Gyöngyi
9 °C
9 °C

A bankok még bírják, az adósok már nagyon nem

2011.08.03. 16:00 Módosítva: 2011-08-03 16:11:10
A bankrendszer stabilitását egyelőre nem veszélyezteti az erős frank. A Magyar Nemzeti Bank szerint a szektor akkor is állná a sarat, ha újabb recesszió jönne, év végére 317 forint lenne egy euró és a mostani szint környékén ragadna a frank, a foglalkoztatottság növekedése megtorpanna és megint lejtőre kerülnének a lakásárak. Mindez együttesen 150-210 milliárd forint közötti veszteséget generálna a bankoknak, de a veszteség kezelhető lenne. A háztartások mögött viszont nincsenek tőkében gazdag anyacégek, ők csak az augusztus közepétől igényelhető árfolyamrögzítésben bízhatnak. És abban, hogy a leírtak nem valósulnak meg.
    15 perccel késleltetett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

    Az MNB legutóbb tavasszal vizsgálta azt, hogy állná-e a sarat a magyar bankszektor, ha a világgazdasági válság megint beköszönt (a felmérés az áprilisi pénzügyi stabilitási jelentésben olvasható, a pdf itt érhető el).

    A feltételezett, úgynevezett stresszforgatókönyv áprilisban egy globális gazdasági visszaesést feltételezett. A külföldi események hatására hazánkban is meredeken emelkednének a hozamok, a megcsappanó külső kereslet miatt visszaesne a hazai fogyasztás és a beruházások is. Így 2011-ben lassulna a gazdaság növekedése, míg 2012- re teljesen megállna, ezzel párhuzamosan pedig  elbocsátási hullám indulna el. Mindezt a forint folyamatos gyengülése és a belföldi és külföldi finanszírozási költségek emelkedése kísérné - vázolta fel a poklot az MNB áprilisban.

    Mi az a stresszteszt?

    Az MNB a stresszteszttel azt vizsgálta, hogy egy hirtelen relomló gazdasági környezetben a bankok képesek-e biztonságosan működni, tehát, hogy van-e elég tartalékuk a legínségesebb időkre. A sokk határásra megugró törlesztési nehézségek ugyanis veszteségeket okoznának a bankoknak, amit tőkebevonással kellene kiegyensúlyozzanak.

    A bankrendszer csak akkor nevezhető stabilnak, jól tőkésítettnek, ha van annyi tartalék benne, amiből a veszteségeket pótolni lehet. Egy bank ugyanis annál biztonságosabban működik, minél több a saját tőkéje, mert így kisebb az esély a fizetésképtelenségére.

    A banki terheléspróba azt a helyzetet modellezte, hogy a frank árfolyama 2011 végére 245 forintra, 2012 végére pedig 257 forintra emelkedik. Az euró év végére 317, a jövő év végére pedig 334 forint lesz, a lakásárak tíz százalékkal, a foglalkoztatás pedig 0,6 százalékkal esik 2012-ben, miközben az alapkamat több mint 2 százalékponttal 8,4-re emelkedik a következő másfél évben.

    A jegybank szakemberei a tanulmányban hangsúlyozták: a stresszforgatókönyvben egy kis valószínűségű, igen súlyos, de nem elképzelhetetlen eseménysorozat következményeit vizsgálták. Az elmúlt hetek fejleményei azonban nagyon felerősítették a kockázatokat, annyira, hogy most az optimista forgatókönyveknél valószínűbbnek tűnik a globális növekedés megtorpanása, sőt, akár visszafordulása is.

    Mekkora lenne a banki veszteség?

    A devizatöbblettel rendelkező bankoknak forintban számolva nyereséget hoz a frank és az euró forinttal szembeni erősödése. Az MNB szerint, ha a stresszpályán átlagosan 17 százalékkal értékelődik le a forint ezekkel a devizákkal szemben, az 63 milliárd forinttal javítja a banki eredményeket, miközben csupán 2 milliárd forinttal rontja a forinttöbblettel rendelkező bankokét. (Az átértékelődés hatása azért ennyire egyenetlen, mert túlsúlyban vannak a devizatöbbletes bankok.)

    A bankok mégsem örülnek annak, ami az adósoknak annyira fáj. Az árfolyam gyengülése miatti hitelezési veszteségek ugyanis 3,5-4,5-szer nagyobbak lehetnek, akár 210-270 milliárd forintra is rúghatnak, így a devizapozíciókon elért nyereség 150-210 milliárdos mínuszba fordulna.

    Ez még kezelhető veszteség lenne

    Az MNB arra a következtetésre jutott, hogy a felvázolt forgatókönyv mentén, a veszteségek miatt számos bank tőkebevonásra kényszerülne, de a tőkehiány kezelhető szinten van.

    A kedvezőtlen forgatókönyv bekövetkezése esetén a 8 százalékos tőkemegfelelés teljesítéséhez (ez a törvényi minimum) a bankrendszer szintjén összességében 83 milliárd forintos tőkepótlás kellene. Ha a tőkemegfelelés minimuma 9 százalék lenne, akkor már 167 milliárd forint hiányozna, de még ez is "a tulajdonosok elkötelezettsége és az állami tőkeemelési alap 300 milliárd forintos összege alapján kezelhető mértékűnek tekinthető" - állapítja meg az elemzés.

    A jelentés szerint viszont az egyes bankok között nagy az eltérés. Van, amelyiknek a stresszpályán is bőséges tőketartaléka maradna, de vagy tucatnyi pénzintézetnél az átlagnál nagyobb lenne a tőkehiány.

    Az adósok tőkemegfelelése sokkal rosszabb

    Sokan ugyanis úgy adósodtak el, hogy közben 1-3 hónapra elegendő megtakarításuk sincs. Az elmúlt egy-két évben a svájci frank erősödése miatti magasabb törlesztők miatt sokan akkor sem tudtak volna takarékoskodni, ha véletlenül ehhez kedvük lett volna. Akik mostanra teljesen kifeszültek, és képtelenek finanszírozni az újabb és újabb frankcsúcsokat, rövid távon az árfolyamrögzítésre támaszkodhatnak.

    A Concorde elemzője, Gyurcsik Attila szerint az áprilisi stresszteszt óta ez igen jelentős változás. Az adósoknak augusztus közepétől lehetőségük nyílik, hogy rögzített árfolyamon törlesszenek. Aki a kiskaput kihasználja, az 36 hónapon keresztül a piaci helyett 180 forinton törleszthet, a különbözetre pedig egy forint alapú hitelt kap, amit a futamidő végétől, 2015 januárjától kell törlesztenie. (A dolog részleteiről, kockázatairól itt olvashat.)

    Aki belép, az azt vállalja, hogy egyidejűleg két hitele lesz: az eredeti deviza és egy új, halmozódó de csak később törlesztendő forint. A rögzítési periódus alatt 100 százalék, utána 25 százalékos állami garanciavállalás vonatkozik a gyűjtőszámla összegére, amelyért a bankok garanciadíjat fizetnek az államháztartásnak.

    Gyurcsik szerint elképzelhető, hogy a vártnál jóval többen élnek a lehetőséggel, egyszerűen azért, mert megrémülnek a mostani valóban extrém frankerősödéstől. Ez a bankokra most mindenképpen pozitívan hat, mert az ügyfelek csődjének kockázatát rövid távon mérsékli, így tőkebevonásra sem lesz szükség.

    Az elemző szerint nem is frankerősödés jelenti a legnagyobb kockázatot a nemfizetések szempontjából, hanem a munkanélküliség. Az elmúlt 2-3 évben azért dőlt be a legtöbb hitel, mert növekedett a munkanélküliség, tehát az erősödő frank mindenképpen a kisebbik rossznak számít. A kilátások ezen a téren sem túl jók, hiszen a tengerentúlon és Európában is mindenhol megszorítások lesznek, ami a globális növekedést visszafogja, ami miatt a munkanélküliség is emelkedhet. Ez az összefüggés szerinte sokkal drasztikusabban hatással lesz a banki portfóliókra, mint a frankhatás.

    Egy névtelenséget kérő banki elemző szerint a mostani árfolyam mellett sem feltétlenül jó lépés az árfolyamrögzítés kihasználása, ezért, aki bírja, jobban jár ha törleszt. Az árfolyamrögzítés ugyanis újabb eladósodást jelent, miközben sokkal jobb stratégia az adósságok mielőbb leépítése. A mentőöv ezt mesterségesen lassítja, ezért, aki bírja, az inkább törlesszen, mert minél kisebb a tartozása, annál könnyebben kezel későbbi árfolyamsokkokat – szól a figyelmeztetés.

    Többen kérhetik a mentőövet

    Az MNB inflációs jelentésében közölt adatok szerint, ha a programban minden jogosult belépne, akkor a júniusi árfolyamszinteken a gyűjtőszámlákon – kamatokkal együtt - mintegy 330-340 milliárd forint halmozódna fel 2014 végéig. Ennek hatására a lehetőséggel élő adósok a bankok felé fennálló kötelezettsége 2014 végéig csak 6 százalékkal csökkenne, míg az árfolyamrögzítés nélkül ez az adósságállomány 14 százalékkal lehetne alacsonyabb.

    Az MNB egy a GfK által végzett háztartási jövedelmeket feltérképező kutatására alapozva megpróbálta megbecsülni, hogy hányan kérhetik az árfolyamvédelmet. A jegybank elemzői csak az átlagjövedelem alattiakra készítettek becslést. Ebből kiderül, hogy ebben a körben a felhalmozott hitelek arányában 30-40 százalékos lehet a részvétel, így a gyűjtőszámlákon felhalmozódó összeg 2014 végéig mintegy 97-130 milliárd forintra rúghat. Az érintettek a felszabaduló pénzt fogyasztásra költhetik, ez negyedévente 6-8 milliárddal dobhatja meg a költekezés szintjét.

    Az MNB a tanulmányban azonban jelzi, hogy a csatlakozási hajlandóság főként az árfolyamváltozásoktól függ. „Minél erősebb lesz a svájci frank a következő 6 hónapban (2011. december 31-ig, a program belépési határidejéig), annál magasabb lehet a programba belépők száma és a fent leírt hatások nagysága.”