az új közbeszerzési törvény tervezete, amelyről hétfő délután lesz parlamenti zárószavazás. Az alkotmányügyi bizottság – amely a múlt héten a dohánylobbi nyomulásának engedett utat – hétfőn elfogadott egy olyan zárószavazás előtti módosító indítványt (pdf), amely a törvényjavaslat egyik legtöbbet kritizált pontját írja át. A tizennégy oldalas indítvány értelmében a Közbeszerzési Hatóság, amely alá a vitatott tenderek ügyében eljárni hivatott Közbeszerzési Döntőbizottság is tartozik, mégsem a kormány alá rendelt szerv lesz, hanem független, csak az országgyűlésnek felelős intézmény.

Mint korábban megírtuk, több szakértő, köztük a Transparency International is súlyos korrupciós kockázatokat lát a közbeszerzési törvény tervezetében. A szervezet a törvény egyik leginkább aggasztó elemének épp azt tartotta, hogy a most az országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló hatósággá alakítanák. Mivel ez alkalmazza a döntőbiztosokat "a végrehajtó hatalom képes lesz befolyást gyakorolni az elsőfokú jogorvoslati fórumra" – állította a korrupcióellenes szervezet, azért tartva ezt különösen aggályosnak, mert jellemzően a legnagyobb értékű tendereket épp kormányzati szervezetek, intézmény, állami cégek írják ki.

A kritikák egybeesnek azzal, amit a most benyújtott módosító indítványban megfogalmazott az előterjesztő (formálisan a bizottság leendő alkotmánybíró elnöke, Balsai István, hogy gyakorlatilag ki, azt nem tudni). Annak indoklása ugyanis úgy szól: "a közbeszerzési intézmény kormányzati hierarchiába történő applikálása megkérdőjelezi a korrupciómentes és átlátható közbeszerzési folyamatokat, a jogorvoslati döntések szakmai hitelességét".

A szakértők és a TI a törvényjavaslat több más pontját is aggályosnak találták. Így például azt, hogy a parlament most csak egy kerettörvényt alkot, számos kérdést később kormányrendelet (vagy rendeletek) szabályoznak majd. Sokan kifogásolták azt is, hogy a csak formális társadalmi  egyeztetésen átesett törvénytervezet a közbeszerzések számottevő többségét nem szabályozná vagy azokra egyedi eljárási szabályok megállapítását engedélyezné. Az úgynevezett nemzeti eljárásrendben lehetővé teszi egyedi eljárásrendek kialakítását, miáltal évente 400-500 milliárd forintot lehetne elkölteni megfelelő ellenőrzés nélkül. A törvénytervezettel szemben felmerült kifogások súlyát jól érzékelteti, hogy ahhoz száznál több módosító indítványt nyújtottak be a képviselők.