Lukács
9 °C
22 °C

Keményen leizzadt Európa

Ez történt a gazdaságban az év 28. hetében

2011.07.16. 13:32
Valóságos pánikhangulat uralkodott Európa piacain, mindenki azt találgatta mi lesz a görögökkel, és a többi bajba jutott eurózónataggal, meddig terjedhet a fertőzés, milyen következményei lehetnek egy esetleges államcsődnek. A frank soha nem látott szinteken járt a forinttal szemben.

A héten nyilvánvalóvá vált, hogy Görögország részleges csődje szinte elkerülhetetlen, ráadásul az olaszok, a portugálok, spanyolok és írek adósságbajai is egyre aggasztóbbak. Az ebből táplálkozó félelem a hét elején gyengítieni kezdte az eurót és a forintot is, miközben a menedéknek számító svájci frank árfolyama történelmi csúcsokat döntögetett a forinttal szemben. Kedden 230 fölé erősödött majd ott is ragadt, pénteken már a 236 forintos szintet is megjárta.

A részvénypiacokon a befektetők elsősorban a bankrészvényektől igyekeztek szabadulni. Ázsiától Amerikáig minden jelentős tőzsde komoly, 2 százalék körüli mínuszban zárt hétfőn, az ázsiai piacok kedd reggelre hasonló mínuszt hoztak össze, és kedd délelőtt 1,5-2,8 százalékos veszteségben voltak az európai piacok is.

Bár a Budapesti Értéktőzsdére kisebb mértékben ragadt rá a pánikhangulat, a BUX végül az előző heti 22 314-es érték után 22 089-en zárt pénteken, a legjobban az OTP papírjait rángatták meg az adósságválság körüli aggodalmak.

   27. heti záró  28. heti záró
BUX  22 314 22 089
OTP 5700 5500
Mol 20 650 21350 
Richter 37 800 37 295 
Magyar Telekom 572 550

Hétfő estére kiderült, hogy az európai vezetők tanácstalanok, mi legyen a görög válsággal, és már a részleges államcsődöt sem tartják borzasztó rossznak. A mentőcsomag részleteiről egyelőre csak ötletelés és találgatás folyik, az euróövezeti tagállamok vezetői jövő hét csütörtökön délben tartanak válságtanácskozást, ahol a monetáris unió egész sorsáról is gondolkodnak.

Akármi is lesz a jövő, a következő néhány év vélhetőleg nehéz lesz, az adósságválság szélén álló országok kemény megszorításokkal próbálnak küzdeni az összeomlás ellen, pénteken Olaszországban 48 milliárd eurós megszorító csomagról döntöttek.

Bár a héten publikált Európai Bankfelügyeleti Hatóság banki stressztesztjéből kimaradt az egyes eurózóna országok államcsődjével számoló forgatókönyv, a teszten vizsgált kilencven bankból két görög, öt spanyol és az osztrák Volksbank is elbukott. Mindeközben az Egyesült Államok fölött is egyre gyülekeznek a felhők, igaz adósságválság egyelőre annak ellenére sem fenyegeti, hogy az összes tartozást egy kalapba téve adósságai meghaladják az uniós átlagot.

A világgazdaság helyzete sem a magyar gazdaságot, sem a magyar devizahiteleseket nem kecsegteti sok jóval, már nyolcszázezren vannak azok, akik egyáltalán nem tudják törleszteni a részleteket. Mindeközben a Széll Kálmán-terv megvalósításával sem állunk túl jól, a kormány júliusra 11 jogszabály elfogadását ígérte − ebből azonban csak ötöt sikerült teljesíteni.

Pedig a nyári szünet előtti időszakot igazi törvénydömping jellemezte, a parlament hétfőn hat sarkalatos törvényt fogadott el és számos jogszabályt módosított. Eszerint szeptembertől bevezetik a chipsadót, 250 milliárdot zárolnak a költségvetésben, indulnak a közmunkaprogramok. Hogy a korábbi nagy elszántság ellenére, miért nem ment át a cigaretta jövedéki adójának emelését szorgalmazó javaslat, azzal a héten több cikkünkben foglalkoztunk.

Új fejlemények történtek a héten a Mol-INA ügyben, a Legfőbb Ügyészség megtagadta a horvát ügyészség jogsegélykérelmét, annak tartalma alapján azonban Magyarországon is nyomozást indítanak ismeretlen tettes ellen. Bár az ügyészség nem árulta el, hogy pontosan milyen ügyben kezdeményeztek nyomozást -, a Hernádi Zsoltot érintő, sajtóban megjelent korrupciós vádak után biztosra vehető biztosra vehető, hogy a Mol-INA viszony a hamarosan kezdődő horvát választási kampány egyik legfontosabb témája lesz.

A kormány szerdán végre elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát, és bár a végleges anyagot egyelőre nem tárták a nyilvánosság elé, készítői szerint az a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja. Energiaügyben egyébként a sok korábbi kritika mellett a héten dícséretet is kaptunk, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint jó úton jár a magyar energiapolitika.