Judit, Xénia
18 °C
31 °C

Csökken a végkielégítés összege

2011. 07. 25. 07:39
| Módosítva: 2011. 11. 03. 06:41

Alapvetően alakítaná át a munka világát a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült, és csak a szakszervezeti tiltakozásokat követően pénteken nyilvánosságra hozott új Munka törvénykönyve tervezete - írja a Napi Gazdaság. Összességében elmondható, hogy alig néhány ponton tartotta meg a korábbi szabályozást, a sokat említett egyszerűsítés pedig csak a korábbi tételes szabályozás általánosítását, illetve a bírói joggyakorlat munkaadók számára kedvező döntéseinek átültetését jelenti.

A mostaninál kevesebb végkielégítésre számíthatnak majd a dolgozók - a nyugdíjasok pedig nem is kaphatnak -, ráadásul a nyugdíj előtt állók a mostani egységesen három havi pluszbér helyett a munkában töltött idő szerint kaphatnak majd pluszjuttatást.

A tervezet szerint a végkielégítés mértéke

a) legalább három év munkaviszony esetén: egyhavi,

b) legalább öt év esetén: kéthavi,

c) legalább tíz év esetén: háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi,

e) legalább húsz év esetén: öt havi,

f) legalább huszonöt év esetén: hat havi

távolléti díj összege.

Három év után egyhavi, 10 év esetén kéthavi, 20 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt év alatt, mivel a jogalkotó az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözné. A jövőben nem az alapszabadság nőne, hanem a pótszabadnapok száma, a jelenleginél kisebb mértékben, és későbbi életkorhoz kötve.

A vasárnapi munkavégzést ugyan nem tiltaná a törvény, azonban az ötvenszázalékos bérpótlék általános szabályként történő bevezetése erősen ösztönöz a kisebb mértékű foglalkoztatásra, különösen azzal összevetve, milyen jelentős kedvezményt ad a jogalkotó a folyamatos munkarendben foglalkoztatóknak az éjszakai pótlék 15 százalékra csökkentésével. Nem tiltaná a munkaszüneti napon való munkavégzést sem, mindössze százszázalékos bérpótlék megfizetéséhez kötné.

A tervezetből hiányzik a munkaerő-kölcsönzés részletes joganyaga. Újdonság, hogy a tervezet bevezeti a munkavállalóhoz hasonló jogállású személy fogalmát: az érintett nem munkaszerződés alapján végez ugyan munkát, azonban a munkavégzés rendszeres és tartós, és emellett egyéb kereső foglalkozás nem végezhető.

Hosszabb távon bizonytalanságot okoz a tervezet, mivel egyrészt a magánmunkajogi szabályozás minél szélesebb körű elterjedése, illetve a felek közti megállapodások minél nagyobb arányú alkalmazása érdekében a korábbinál jelentősebb mértékben támaszkodik az általános polgári jogra - márpedig jelenleg is zajlik a Polgári törvénykönyv megújítása.

A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új Munka törvénykönyvének (Mt.) tervezete, amely a korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra - válaszolta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az MTI kérdésére. A korábbi Munka törvénykönyve 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar "testére szabták", míg az új Mt. már a mai Magyarország vállalkozási szerkezetére, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül - jelezte Dávid Ferenc. A korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala már dolgozik az új Mt.-vel kapcsolatos közös álláspont megfogalmazásán. Megszűnik a felmondási tilalom a várandósak, táppénzen és szülési szabadságon lévők, beteg gyereküket táppénzen ápolók esetében, felmondási idejük pedig már a munkába állással megkezdődik, holott eddig 15 vagy 30 nappal később volt erre lehetőség.