Vendel
6 °C
21 °C

Posta, vasút: idén már nem nyílik tovább

2011.07.20. 08:39
Az elmúlt években harmincnyolc vasúti mellékvonalon szűnt meg a közlekedés – hivatalosan szünetel –, és bezártak csaknem ötszáz kispostát. A kampányban és a kormányalakítás idején is megígérte a Fidesz, hogy amit csak lehet, újranyit. Eddig tizenhárom vasútvonalat és hat kispostát lehetett. Úgy tudjuk, több újranyitást rövid távon nem terveznek, pénz sincs rá. Hivatalos tájékoztatást viszont nem adott a fejlesztési minisztérium.

„Az előző kormányzat közel 500 falusi kispostát zárt be [...] A mostani kormányzat szakít ezzel a felfogással [hogy a kistelepülésen lakók élete nem fontos], és újranyitja a kispostákat, ahol erre igény és lehetőség van” – mondta tavaly augusztus végén Nyitrai Zsolt. A fejlesztési tárca államtitkára akkor beszélt erről, amikor újranyitották a Veszprém megyei Küngös hat évvel korábban bezárt kispostáját. Szavai nem voltak előzmény nélküliek: a Fidesznek már a választások megnyerése óta fontos volt a posta- és vasútújranyitás, utóbbit a kampányban is többször megígérték, míg Fellegi Tamás már május végi miniszteri meghallgatásán tett ígéretet a bezárt kisposták újranyitására. A küngösi nyitást követő lendületben, szeptember végéig további négy, korábban bezárt kispostát nyitottak meg, akkor Semjén, Sárkeszi, Tornanádaska és Vadna kapta vissza hivatalát, majd a sort ez év elején Komlóska zárta.

DBELO20070220017

A kormányváltás utáni első hónapok a vasúton is újjáélesztéssel teltek, összhangban Fónagy János 2009. őszi szavaival: "a Fidesz kormányra kerülése esetén mindenütt, ahol erre műszaki lehetőség van, helyre fogja állítani a közösségi közlekedést". A 2007-ben és 2009-ben leállított összesen 38 mellékvonalból – további öt vonalon, szintén 2007-ben az addigi vonatpótló buszokat Volán-járatok váltották – a múlt év végéig két lépcsőben több mint tíz vonalon indították újra a vonatközlekedést.

Lajosmizse és Kecskemét, Székesfehérvár és Komárom, Zirc és Veszprém, Pápa és Csorna, valamint Karcag és Tiszafüred között, összesen 210 kilométeren már július elején elindultak a vonatok. Majd a decemberben életbe lépett új menetrend további nyolc vonal 165 kilométerén indította újra a közlekedést. A múlt év végéig összesen hetvenöt település kapta vissza 375 kilométeren a vasútját, az intézkedés az NFM korábbi adatai szerint 485 ezer embert érintett (igaz, a számok arra utalnak, hogy beleszámolták azokat a településeket, például Székesfehérvárt is, ahol egy vonal megszűnt, más vasútvonalak azonban folyamatosan működtek).

A legutolsó postai újranyitás óta tehát öt hónap telt el, és több mint fél éve új szárnyvonalakat sem kapcsoltak vissza a vasúti közlekedésbe. A dolgok jelenlegi állása szerint a közeljövőben nem nem is fognak. A fejlesztési minisztériumtól csaknem két hét alatt választ sem kaptunk kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, hiába, hogy a fejlesztési tárca lát-e további lehetőségeket szárnyvonalak újranyitására, hogy folynak-e ennek műszaki előkészületei, hogy felmérték-e már, hány olyan szárny- vagy mellékvonal van, amelyen adottak a műszaki feltételek a személyszállítás újraindítására, hogy forintosították-e már, milyen költségei vannak egy újranyitásnak, illetve mennyi veszteséget okoz (átlagosan) egy-egy korábban bezárt szárnyvonalon a közlekedés fenntartása.

A minisztérium hallgatása közlekedési infrastruktúrával és személyszállítási területtel foglalkozó forrásaink szerint jól jelzi, mennyire nem történt ezen a területen semmi az utóbbi félévben. A Széll-terv tavaszi bejelentésekor derült ki, hogy az államhoz került magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részét a közlekedési vállalatok konszolidálására használják fel, illetve ekkor megerősítették azt a már múlt év végén ismertetett tervet, hogy megalakul egy, a huszonnégy Volán-társaságból és a MÁV-ból összegyúrt nemzeti közlekedési holding vagy szövetség.

264961 0791a9c480babf4e017b2a9c789948c6 xl

Ez utóbbi előkészítése döcögősen halad – az sem tisztázott például, hogy a MÁV után legnagyobb közösségi közlekedési cég, a BKV tagja lesz-e –, és tudomásunk szerint jelenleg a minisztérium és a vasúttársaság illetékesei sem foglalkoznak távlati, stratégiai tervezéssel, épp a jelenlegi, átmeneti állapotra hivatkozva (igaz, a MÁV-nak van egy hosszú távú, 2030-ig szóló stratégiai programja, annak végrehajthatóságáról azonban jól árulkodik, hogy több mint 4000 milliárdos összköltséggel számol).

A dolgok jelenlegi állása szerint legkorábban ősz elején vállalja át a kormány a nyugdíjvagyonból a MÁV adósságát, és valamikor őszre körvonalazódik a közösségi közlekedés új szervezetrendszere is. Ha ez megtörténik, legkorábban akkor lehet azzal foglalkozni, hogy milyen források vannak újabb vonalnyitásokra. Arra sehol nem lehet hivatkozni, hogy műszaki okok miatt nem indult újra a közlekedés a szárnyvonalon, "járnak vonatok olyan helyeken, ahol semmivel nem jobbak a műszaki feltételek, mint egy-egy bezárt pályaszakaszon" – fogalmazott egyik forrásunk. Abban mindenki egyetért: pénzügyi okai vannak, hogy a további több mint húsz mellékvonalon nem indult újra a vonatközlekedés, "a vonalbezárás a vasútfinanszírozás egy igazi csodája: arról, hogy leálltak a vonatok, mindenki azt mondja, ezzel lényegében nem sikerült pénzt spórolni, most viszont, hogy újra kellene indítani őket, mindenki azt mondja, hogy ez viszont pénzbe kerülne". Konkrét számok azonban nincsenek – legalábbis nyilvánosan – arról, hogy egy-egy szárnyvonal újranyitása átlagosan mennyibe.

A posták tömeges újranyitására még kisebb az esély. A Magyar Posta Zrt.-nek ugyanis, bár nyereségesen működő cég, az erőforrásait főként arra kell koncentrálnia, hogy felkészüljön a 2013-ban esedékes postai piacnyitásra. A postavállalattól kapott adatokból készített táblázatból látható, az országban 899 olyan település van, ahol mobilposta-szolgáltatás működik, ezek közül 492 helyen volt korábban postahivatal (négy helyen most is van, de szünetel a szolgáltatása, a többi 488 helyen bezárt). Másrészt viszont 342 olyan település van, ahol most működik legalább mobilposta, míg 2003 előtt nem volt postahivatal.

   mobilposták száma  a mobilpostával ellátott települések megoszlása
 nem is volt postája  van posta, de szünetel  van működő posta is  megszűnt a posta  összesen
Bács-Kiskun 8 2     7 9
Baranya 46 118   8 49 175
Békés 4 2   1 2 5
Borsod-Abaúj-Zemplén 41 54   3 63 120
Budapest 0 0 0 0 0 0
Csongrád 4     2 4 6
Fejér 3 1     4 5
Győr - Moson - Sopron 24 9   6 35 50
Hajdú-Bihar 2     1 2 3
Heves 7 1     8 9
Jász-Nagykun-Szolnok 3       4 4
Komárom-Esztergom 7     2 7 9
Nógrád 10 9   1 15 25
Pest 4 1     5 6
Somogy 41 38   6 56 100
Szabolcs-Szatmár -Bereg 16 6   2 30 38
Tolna 14 4 1 2 27 34
Vas 51 27   14 78 119
Veszprém 36 18 3 11 54 86
Zala 34 52   6 38 96
 Összesen  355  342  4  65  488  899

A magyarországi települések több mint negyedében tehát mobilposta-szolgáltatás van, amit vidékpolitikusi hevülettel roppant magasnak számnak gondolhatunk. Csakhogy a hatályos postatörvény és annak végrehajtási rendelete szerint "a Magyar Posta a postai szolgáltatóhely ellátottságra vonatkozó kötelezettségét jóval magasabb szinten biztosítja jelenleg is" – derül ki a postavállalattól kapott válaszból. Vagyis jogszabályi kötelezettség nincs a hálózatbővítésre, az újabb posták megnyitására.

D VAJ20030609014

És pénz sincs. Ha ezt ilyen egyértelműen nem is fogalmazták meg, a lapunknak elküldött válaszokból kiderül. Elismerik ugyan, hogy "az állandó postai szolgáltatóhely működtetése – akár a legkisebb településeken is – társadalmi elvárásként jelenik meg", azonban "a postai szolgáltatóhelyek létesítésére rendelkezésre álló forrásaink korlátozottak, ezek egy jelentős részét lekötik a rossz állapotú és az életveszélyes helyzetek elhárításával kapcsolatos költségek".

Máshol úgy fogalmaztak: a postatársaság "működésével szemben alapkövetelmény [...] az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodás", márpedig "a kisposták működtetése nem nyereséges". Igaz, tény az is, hogy a Posta például vállalkozók vagy önkormányzatok közreműködésével próbálja csökkenteni a költségeit, így például voltak olyan kisposták, amik a községházán működtek. A cég mindenesetre "a jövőben erősíteni kívánja a társadalmi szerepvállalását", konkrétumok azonban nem hangoztak el arról, hogy ez a gyakorlatban mit jelent.

Mint írták, a fejlesztési tárca elvárása az volt, nézzék meg, hol milyen lehetőség van a bezárt posták újranyitására, "és ahol erre valós és komoly igény mutatkozik, valamint ezzel együtt a helyi adottságokhoz képest gazdaságosan működtethető, ott valóban újra lehet nyitni a postát". Hogy a korábban bezárt – szüneteltetett – csaknem ötszáz kistelepülési postahivatalból valóban csak hat felelt-e meg ezeknek a kritériumoknak, vagy csak a pénz fogyott el, az nem derült ki a válaszokból.

Úgy tudjuk, hogy a Posta üzleti tervében ez évre egy újranyitás sincs.