Máté, Mirella
15 °C
25 °C

Csökken a végkielégítés összege

2011. 07. 25. 07:39
| Módosítva: 2011. 11. 03. 06:41

Alapvetően alakítaná át a munka világát a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült, és csak a szakszervezeti tiltakozásokat követően pénteken nyilvánosságra hozott új Munka törvénykönyve tervezete - írja a Napi Gazdaság. Összességében elmondható, hogy alig néhány ponton tartotta meg a korábbi szabályozást, a sokat említett egyszerűsítés pedig csak a korábbi tételes szabályozás általánosítását, illetve a bírói joggyakorlat munkaadók számára kedvező döntéseinek átültetését jelenti.

A mostaninál kevesebb végkielégítésre számíthatnak majd a dolgozók - a nyugdíjasok pedig nem is kaphatnak -, ráadásul a nyugdíj előtt állók a mostani egységesen három havi pluszbér helyett a munkában töltött idő szerint kaphatnak majd pluszjuttatást.

A tervezet szerint a végkielégítés mértéke

a) legalább három év munkaviszony esetén: egyhavi,

b) legalább öt év esetén: kéthavi,

c) legalább tíz év esetén: háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi,

e) legalább húsz év esetén: öt havi,

f) legalább huszonöt év esetén: hat havi

távolléti díj összege.

Három év után egyhavi, 10 év esetén kéthavi, 20 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt év alatt, mivel a jogalkotó az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözné. A jövőben nem az alapszabadság nőne, hanem a pótszabadnapok száma, a jelenleginél kisebb mértékben, és későbbi életkorhoz kötve.

A vasárnapi munkavégzést ugyan nem tiltaná a törvény, azonban az ötvenszázalékos bérpótlék általános szabályként történő bevezetése erősen ösztönöz a kisebb mértékű foglalkoztatásra, különösen azzal összevetve, milyen jelentős kedvezményt ad a jogalkotó a folyamatos munkarendben foglalkoztatóknak az éjszakai pótlék 15 százalékra csökkentésével. Nem tiltaná a munkaszüneti napon való munkavégzést sem, mindössze százszázalékos bérpótlék megfizetéséhez kötné.

A tervezetből hiányzik a munkaerő-kölcsönzés részletes joganyaga. Újdonság, hogy a tervezet bevezeti a munkavállalóhoz hasonló jogállású személy fogalmát: az érintett nem munkaszerződés alapján végez ugyan munkát, azonban a munkavégzés rendszeres és tartós, és emellett egyéb kereső foglalkozás nem végezhető.

Hosszabb távon bizonytalanságot okoz a tervezet, mivel egyrészt a magánmunkajogi szabályozás minél szélesebb körű elterjedése, illetve a felek közti megállapodások minél nagyobb arányú alkalmazása érdekében a korábbinál jelentősebb mértékben támaszkodik az általános polgári jogra - márpedig jelenleg is zajlik a Polgári törvénykönyv megújítása.

A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új Munka törvénykönyvének (Mt.) tervezete, amely a korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra - válaszolta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI kérdésére. A korábbi Munka törvénykönyve 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar "testére szabták", míg az új Mt. már a mai Magyarország vállalkozási szerkezetére, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül - jelezte Dávid Ferenc. A korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala már dolgozik az új Mt.-vel kapcsolatos közös álláspont megfogalmazásán. Megszűnik a felmondási tilalom a várandósak, táppénzen és szülési szabadságon lévők, beteg gyereküket táppénzen ápolók esetében, felmondási idejük pedig már a munkába állással megkezdődik, holott eddig 15 vagy 30 nappal később volt erre lehetőség.

Van kedvenc légitársasága?

Értékelje repülős utazását, írja meg véleményét! Értékes díjakat sorsolunk!

Hévízi szállások

Wellness, kikapcsolódás az egész családnak. 6415 Ft / fő / éjtől