Ősszel dönt a kormány az új munkajogról

Törvénytervezet a kormany.hu-n július 22-én megjelent új munka törvénykönyve – derül ki abból a válaszból, amit a dokumentummal kapcsolatos kérdéseinkre adott a Nemzetgazdasági Minisztérium. Lázár János fideszes frakcióvezető néhány nappal az anyag publikálása után, több ponton kritizálva azt, úgy fogalmazott, hogy a dokumentumot nem törvénytervezetnek, csak munkaanyagnak tekinti, majd a következő napokban szakmai vitaanyagnak is hívták.

Lázár szavainak valójában politikai okai lehettek, a minisztérium szerint jogilag a három kifejezés ugyanazt jelenti. A politikus ezzel a megfogalmazással vélhetően azt igyekezett megelőzni, hogy a támadható dokumentumot a Fideszhez kössék. A tervezetet, amely megkönnyítené az elbocsátást, csökkentené a szabadságok számát – ami akár a foglalkoztatás bővülését is lelassíthatja – és a végkielégítést, megszüntetné a pótlékokat, a publikálása óta valóban számtalan kritika érte.

A dokumentumot nemcsak szakmai szervezetek és érdekképviseletek kifogásolták, hanem politikusok is, és nemcsak ellenzékiek. A kisebbik kormánypárt, a KDNP részéről Harrach Péter elfogadhatatlannak nevezte az NGM által készített anyagot, amiről néhány nappal a publikálása után Lázár János Fidesz-frakcióvezető azt mondta: a dokumentumot csak munkaanyagnak tekinti.

A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont nem. Bár lapunknak arra a kérdésére, hogy mi ez a dokumentum: vitaanyag, munkaanyag vagy törvénytervezet, nem válaszoltak, az írásban megküldött minisztériumi tájékoztatás egyértelművé tette, hogy utóbbi. Eszerint ugyanis augusztus 5-ig lehet írásban véleményezni a munka törvénykönyve tervezetét, majd "az észrevételek kiértékelését követően személyes konzultációra is sor kerül az azokat megtevő társadalmi szervezetekkel".

A minisztériumi válasz kitér arra is: ezeket a konzultációkat követően közigazgatási egyeztetés kezdődik a dokumentumról, "amelynek eredményeképpen a kormány várhatóan szeptemberben dönt a tervezetről. Ezt követően kerül a törvényjavaslat az országgyűlés elé" – közölte az NGM.

Hogy a végső törvényjavaslat a mostanihoz képest hány ponton változik, azt természetesen nem tudni. Munkajogászok és szakszervezeti állásfoglalások mindenesetre a tervezetnek több mint húsz pontját kifogásolták. Általánosságban azt, hogy az új munkajogi szabályozás tehát növelné a munkaadók és munkavállalók közötti alkuk súlyát, holott a két fél viszonyrendszere egyenlőtlen, és csökkentené az állami szabályozás jellemzően a munkavállalókat védő szerepét. Így a mainál sokkal kevesebb olyan garanciális elem lenne az új törvényben, ami a munkavállalót védi.

A tervezet több nemzetközi normát is sértene, mondta a Liga és a Munkástanácsok is. Egyfelől azzal, hogy az új törvényben nem kapnának kiemelt munkajogi védelmet a szakszervezeti tisztségviselők, másfelől azzal, hogy a felmondás tényét ezentúl gyes, gyed, táppénz idején is közölni lehet. A tervezetnek ez utóbbi passzusai kapcsán mondta Lázár János, hogy "olyan szabályozásra van szükség, amely a munkanélkülieknek, a gyermeket nevelő anyáknak, a szülési szabadságról visszatérőknek a munka világába való visszavezetését szolgálja".

Nemcsak munkajogi, hanem alkotmányossági kritikákat is kapott a tervezet. A TASZ és a K-Monitor elemzése szerint a dokumentum egyes passzusai sértik az alaptörvény rendelkezéseit. Sérülnének a személyes adatokat védő alapjogi előírások és alkotmányellenesen szűkülnének a munkaviszonnyal összefüggő szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogok. Aggályosnak tartják a titokvédelmi kötelezettség elnagyolt szabályait is, azok ugyanis a munkáltatók közérdekkel ellentétes, tehát például korrupt vagy kartellező magatartásának feltárását nehezíti.