Gyöngyi
9 °C
9 °C

Apokalipszis mindjárt

2011.07.30. 16:47 Módosítva: 2011-07-30 16:49:37

Július utolsó hete napról napra növekedő feszültséget hozott, egyre közelebb került ugyanis az az augusztus 2-i dátum, amikor elfogy az amerikai szövetségi költségvetés pénze. Az ország elérte a törvényben rögzített adósságplafont, több hitelt nem vehet fel, hacsak a két nagy politikai erő meg nem állapodik. Csütörtökön úgy tűnt, sikerülhet, de végül maga a beterjesztője kérte, hogy halasszák el a költségvetési javaslatcsomagról a szavazást. Pénteken Obama elnök hívott össze sajtótájékoztatót, azt hihettük, hogy egy sikeres megállapodást jelent be, de csak arra szólította fel a politikusokat, hogy állapodjanak meg a határidő lejárta előtt. Egyelőre nem sikerült.

Valószínűleg már önmagában ez az amerikai huzavona is rányomta volna a bélyegét a világgazdaság elmúlt hetére – amely során bejelentette a visszavonulását Soros György –, azonban sok más rossz hírt is hoztak a mögöttünk hagyott napok. Görögországnak – amely megmentéséért enyhén szólva nem lelkesednek a bankok – egyre másra adták a hitelminősítők az elképzelhető legrosszabbnál épp csak egy fokkal jobb osztályzatokat. Nem javul az olasz helyzet, leminősítették Ciprust, pénteken Spanyolország is a leminősítést valószínűsítő negatív figyelőlistára került.

Nemcsak Európában van vagy lehet baj. Esély van arra, hogy titokban összeomlik Kína, és egyre többször hallani arról, hogy az – ismert események fényében nem meglepő módon – az Egyesült Államok is elveszítheti eddigi legmagasabb rendű besorolásait. Mindezekhez csak adalék volt, hogy a pénteken publikált amerikai gazdasági növekedési adat rosszabb volt a vártnál, és a különböző felmérésekben szereplő előrejelzések is pesszimisták.

239 forint – nem csoda, hogy péntek óta ennyi, egészen pontosan 238,92 forint a svájci frank új rekordárfolyama. A frank természetesen az euróval szemben is csúcsokon járt, az árfolyama a hét utolsó munkanapjára megközelítette az 1,13-as szintet (egy hónapja még 1,2 körül volt, vagyis az euró azóta 6 százalékot gyengült vele szemben). Nemcsak a forintunk, hanem a tőzsdeindexünk is gyengült, egyedül az ex-econet Est-Media robog dinamikusan, a júniusban még 200 forint alatti árfolyam stabilan 300 forint fölött van.

   29. heti záró  30. heti záró
BUX  21 891
21 618
OTP 5585 5450
Mol 20 450 20 200 
Richter 37 545 37 500
Magyar Telekom 546 543

A nagyobb részvények viszont gyengélkednek, az OTP és az MTelekom a világgazdasági helyzet miatt; utóbbi osztalékpapír, ami akkor erősödik, ha az állampapírok hozamai esnek, azok viszont válságos időkben emelkednek, növelve az államadósság finanszírozásának költségeit (mely adósság ellen a kormányfő egyelőre saját pénzén nem küzd). A Molt ugyanakkor a magyar kormány homályos szándékai tartják nyomás alatt, és lökték az árát 20 000 forint alá, miközben az nemrég még 23 000 forint környékén volt.

Az olajtársaság részvényeinek jelenleg több mint 23 százaléka van állami kézen, kisebb részben az államosított nyugdíjvagyonból, nagyobb részben a Szurgut 21,2 százalékos csomagjának 22 400 forintos áron történt megvásárlásából. Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár már korábban utalt arra egy rádióinterjúban, hogy – részben azért, mert a cégben 10 százalék a szavazati korlát – az állam esetleg eladhatja a pakett egy részét.

Majd csütörtökön már a Nemzetgazdasági Minisztérium is meglebegtette ennek lehetőségét, miután aznap kihirdetett ítéletében az Európai Bíróság az uniós jogot sértőnek minősítette a magyar áfaszabályozás egyes részeit (az ügy 2007 óta hűzódott). Ez volt az első eset, hogy ez a jogi fórum elkaszálta Magyarországot, de ez a kisebb baj.

A nagyobb, hogy ennek következményeként idén nagyjából 100 milliárd forintos többletkiadás lesz a költségvetésben, így az NGM szerint megvizsgálják a Mol-papírok eladásának lehetőségét is. Ennek a közleménynek a kiadása után negyedóra alatt 300 forintot esett az árfolyam, igaz, pénteken zárásra visszatért 20 200 forintra.

Volt más, ami drágult a héten: az üzemanyag. A benzin ára újabb történelmi csúcsot döntött, a 95-ös literenkénti 388 forintos átlagára azt jelenti, hogy a drágább kutakon már 400 – vagyis hát formálisan 399,9 – forintba kerül a benzin, sőt, az M1-es mellett van olyan kút is, ahol 402,9 forintért lehet tankolni (és a legolcsóbb helyeken is elérte a benzinár a 380 forintot). A dízel ára szintén csúcsot döntött a maga literenként átlag 375 forintos szintjével, ami a drágább kutakon 385-390 forintos ártartományt jelent.

Apró, de jó hír, amiből kevés volt a héten – mármint azon kívül, hogy jön a reálhozam –, hát ideírjuk: a drágább üzemanyaggal viszont ősztől eggyel több hidat használhatunk, elkészül az Ipolyon egy szlovák-magyar határhíd (igaz, a másik átadásának időpontját megjósolni sem lehet). És még egy jó hír: tovább nőtt a foglalkoztatottság, igaz, a kormány által ígért egymillió új munkahelytől időarányosan nagyon messze járunk. És a modern adótudatosságtól, van olyan adóhivatali feketelista, amin már több ezren szerepelnek, és olyan is, aminek a résztvevői napi 300 milliós adóhiányt produkáltak.

És akkor a még drágább frank és benzin mellett itt van még az új Munka törvénykönyve is! – sóhajthat fel a nép egyszerű gyermeke, már ha érdekli a munkajog. De ha nem is érdekli, érinteni fogja. Vagyis lehet, hogy fogja: a kormany.hu-n még előző héten megjelent tervezett a munkajogászok, közgazdászok és a szakszervezetek mellett még egyes civil aktivistáknál is kiverte a biztosítékot, miután nemcsak a munkavállalók jogait korlátozná brutálisan, hanem egyes passzusai akár alkotmányos jogokat is sérthetnek. Így aztán a dokumentumot, amin eredetileg is feltüntették, hogy nem a kormány álláspontját tartalmazza, gyorsan átminősítették jogszabálytervezetből munkaanyaggá. Hogy mennyire egy irányba vinné el a munkajogi szabályozást, az jelzi: a tervezetet a munkaadók őszinte örömmel fogadták.