Nem megy a turista a Balatonra

Idén január–májusban a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, a szálláshelyek árbevétele folyó áron 7,5 százalékkal nőtt. Az év első öt hónapja közül áprilisban volt a legdinamikusabb növekedés, de a legnagyobb vendégforgalmat és bevételt májusban regisztrálták a szálláshelyek.

A vizsgált időszakban 1 millió 193 ezer külföldi vendég 3 millió 169 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 8, az éjszakáké pedig 6 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához viszonyítva.

Az olasz és német vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, miközben Ausztriából, az Egyesült Királyságból, továbbá Oroszországból, Romániából, Franciaországból, Csehországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők vendégéjszakáinak száma nőtt. A külföldi vendégek jelentős részét fogadó szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő növekedést regisztráltak a szálláshelyek, a vendégek száma 14, a vendégéjszakáké 12 százalékkal bővült.

A többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, a három- és egycsillagos egységekben kevesebb, az ötcsillagos szállodákban több éjszakát töltöttek el a külföldiek, a kétcsillagos egységekben stagnált a forgalom 2010 azonos időszakához viszonyítva.

Az EU elnökség hatása

A külföldi vendégek számának emelkedése - a balatoni, a közép- és dél-dunántúli régió kivételével - mindegyik turisztikai régióban megfigyelhető volt. 2011. január 1-jétől Magyarország féléven keresztül első alkalommal töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az elnökség jelentős turisztikai forgalmat és bevételt generált hazánk számára. Az érkező vendégek fogadására kijelölt - négy-, illetve ötcsillagos - konferenciaszállodákban a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 16, illetve 15 százalékkal emelkedett.

Az elnökség keretein belül a külföldről érkező vendégek elsődleges úti célja Budapest volt. 2011 első öt hónapjában a főváros szállodáiba érkező külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 11, illetve 8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekedés 1-1 százalékponttal haladja meg a tavalyi évben regisztrált fellendülést.

Kilencből öt régióban visszaesett a vendégforgalom

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 1 millió 282 ezer belföldi vendég 2 millió 817 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt emelkedett (1 százalékkal) az elmúlt év azonos időszakához képest. A belföldivendég-forgalom 76 százalékát fogadó szállodákban 8, illetve 7 százalékos növekedés figyelhető meg a vendégek, illetve az éjszakák számában.

A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az év eleji alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 23 százalékkal csökkent, a belföldivendég-szám visszaesése a kilenc turisztikai régióból ötöt érintett.

A Balaton már nem menő?

A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2011 megfigyelt időszakában a külföldi vendégek esetében 3,5 százalékkal esett vissza, míg a belföldieknél stagnált. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága is kedvezőtlen képet mutatott az év első öt hónapjában. Január-májusban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma - főként a külföldivendég-éjszakák csökkenésének következtében 19 százalékkal romlott, a wellness-szállodákban a kapacitásnövekedés ellenére 4 százalékkal mérséklődött az éjszakák száma az előző évhez viszonyítva. A Balatonon kívül a dél-dunántúli és az észak-alföldi turisztikai régióban csökkent összességében a vendégforgalom.

Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 8 százalékkal. A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 41 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 59 százalékos szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 47 százalékos foglaltságot értek el. A szállodai foglaltság összességében 2 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli, 48 százalék volt. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 27 százalékos kihasználtsággal működtek.

Nőtt az árbevétel

A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 7,5 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január-májusban összesen 84 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 45 milliárd forint volt.

A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 950, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel 5726 forint volt.

Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három-öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára január-májusban 8900 és 30 100, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3400 és 19 ezer forint között alakult (ami körülbelül 33-113, illetve 13-71 eurónak felel meg). A nettó átlagár májusban a két-ötcsillagos kategóriájú házakban alacsonyabb volt, mint az első öt hónap átlagában. Májusban átlagosan 267 forint volt egy euró, az első öt hónap átlagában megegyezik az előző évi értékkel.

Kínálati oldalon 2011. május 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2499 volt, ezen belül a 863 szálloda 51 ezer szobával, a 908 panzió 10 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 727-et tett ki.

A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken májusban közvetlenül több mint 28 ezer főt foglalkoztattak, ami megegyezik az előző év azonos időszakának adatával. A részmunkaidős foglalkoztatás súlya a szállodákban kategóriánként változó, 5-10 százalék között mozog, a kölcsönzött munkaerő lényegében csak a négy-, illetve ötcsillagos egységekben van jelen, súlya azonban ott is minimális.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat bruttó hozzáadott értéknövekedése lényegesen elmaradt a nemzetgazdaság egészétől, a beruházások hosszú idő óta visszaesnek, csakúgy, mint a foglalkoztatottság. Az áremelkedés viszont az ágazat egészében csak 2,2 százalék volt az I. negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A Danubius-részvények árfolyama 2010. III. negyedévében volt annyira alacsony (3700 forint), mint 2011. I. negyedév végén