A kiszámíthatóságot hiányolják a multik
További Magyar cikkek
"Nem célszerű visszamenőleges hatályú intézkedésekkel sújtani a cégeket" - fogalmazott Erényi Balázs, a Shell Magyarország igazgatóságának elnöke a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves jelentésének bemutatóján. A multinacionális cégek helyi vezetőiből álló szervezet 13 éve minden évben értékeli a magyar üzleti környezetet.
Az idei jelentés címe "Kiszámíthatóság és versenyképesség", a vállalatvezetők a fő üzenete pedig az, hogy a növekedéshez szükség van stabilitásra és egy kormányzati ciklusokon átnyúló, 10-15 éves gazdasági stratégiára, ami segít a vállalatoknak megtervezni a következő éveiket.
Ebből a szempontból bírálták a cégvezetők a kormány válságadóit: Rikard Jonsson, az ABB ügyvezető igazgatója szerint a legjobb fejlesztési szándékot is elronthatja egy kiszámíthatatlan kormányzati döntés. Mivel a vállalatok jellemzően egy és hároméves intervallumban terveznek, egy azonnal vagy esetleg visszamenőleges hatállyal életbe lépő törvény miatt menet közben kell újratervezniük a számokat, ami jelentős költségekkel jár.
A HEBC tagjai
ABB, British American Tobacco, BT, Electrolux, Ericsson, GDF Suez, Nestlé, Nokia, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF, Suez
A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika mellett a másik fontos problémának a korrupciót tartják a vállalatvezetők, ami ellen "ellentmondásoktól mentes törvények, azok szigorú beratratása és jobb színvonalú igazságszolgáltatás" kell.
A következő évekre még gyenge keresletet és a fogyasztás lassú élénkülését várják, viszont üdvözlik a kormány gazdasági aktivitás növelését célzó intézkedéseit. Hosszabb távon ugyanakkor a népességcsökkenés jelentős problémák elé állítja a munkaerőpiacot, aminek a kezelésére középtávon egy jól kidolgozott migrációs stratégia lehet a megoldás - mondta Pécsi-Szabó Miklós, az OMV korábbi ügyvezető igazgatója.
"Természetesen minden dicséret igaz, a bírálatokat pedig nagyon komolyan kell venni" - mondta Martonyi János külügyminiszter a jelentésre reagálva.
A magyar helyzetről beszélve elmondta, hogy minket nem azért nem érint egyelőre az eurózóna válsága, mert nem vagyunk annak tagjai, hanem azért, mert jelentősen javult az elmúlt években a gazdasági helyzetünk: a külkereskedelmi mérleg többlete például két év alatt a duplájára nőtt, és idén elérheti a 7 milliárd eurót is.
Az eurózóna válságáról beszélt Rikard Jonsson is, aki szerint az övezet stabilitásához ebben a pillanatban egy jól teljesítő gazdasággal tudunk hozzájárulni, így az most fontosabb, mint a mielőbbi belépés a valutaunióba.
Martonyi a bezárkózástól való félelmek eloszlatására elmondta, hogy Magyarország az egyik legnyitottabb gazdaság az EU-ban, és az uniós elnökség alatt azt az álláspontot képviseltük, hogy az egész uniónak nyitottabbá kell válnia, mert csak így lehet a régió versenyképes a világgazdaságban.
Ami a szűkebb régiót érinti, itt is fontos az összefogás, mert a multiknak kicsi egy-egy ország, de a hagyományos visegrádi együttműködés fenntartása mellett egyre inkább felrétékelődik a déli terjeszkedés: Martonyi szerint ennek részeként támogatjuk Horvátország és más nyugat-balkáni államok uniós csatlakozását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
