Kitilthatják a kocsmákból a nyerőgépeket

Betilthatja a nyerőgépek üzemeltetését a kormány a vendéglátóipari egységekben - értesült a Népszava. A lap úgy tudja, a Fidesz-KDNP-nek megtetszett a szlovák példa; a pozsonyi parlament a játékszenvedély-betegség visszaszorítása érdekében döntött úgy nemrég, hogy 2013-tól kocsmákban nem, csak játéktermekben működhet nyerőgép.

Ha az őszre ígért új szerencsejáték törvény átveszi a friss szlovák példát, a félkarú rablón és más pénznyerő automatákon csak játéktermekben és kaszinókban lehetne játszani. A Népszava értesülései szerint a KDNP kacérkodik a szlovák modell átültetésével, és a Fidesz-frakciónak sem lenne ellenére, ha visszaszorítanák a nyerőgéppiacot.

A hazai vállalkozásokat tömörítő Magyar Szerencsejáték Szövetség nem tud a tiltás ötletéről, de nem is pártolná, mert azzal munkahelyek szűnnének meg, az állam pedig jelentős bevételtől esne el. A szerencsejátékosok szervezete is ellenzi az ötletet, inkább az ellenőrzést szigorítaná. Ha mégis lesz tiltás, 16 ezer pénznyerő gép állhat le - ami az összes kétharmada.

Magyarországon évről-évre csökken a nyerőgépek száma: míg 2004-ben még több mint 33 ezer automata volt, mára 24 ezerre csökkent a számuk - ennek kétharmada üzemel vendéglátóipari egységekben, a többi játéktermekben, kaszinókban. A játékgépipar újraszabályozását előkészítő Orbán-kormány korábbi ötletei is a nyerőgépek visszaszorítását célozták. A kabinet a szigor mellett van, és a tiltás gondolata sem áll távol tőle.

Felmerült, hogy ötszörösére emelnék a gépek után fizetendő adót. Jelenleg az I. és II. kategóriás játéktermek gépei után havi 100 ezer forint a fix játékadó. Ha ez 500 ezerre nőne, biztos, hogy több ezer gépet adnának vissza az üzemeltetők azzal: ennyit nem tudnak kitermelni. Viszont a megmaradó automaták után fizetett magasabb sarccal a költségvetés talán "pénzénél maradna".

Az MSZSZ elnöke szerint a szigorítással a vendéglátóipari egységekből nemcsak a 15 ezer 906 darab II. kategóriás automata tűnhet el, de velük együtt éves szinten 19 milliárd forintnyi játékadó-bevétel is, nem beszélve arról, hogy játéktermenként 2-3 ember elveszítheti munkáját, a kieső további adóbevételek - jövedelemadó, áfa, iparűzési adó - pedig újabb 15 milliárdos mínuszt jelentenének az államkasszának. Schreiber hozzátette: a tiltás azért sem célravezető, mert az illegális, adóparadicsomokban bejegyzett online szerencsejáték oldalak irányába tolná a játékosokat, továbbá felvirágozna a nyerőgépek "fekete" üzemeltetése.

"Nem lehet a szlovák törvény a mértékadó, hiszen a magyar piac megfelelően szabályozott és ellenőrzött, igaz, van mit javítani a szabályozáson." Szerinte a törvényalkotóknak inkább a jól bevált belga, olasz, vagy francia példát kellene tanulmányozniuk: ezek egyaránt működnek és az állam is jól jár a bevételekkel.

A szerencsejátékosokat képviselő szervezet korábban pártolta a nyerőgépek kitiltását a kocsmákból, ma már úgy látják, "lehetne egy utolsó esélyt adni a játékgépeket tisztességesen üzemeltetőknek".

A Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Közhasznú Szervezete - részben a munkahelyek védelmében is - inkább a hatékonyabb ellenőrzést sürgeti. Sőt, arra is látnak lehetőséget, hogy a kormányzattal és a szerencsejáték szövetséggel együttműködve "szorítsák ki a piacról a tisztességtelen szereplőket."