Gyöngyi
9 °C
9 °C

Változatlanul erős a forint

2011.08.02. 14:57 Módosítva: 2011-08-03 07:30:15
Az erősödő frankárfolyam egyre súlyosabb teherként nehezedik a magyar gazdaságra, a befektetők azonban rövidtávon veszik az eurózóna problémáitól távolabb eső régió államkötvényeit. Az elmúlt évben soha nem látott szintre nőtt a külföldi kézben lévő kötvényállomány, ha megváltozik a befektetői hangulat, komoly bajba kerülhetünk.
    15 perccel késleltetett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

    Bár a svájci frank árfolyama soha nem látott magasságokba szökött kedden - délelőtt a forinttal szemben már a 245,77-es szinten járt - a forint valójában továbbra is erős: az euróval szemben a 270-es szint környékén tartja magát, ami azt jelzi, hogy a befektetők bizalma töretlen.

    Az elsőre talán furának ható kijelentések mögött az áll, hogy a frank árfolyamának egekbe emelkedése ezúttal – ahogy már hosszabb ideje – egyáltalán nem magyarspecifikus jelenség: a frank mint biztonsági- vagy tartalékdeviza az euróval szemben erősödik elképesztő ütemben, immár a korábban csak szélsőségesnek tartott forgatókönyvekben vázolt paritáshoz, az 1-1-es szinthez közelítve. A forint-frank árfolyamot pedig valójában a frank/euró és a forint/euró árfolyamok hányadosa adja: 2008 végén a második láb szállt el, tehát míg frank/euró viszonylatban nem volt nagyon komoly elmozdulás, a forint a 320-as szint közelébe mászott az euróval szemben. Most azonban a forint stabil, a frank viszont az euróval szemben erősödik.

    A frank és euró árfolyamának alakulása

    A fenti ábrán jól látszik, hogy a frank és az euró sokáig lényegében együtt mozgott a forinttal szemben, míg az idei év elejétől már elsősorban a frank erősödése határozta meg az árfolyamokat. Az alábbi kalkulátorral pedig ellenőrizheti, a frank erősödése meddig repítheti még a forintban, általunk fizetett árfolyamot.

    CHF/EUR HUF/EUR HUF/CHF

    150 forinton vették fel

    A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a legtöbb szabad felhasználású, illetve lakáshitelt 150 és 160 forint közötti frankárfolyamnál vették fel: előbbire több mint 1000 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést a háztartások, lakásra 1100 milliárd értékben. A 160 és 170 forint közötti sávban 490 milliárd, illetve 616 milliárd forint ez az összeg, a 170-180 forintos intervallumban közel 220 milliárd és 283 milliárd forint összegben kötött hitelszerződést a lakosság. A legalacsonyabb, 143,28 forintos svájci frankárfolyamot 2008 júliusában jegyezte fel az MNB, a keddi 245,77 forint ehhez képest több mint 70 százalékos erősödést jelent.

    A forint egyelőre meglévő ereje ellenére az erősödő frank komoly reálgazdasági kockázatokat rejt magában. A legtöbb svájci frankban eladósodott hitelfelvevő már több mint 50 százalékkal fizet többet havonta, egyeseknek pedig akár 80 százalékkal nőtt a törlesztője az eredetihez képest. Ráadásul a többség hiába törleszti évek óta egyre nagyobb részletekkel az adósságát, több pénzzel tartozik, mint amennyit felvett a banktól.

    Egyre több a rossz hitel

    Az erős frankkal együtt nő a nem fizető lakossági hitelek aránya is, a Központi Hitelinformációs Rendszer júliusi adatai szerint az 1 620 ezer késedelembe esett lakossági hitelszerződésből mindössze 147 ezret zártak le, 1 473 ezren már több, mint három hónapja nem fizetnek, az összes bedőlt hitel a kétmilliót közelíti.

     

    A bankok a bedőlt hitelek után csak nehézkesen jutnak a pénzükhöz, a hitelt felvevő gyakran többel tartozik, mint amennyiért a kilakoltatás után a házát a bank el tudja adni. A rossz adósok pedig nemcsak a bankok, hanem a többi adós terheit is növeli, a megnövekedett kockázatokat ugyanis a pénzintézetek a rendesen fizetőkön próbálják csökkenteni.

    A végtelenségig nem tartható egyensúlyban a rendszer, bár az MNB egy korábbi számítása szerint a magyar bankrendszer még a 245-ös árfolyam mellett is stabil maradna, a kockázatokat jelzik, hogy az erősödő frank az OTP és az FHB részvényeit erősen tépázza, a papírok lényegében május óta lejtőn vannak.

    Kevesebbet vásárolunk

    De nemcsak a bankrendszer kerülhet bajba, és a hitelezés lassulhat le az erősödő frank hatására, hanem a háztartások fogyasztás is visszaeshet. A fizetéseknél gyorsabb ütemben növekvő törlesztőrészlet ugyanis egyre kevesebb elkölthető pénzt hagy a zsebekben, lassítva a gazdasági növekedést. Arról már nem is beszélve, hogy a házukat tömegesen elvesztő adósok komoly szociális problémát jelentenek, amely a társadalom egészére többletterhet ró.

    Hogy a nem túl fényes kilátások ellenére miért bíznak mégis hazánkban a befektetők, és tartják pénzüket magyar államkötvényben, hogyan tud a forint ellenszélben is erős maradni, annak Szántó András, az Equilor deviza üzletágának vezetője szerint elsősorban az az oka, hogy a befektetők most inkább rövidtávon gondolkodnak. "Hiába fontos a reálgazdasági versenyképesség hosszútávon, most a piacok elsősorban az államadósságra koncentrálnak, az európai és amerikai adóssáproblémák mellet kimondottan pozitív a kép Magyarországról a befektetők szemében, és ez az állampapírpiacon is látszik" - mondta.

    Magyarország államadóssága bár magas, uniós szinten nem kirívó, ráadásul a kormányzat kiemelt problémaként kezeli, látványos lépéseket tesz a leszorítása érdekében. Az más kérdés, hogy az erős frank a magyarországi frankhitelesek magas aránya miatt a későbbiekben még komoly gondokat okozhat, ezt azonban rövidtávon a kockázatkezelők nem súlyozzák, a bizonytalan európai környezetben keresik a helyüket.

    Globális lassulás fenyeget

    Duronelly Péter szerint Magyarország komoly külkereskedelmi többlettel rendelkezik, ami már önmagában is segíti az árfolyamstabilitást, a feltörekvő piacok és a régiónk pedig eleve kedvelt befektetési hely lett, az elmúlt évben 70 százalékkal, soha nem látott szintre nőtt a külföldi kézben lévő kötvényállomány. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint bár a magánszektor külső adóssága a GDP arányában a régióban nálunk a legmagasabb (35 százalék), és a frankhitelesek aránya is kiugró (17 százalék), a legfőbb veszély egyelőre mégsem ez, hanem, hogy a világgazdasági növekedés lassulásával a külföldi tőke elpártol a régiótól.

    Ez pedig akár már idén megtörténhet, a makrogazdasági mutatók sok jót nem ígérnek e téren. A magyar gazdaságot a német, a németet pedig elsősorban a kínai húzza, a növekedés globális lassulása hazánkat sem kerülheti el, hiába divatos befektetési célpont most Közép-Kelet Európa, a befektetők hangulata gyorsan változik.