Orsolya
7 °C
19 °C

Magyarországon is nyomoznak az INA-Mol ügyben

2011.07.14. 16:33

Megtagadta a Legfőbb Ügyészség azt a horvát jogsegélykérelmet, amely az INA olajtársasággal kapcsolatban lévő ügyben kérte a magyar hatóságok együttműködését. "A jogsegélykérelem teljesítését a hatályos jogsegélyegyezmény alapján megtagadtuk, tartalma szerint azonban feljelentésnek értékeltük, így ismeretlen tettes ellen nyomozást rendeltünk el, a nyomozás sikeres lefolytatása érdekében további adatokat kértünk a horvát ügyészségtől" - közölte a Legőbb Ügyészség. Hogy pontosan mi az az ügy, amiben nyomozást rendelt el a magyar ügyészség, azt kérdésünkre nem árulták el. Ahogy azt sem, mi volt a horvátoknak az a kérésére, amit viszont megtagadtak.

A jogsegélykérelem a határon átnyúló ügyekben a hatóság a másik ország együttműködését kéri, ezen belül azonban lehet szó akár tanúk kihallgatásáról, nyomozati cselekményről, iratokba való betekintésről. A Népszabadság korábban azt írta, a dokumentum Hernádi Zsolt Mol-vezér kiadatását is tartalmazza, ezt azonban a horvát és a magyar ügyészség, valamint a Mol is határozottan cáfolta.

Hivatalosan tehát nem tudni többet, mint hogy a Mol és a horvát állam közös tulajdonában lévő INA olajtársasággal kapcsolatban Magyarországon is nyomozás kezdődött, hogy annak köze van-e bármilyen formában Hernádihoz és az állítólagos vesztegetéshez, arról egyelőre csak találgatni lehet. Elvileg még az is elképzelhető, hogy a nyomozásnak semmilyen köze nincs a cégekhez, bár ez kevéssé tűnik valószínűnek.

Korábban horvát lapok azt írták: Ivo Sanader volt miniszterelnök ellen folyó ügyészségi vizsgálat kapcsán Hernádi Zsolt ellen is nyomozás indult, vesztegetéssel gyanúsítják. Hernádi állítólag tízmillió eurót fizetett Sanadernek, hogy megszerezze a Mol az INA irányítási jogát. A horvát ügyészség korábban nem erősítette meg ezt az információt, csupán azt közölte, hogy az Ivo Sanader elleni korrupciós vizsgálat során két újabb gyanúsított neve merült fel.

A Molnál az Indexnek korábban azt mondták: soha semmilyen kifizetés, vagy arról szóló egyezség nem történt, sem közvetlenül, sem közvetetten, sem az INA privatizációja során, sem azt követően, a horvát politikai élet egyetlen szereplőjével vagy döntéshozójával sem. "Társaságunk határozottan visszautasítja az ezzel összefüggésben tett gyanúsításokat, amelyekkel szemben szigorú jogi eszközökkel fel fog lépni" – közölte a cég.

Davor Stern az INA felügyelőbizottságának elnöke az origo-nak adott interjújában nem reagált a Hernádit érintő híresztelésekre, szerinte "ennek egyelőre semmi köze a vállalat irányításához, a felügyelőbizottság nem foglalkozik ezzel a témával, mert nincs mivel"

Davor Stern szerint az INA-nak nem kell a Mol-csoport részévé válnia, mert a piaci konszolidációnak "nem ez a legjobb módja egy friss nemzetállamban", mint amilyen Horvátország. Stern az elmúlt hetekben többször is jelezte, hogy a Mol és a horvát kormány között kötött részvényesi megállapodás egyes részeit felül kell vizsgálni. Azt javasolta a kormánynak, hogy kezdeményezze a részvényesi megállapodás újratárgyalását, és a horvát versenyhatóságot is felkérte egy vizsgálatra, hogy nézzék meg, valóban engedélyezhető volt-e annak aláírása.

Az interjúban ennek kapcsán kijelentette: a részvényesi megállapodás csak egy nagyon tág megállapodás, azzal általánosságban nincs gond, csak az azokból következő alacsonyabb szintű dokumentumokkal, s szakértőkre hivatkozva állította, hogy "ez a struktúra nincs összhangban a horvát társasági törvénnyel".  Véleménye szerint a pénzügyi eredmények az 1990-es években elindított kitermelési projekteknek és az olajpiaci áraknak köszönhetően alakulnak jól, de "vannak arra utaló jelek, hogy az INA nem úgy teljesít, ahogy tudna".

Az origo által közölt interjú szerint Stern kifejtette: miután nemrég a magyar állam lett a Mol legnagyobb tulajdonosa, ez a változás javította a Mol megítélését. "Horvátország egy friss állam és nehéz, erőszakos körülmények között vívtuk ki a függetlenségünket, ezért örülünk neki, hogy egy másik baráti állam társtulajdonossá vált, más magánbefektetők mellett". Megítélése szerint a horvát kormány és az emberek többsége ezt egy "biztonsági hálónak" látja az INA alatt, mert a magyar kormány nem fog a horvát nemzeti érdekekkel ellentétesen cselekedni.