Gyöngyi
9 °C
9 °C

A majdnem adóemelés majdnem igaz története

2011.07.13. 10:46
A multik az NGM-ben, az egyetlen hazai tulajdonú dohánycég, a Continental a parlamentben lobbizott - a dohánytermékek adóemelésének megfúrását övező hallgatás akár ezt a látszatot is keltheti. A Fidesz-frakció és a gazdasági tárca mindenesetre egymásnak feszült az ügyben, az összecsapásból a frakció és végül az egész dohányipar jött ki győztesen, a magyar cigi pedig az idén még biztosan olcsó marad. A költségvetés bukik, az egészségügyi szempontok egyelőre háttérbe szorulnak, a harc pedig az ősszel folytatódik, teljesen megjósolhatatlan eredménnyel. Lázár János frakcióvezető szerint viszont senkinek nem engedtek és semmi titok nincs.

Az alkotmányügyi bizottság elé Balsai István elnök szerint égből pottyant javaslat nyomán az utolsó pillanatban leszavazta az Országgyűlés a nemzetgazdasági tárca által javasolt jövedékiadó-emelést. A július 4-i zárószavazás óta több cikkben foglalkoztunk az üggyel, melynek eredménye, hogy az idén már biztosan nem emelkedik a dohánytermékek adója. Ezzel az NGM közlése szerint az idén 3 milliárd forintot bukik a költségvetés, és egyelőre kérdés, mi lesz a 2012-re tervezett két másik adóemelési lépéssel, melyek az Index számításai szerint több mint 20 milliárd forintos bevételt hoztak volna.

Az utolsó pillanatos módosító nyomán az össztűz az ügyben máig is hallgató alkotmányügyi bizottságra zúdult: a képviselők a háttérben, név nélkül is maximum annyit mondtak, nem tudták mi történt, a frakciófegyelem kötötte őket a szavazásnál.

Pedig a parlament egy körben már enyhített az NGM eredeti javaslatán. A június 3-án benyújtott adóemelés három lépcsőt tartalmazott, így szeptemberben, majd 2012 januárjában és júliusában is emelkedett volna a cigaretta és a vágott dohány adója. A vágott dohányé lényegesen nagyobb mértékben. Hogy ez a nagy cigarettagyártók évek óta folytatott lobbijának, egészségügyi vagy költségvetési szempontok felismerésének köszönhető, nem tudni.

Mindenesetre tény: a sodort cigihez vásárolt dohány és a rendes cigaretta ára közötti különbség egyre nőtt az elmúlt néhány évben – pedig már a szocialista kormányok idején is volt szó az árolló szűkítéséről –, így a fogyasztásban egyre nagyobb szerepet kapott az olcsó vágott dohány. Egyszerűsítve: a dohányzás, és így az dohányzással összefüggő egészségügyi kiadások nem csökkentek, a fogyasztás átrendezésével viszont a (potenciális) költségvetési bevételek és a nagy cigarettagyártók nyeresége igen. (A multik árversenybe is kezdtek a fogyasztási dohány térhódítását ellensúlyozandó, emiatt is csökkent nyereségük.)

Az NGM még a részletes indoklásban is csak annyit fűzött a javaslathoz, hogy “a két termékkör adóemelésében mutatkozó eltérés a fogyasztási dohánynak a cigarettával szembeni, a fogyasztás összetételére negatív hatással bíró árelőnyének csökkenéséhez vezethet”. Magyarul drágítani akarták a dohányt, hogy az ne legyen a cigarettának ennyire olcsó alternatívája.

A tárca javaslatára rábólintott a kormány, a frakcióval viszont úgy tudjuk nem egyeztettek előzetesen. Június 15-én megérkezett Hörcsik Richárd képviselő módosító javaslata. A külügyekkel foglalkozó lelkész képviselő sem adó-, sem egészségügyi kérdésekben nem mutatott korábban semmiféle aktivitást, viszont ő Sátoraljaújhely egyéni képviselője. Itt működik a Continental Dohányipari Zrt. gyára. Iparági forrásaink szerint bár a multik is gyártanak sodorni való dohányt, a Continental az cég, amelyiknek ez igazán jelentős bevételi forrása.

Hörcsik Richárd módosító javaslata a jövőre tervezett két adóemelési lépcsőt jelentősen csökkentette volna. Összességében azzal járt volna, hogy az NGM eredeti tervével ellentétben jövő júliustól nem 10 060 forintra, hanem csak 9350 forintra nőtt volna a vágott dohány kilónkénti minimális jövedéki adója a mostani, 7860 forintról. Százalékban: a jelenlegi szinthez képest 35 százalékos jelentő NGM-javaslat helyett csak 19 százalékkal nőtt volna a vágott dohány adója. Emellett, bár nem jelentős mértékben, de az NGM javaslatára licitálva emelte volna a cigaretták adóját.

A módosításokat június 27-én elfogadta a parlament. Érdemi vita azokról nem folyt, ugyanakkor a kormánypártok sem voltak egységesek, 36 fideszes képviselő – könnyen lehet, hogy csak véletlenül – nemmel szavazott.

Jobb félni, mint megijedni, mondta módosítója indoklásaként az Indexnek Hörcsik Richárd. A képviselőt többek között az motiválta, hogy az adóemelés nehéz helyzetbe hozhatja a választókerületében több mint 200 embert foglalkoztató céget. Arról viszont nem kívánt részletekbe bocsátkozni, hány munkahelyet veszélyeztetne ténylegesen az adóemelés. “Vannak számok is, igen”, mondta azzal kapcsolatban, hogy az adóemelés – indoklása szerint (pdf) ez a másik fontos érv annak mérséklésére – hogyan erősítheti a feketegazdaságot, a cigarettacsempészetet, elsősorban nyilván éppen a keleti országrészben. Bár most éppen tényleg annyira olcsó a magyar cigaretta és dohány, hogy a képviselő szerint is azt viszik Romániába, de a jobb félni mint megijedni igazsága e kérdésben is irányadó. (Az EU-ban csak két balti államban olcsóbb a cigi, mint nálunk. A 2003-2004 környéki adóemelések miatt anno kétség kívül komolyan megugrott feketepiac az elmúlt években már jelentősen csökkent. Tavaly a teljes piachoz képest 6 százalékra csökkent a cigaretták feketepiacának aránya , ami 1 százalékpontos mérséklődést jelentett 2009-hez viszonyítva.)

Telefonon konzultált

Hörcsik nem titkolta: választókerületi képviselőként a helyi cégekkel, így a Continentallal is többször egyeztetett, hiszen ez feladata is. A Continentaltól kapott számításokat is arra vonatkozóan, szerintük milyen hatása lenne az adóemelésnek. Kérdésünkre viszont, hogy ezen számításokat és általában az érveket ütköztették-e a nemzetgazdasági tárca (lapunkkal nem közölt, de elvileg a döntéselőkészítéshez hozzátartozó) felméréseivel, folyt-e egyáltalán érdemi vita vagy egyeztetés az ügyben, azt mondta: júniusban az uniós elnökség utolsó hónapjában a parlament európai ügyek bizottságának elnökeként nem volt lehetősége érdemben részt venni ilyen munkában, inkább csak telefonon konzultált. “A hosszas viták úgy érzem elmaradtak, de felmerült egy lehetőség, amire gyorsan reagálni kellett”. Hörcsik szerint konszenzus továbbra sincs az ügyben, de reméli, ősszel ez kialakulhat. Azt nem tudja, hogy végül miért döntöttek az adóemelés teljes eltörléséről.

A Continental hallgat

Ahogy a dohányipar szinte összes szereplője, élen az iparági szövetséggel hallgat az ügyben, erősítve ezzel a mutyi látszatát, a magyar tulajdonú dohánycégcsoport gazdasági igazgatója, Czibulya Istvánné sem kívánt nyilatkozni az Indexnek. A cégcsoport áll egyebek között a Continental Dohányipari Zrt.-ből (sátoraljaújhelyi székhely) és a forgalmazó Tabán Trafik Zrt (hódmezővásárhelyi székhely).

Bár a Continental gyára Sátoraljaújhelyen van, az anyacég, a termeléstől a forgalmazásig a dohányipar teljes vertikumát lefedő csoport központja és a tulajdonosok Hódmezővásárhelyhez és Szegedhez kötődnek. Kérdésünkre Hörcsik képviselő nem cáfolta, hogy a módosítása bírta a hódmezővásárhelyi frakcióvezető, Lázár János támogatását, “aki egyéni képviselőként nyilván szintén egyeztet választókerülete cégeivel”.

Continental Dohányipari Zrt. (forrás: Opten.hu)  2010  2009 (ezer Ft)
 2008 (ezer Ft)
 Értékesítés nettó árbevétele  Nincs adat.  15 342 954
 15 403 098
 Üzemi eredmény  Nincs adat.  182 701
 165 418
 Adózás előtti eredmény  Nincs adat.  86 900
 71 964
 Mérleg szerinti eredmény  Nincs adat.  35 215
 17 115
 Adózott eredmény  Nincs adat.  35 215
 17 115

Lázár szerint nem volt titok

A magyar cég vásárhelyi vezetőit személyesen ismerem, ahogy egyébként a dohánymultik hazai vezetőit is. A dohánylobbi a világon mindenütt erős, de mi nem szívesen engednénk sem hazai cégek, sem multik érdekeinek – mondta az Indexnek Lázár János, aki szerint a frakció támogatja  a dohányzás visszaszorítását és az adóemelést is, de fontos, hogy az egyformán érintsen minden piaci szereplőt. Az egyenlőség ezen elve hiányzott szerinte az NGM eredeti javaslatából. A tárca és a frakció közötti egyeztetésen jelezték is, hogy a fogyasztási dohányt aránytalanul nagy mértékben sújtja szerintük az adóemelés. Kérdésünkre, hogy szavait úgy értsük-e, az elsősorban a hagyományos cigarettát gyártó és forgalmazó multi cégek lobbiját fedezték fel a gazdasági minisztérium törvényjavaslata mögött, esetleg úgy vélték, szakmailag nem járta kellően körbe a minisztérium az adóemelés kérdését, azt mondta: a tárca mindenben korrektül járt el, de pusztán a javaslat alapján egyesekben még a multik befolyásának gondolata is felmerülhetett.

Azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztási dohány adója jelentősen elmarad a cigarettáétól, noha ugyanolyan káros, azaz egészségvédelmi szempontból is indokolt az adókülönbség csökkentése, Lázár azt hangsúlyozta, hogy az adók jelenlegi szintje is megfelel a vonatkozó uniós előírásoknak. A frakcióvezető szerint az egész kérdés lényegesen összetettebb, figyelembe kell venni munkahelyvédelmi szempontokat is, de a frakciónak számos egyéb  javaslata van, például a dohánytermékek forgalmazásával is: felmerült ötletként, hogy korlátozzák az áruházakat, és kizárólag trafikokban engedélyezzék a cigarettaárusítást.

Hogy ezen kérdések miért indokolták a Hörcsik-féle módosítással korrigált mértékű adóemelés elhalasztását, a frakcióvezető szerint nem tőlük kell kérdezni, az NGM döntött arról, hogy a zárószavazás előtt az alkotmányügyi bizottság által beadott újabb módosítóval most töröljék az összes adóemelést. Így mindenesetre lehetőség nyílik minden érintettel konzultálni az ügyben, Lázár szerint az egész ügyben nincs és nem is volt semmi titok, ha a frakció nem időben kommunikált, azért elnézést kér.

Miért az Alkotmányügyi Bizottság?

Kommunikációs zűr pedig biztosan volt az ügyben, aminek utolsó, már nagyobb nyilvánosságot kapott felvonása az alkotmányügyi bizottság által jegyzet módosítás. A bizottságnak az ügyben tartalmi szerepe nyilván nincs, csak formai, egyfajta báb – azt azonban legalább a javaslatot aláíró és a testület elé terjesztő Balsai Istvánnak tudnia kellett , ki írta valójában az anyagot. Ezt a leendő alkotmánybíró képviselő többszöri kérdésünkre sem árulta el – végül annyit mondott, kérdezzük Matolcsy Györgyöt.

Az elnök óvatoskodását magyarázhatja, hogy szakmailag semmi közük a jövedékiadó-törvényhez. Zárószavazás előtti módosítót elvileg tartalmi kérdésben nem, a Házszabály szerint csak akkor lehet(ne) beadni, ha a "ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével". Ezért szokás “koherenciazavaros” módosítónak is mondani ezeket. Benyújtani bárki benyújthat ilyet, azt azonban, hogy valóban csak koherenciazavart, nyelvtani hibát orvosol-e, vagy érdemi, tartalmi módosítást, az Alkotmányügyi Bizottságnak kell vita esetén eldöntenie. Nyilvánvaló, hogy a fenti módosítás tartalmi kérdésről szól, semmiféle koherenciazavarról nem volt szó, viszont azzal, hogy az Alkotmányügyi Bizottság terjeszti elő, ez a kérdés - formailag - eldőlt. Házszabályellenes ugyan az eljárás, de nincs, aki emiatt léphetne.