Így költünk el 578 milliárdot a nyugdíjpénzből
További Magyar cikkek
A határozat szerint a nemzeti fejlesztési miniszternek és a nemzetgazdasági miniszternek kell meghatároznia a MÁV-csoport, elsődlegesen a MÁV Zrt. és a MÁV Trakció Zrt., valamint a BKV Zrt. hitelviszonyon alapuló adóssága átvállalásának elveit, tartalmát és ütemezését azzal, hogy az átvállalás összege nem haladhatja meg a MÁV-csoport esetében a 300 milliárd forintot, a BKV Zrt. esetében a 78 milliárd forintot. A kormány a rendeletben felkéri a főpolgármestert, hogy az erről szóló tárgyalásokon vegyen részt.
A két szakminiszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt. bevonásával tárgyal majd az érintett felekkel az adósságátvállalások jogi és pénzügyi feltételeiről. A rendelet kitér arra is, hogy az adósságátvállalás miatt módosul a 2011. évi költségvetés. Az adósságrendezésre a nyugdíjpénzekből teremti elő a fedezetet a kormány, az alábbi felosztásban.
A nemzeti fejlesztési miniszter feladatul kapta, hogy az adósságátvállalás kapcsán készítsen előterjesztést a kormány részére, ennek tartalmaznia kell a társaságok ésszerű alapokon nyugvó költség-hatékony átalakítására, a nemzeti közlekedési irányító szervezet keretében elérhető legnagyobb megtakarítására, a jelenleg fennálló díj- és kedvezményrendszer átalakítására, valamint
az adósságállomány újratermelődésének elkerülését biztosító működési modellre vonatkozó javaslatot. Az előterjesztésnek szeptember 30-ig kell elkészülnie.
A csütörtökön megjelent és péntektől hatályos rendeletben a kormány elrendelte a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósuló (úgynevezett PPP) beruházások állami tulajdonba vételi lehetőségének célszerűségi és hatékonysági szempontokon alapuló haladéktalan felülvizsgálatát. A rendelet szerint erre a közpénzek takarékos és átlátható felhasználásának előmozdítása érdekében van szükség.
Az állami feladatellátás infrastrukturális feltételeinek hosszú távú megteremtése céljából a PPP-beruházások megszüntetésére 2011-ben kerülhet sor legfeljebb 200 milliárd forint összeghatárig úgy, hogy a megszüntetés további évekre vonatkozó kötelezettségvállalást, a létesítmény üzemeltetésén kívül, nem jelenthet - szögezi le a rendelet.
A fejlesztési miniszternek kell kidolgoznia az állami tulajdonba veendő PPP-beruházások kiválasztásának gazdasági-pénzügyi és ágazati-szakmai szempontokat egyaránt figyelembe vevő szempontrendszerét, valamint ez alapján kell konkrét, lehetőség szerint projekt-mélységű javaslatot terjesztenie a kormány elé.
A tárcavezetőnek szeptember 30-ig kell a kormány elé javaslatot tennie arról, hogy miként állapodik meg a beruházásokat tulajdonló magánpartnerekkel az állam által kezdeményezett megszüntetés feltételeiről, miként gondoskodik a technikai háttér (elsősorban a jogi munka) előkészítéséről. A nemzetgazdasági miniszternek pedig a PPP-beruházások megszüntetése kapcsán elő kell készítenie a költségvetési törvény módosítását.
A sorvezető a Széll-terv
A kormány a Széll Kálmán Tervben már jelezte, hogy a terv keretében rendezi a MÁV 300 milliárdos tartozását, és úgy szervezi át a vasúti közlekedést, hogy a nemzeti vasúttársaság önfenntartóvá válik és működése megfelel majd egy "normális" gazdasági társaság működési elveinek. A Széll Kálmán Terv szerint a fejlesztési tárca december 31-ig kapott határidőt a MÁV adósságrendezési tervének kidolgozására.
A Széll Kálmán Terv a közösségi közlekedésről szólva azt rögzíti, hogy 2012. január elsejével alakul meg a Nemzeti Közlekedési Holding, és kezdődik meg a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. Tarlós István, főpolgármester még tavasszal pedig azt jelentette be, hogy az állam várhatóan átvállalja a BKV adósságát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
