A nemzetközi helyzet tényleg fokozódik

Ez történt a gazdaságban az év 31. hetében

2011.08.07. 11:48
Két éve nem voltunk ekkora bajban. Illetve abban voltunk, csak túlköltekező költségvetésekkel Európában, fedezetlen pénznyomtatással az USA-ban vagy éppen a statisztikák meghamisításával (Görögországban) elfedtük a bajt. A mesterséges élénkítés nem bizonyult sikeresnek. Bár a 2008-as válság utáni zuhanást az állami beavatkozásokkal tompítani lehetett, tartós fellendülés nem lett a dologból. A válságkezelés kudarcát és a közeljövőben várható inflációt, gazdasági stagnálást, munkanélküliséget a héten kezdték el árazni a piacok. A tőzsdei mélyrepülés mellett a svájci frank erősödéséről és az USA adósbesorolásának lerontásáról szóltak az elmúlt napok, és fognak a következők is.

Sokáig fogunk még az elmúlt napokról beszélni. Fájdalmas péntekre ébredtünk: a főbb tőzsdeindexek 4-5 százalékos mínuszban voltak, a svájci frank rekordon állt, 254,80-on a forinttal szemben. Nyitás után a budapesti tőzsde is elhasalt a nyitásban elszenvedett közel 5 százalékos veszteséggel. Az OTP és a MOL is nagyot veszített, a vezető hazai papírok 5 százalék fölötti mínusszal indították a napot. A számokat nézegetve kiderült, hogy két éve nem volt ekkora pánik a tőzsdéken, néhány nap alatt ezermilliárd dollárok tűntek el az értékpapírok árfolyamvesztése miatt.

Sarkadi Szabó Kornél szerint ez a feszültség már régóta ott volt a piacokon, a kérdés csak az volt, hogy mikor tör ki. 2008-ban ahelyett, hogy hagyták volna a gazdaságot a saját útján megtisztulni, rossz válságkezelő intézkedésekkel, pénznyomdával újabb buborékot fújtak, csak időben tolták arrébb a problémát.

Bármerre néztünk, a kijelentést igazolódni láttuk. Péntek délelőtt eurótörténeti csúcsra, 91 bázispontra szökött a francia 10 éves lejáratú államkötvényeknek a hasonló német papírokhoz mért hozamfelára. Belgiumban 12 bázisponttal 231 pontra nőtt a hozamkülönbözet. Olaszországban a 10 éves államkötvények hozama 14 éves csúcsra, 6,39 százalékra nőtt, ami csupán három bázisponttal maradt el a hasonló spanyol papírok 6,42 százalékos hozamától. (A déli periféria miatt már az Európai Bizottság elnöke is aggódik.)

Közben meredeken drágultak a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakciói is. Az 5 éves CDS-felár a péntek délelőtti kereskedésben 405 bázispontig, azaz 2009 márciusa óta a legmagasabb szintre emelkedett.

A nagy esések után az amerikai foglalkoztatási adat egy kisebb tőzsdei korrekciót hozott péntek délutánra, de az öröm nem tartott sokáig, amit magyaráz, hogy az elemzők már negyven százalékos esélyt adnak az újbóli recesszióra.

   31. heti záró  30. heti záró
BUX  19 733
21 618
OTP 4690 5450
Mol 18 300
20 200 
Richter 36 090
37 500
Magyar Telekom 526 543

A szabadságharc vége?

A bajban a hazai gazdaságból záporozó rossz hírek kevésbé tűntek fel, pedig ilyenek is jócskán érkeztek. A júliusi államháztartási beszámoló szerint rekordszintre, 1500 milliárd forint közelébe került a költségvetési hiány. Az elcsúszás oka a Mol-csomag megvásárlása. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban nincs nagy baj, a hiány így is az idei 3 százalékos vállalás alá kerülhet az év végére, a nyugdíjállamosításnak köszönhetően. Ajövő évi hiánycél azonban továbbra is veszélyben van, a nemzetközi fejlemények pedig tovább rontják a kilátásainkat.

Ha ugyanis a világban nincs növekedés, akkor nálunk is csak kisebb lehet. Gazdaságunk kiugróan exportérzékeny, egy nemzetközi recesszió akár 1-2 százalékpontot vehet el jövőre a 3-4 százalékos szintre várt növekedésünkből. A KSH előzetes adatközlése szerint az ipari termelés volumene már meg is torpant, egy hónap alatt 0,6 százalékkal csökkent, pedig eddig leginkább az ipari kibocsátás húzta a gazdaságunkat. De ennél nagyobb bajok is vannak.

A JP Morgan elemzői szerint az erős szinten ragadó svájci frank jókora szeletet, akár 0,75 százalékpontot haraphat ki már az idei növekedésünkből. Azt nem tudjuk, hogy a londoni elemzők milyen erős frankkal számoltak, de a Deutsche Bank elemzői szerint a frank paritásba is kerülhet az euróval, tehát nincs kizárva, hogy hamarosan egy frank egy eurót fog érni.

Azt, hogy ekkor hogyan fog állni a forint az euróhoz, de főképp a frankhoz képest, nem tudjuk, de arra nem tennénk fogadásokat, hogy egy pánikban nem gyengülnénk tovább. Az euróval szemben a 275-ös szint tűnik a lélektani határnak, ezen túllépve bármi történhet, paritás esetén egy ennél drágább frankárfolyam is.

Ez persze még most is egy nehezen elképzelhető horror-forgatókönyvnek tűnik, főként, mert az irtózatos frankerősödés Svájcnak sem érdeke. A felértékelődés igen megdrágítja külföldön a svájci termékeket, amiből náluk is gazdasági pangás lehet. A drágulás ellen védekezhetnek azzal, hogy az euróhoz kötik a pénzüket, vagy követhetik Japán példáját és nagy mennyiségű frankot adhatnak el, hogy gyengítsék az árfolyamot (Japán természetesen nem a frankot, hanem saját pénzét, a jent gyengítette ezzel a módszerrel). Az mindenesetre aggasztó, amit mások mellett Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója is megfogalmazott, miszerint egyáltalán nem biztos, hogy a mostani szinteken a svájci frank túlértékelt.

Frankfrász

Ha ez igaz és a frank tartósan erős marad, akkor a vártnál jóval többen kérhetnek árfolyamvédelmet. Ez rövid távon minden érintettnek, tehát az adósoknak, a hitelezőknek és az államnak is jó menekülőút lehet. A védőhálóra főleg az adósok részéről lehet igény, a bankok ugyanis egy ennél jóval rosszabb helyzettel is meg tudnának birkózni.

Hogy hosszabb távon mi lesz, arra a már eddig is elképesztő veszteségeket elkönyvelő frankhitelesek egy része egészen egyszerűen nem is gondolhat: ahogy kedden írtuk, az egy hónappal ezelőttihez képest 10 százalékot erősödött a frank, ami változatlan kamatszint mellett azt jelenti, az akkor törlesztő ügyfelek több mint 10 százalékos részletemelkedést szenvedtek el egyetlen hónap leforgása alatt. (Részletbefagyasztó kalkulátorunkat itt, veszteségszámláló kalkulátorunkat itt találja.)

Tabuk dőltek

Akinek mindez nem volt elég, az szombaton az Egyesült Államok leminősítésén hüledezhetett. Bár a Standard and Poor's (S&P) péntek éjszakai bejelentése, miszerint az Egyesült Államok kiváló AAA minősítését egy fokozattal, AA-pluszra rontja le, nem volt meglepő – az amerikai adósság csütörtökön a GDP 100 százaléka fölé ugrott – a piacok hétfőn rosszul reagálhatnak a dologra.

A hitelminősítő indoklása szerint a költségvetési konszolidációról, valamint az adósságplafon megemeléséről szóló megállapodás – amit kedden az amerikai szenátus is megszavazott – csak rövid távon kezeli a problémákat. Középtávon további intézkedésekre lesz szükség az adósság növekedésének megfékezése érdekében, ráadásul újabb recesszió is jöhet a világ legnagyobb gazdaságában. Egyesek szerint a leminősítés Obama jövő novemberi újraválasztását is megakadályozhatja.

Az S&P azt is közölte, az új besorolásra negatív kilátás van érvényben, vagyis a következő 12-18 hónapban újabb leminősítés lehetséges. A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja sem volt túl optimista, amikor közölte, hogy az amerikai kiigazítás sem állítja rá az Egyesült Államokat fenntartható költségvetési pályára, és így a következő évtizedben sem stabilizálja a hazai össztermékhez mért amerikai államadósság-rátát.

Mint utaltunk rá, a folytatás is fájdalmas lehet. A szaúdi értéktőzsde szombaton 5,46 százalékos mínuszban zárt. Az arab világ legnagyobb tőzsdéje – az egyetlen a világon, amely szombaton is működik – volt az első, ahol a befektetők reagálni tudtak az S&P döntésére.

A hét legfejlettebb ipari állam (G7-csoport) pénzügyminiszterei a tervek szerint már vasárnap videotanácskozást tartanak, hogy egyeztessék álláspontjukat és megelőzzék a hétfői, kelet-ázsiai piacnyitásban kialakuló esetleges pánikhangulatot. A világ pénzpiacain kialakuló helyzet függvényében hétfőn döntenek arról, hogy összehívják-e a G7-et és Oroszországot tömörítő G8-csoportot.

A BBC értesülése szerint az Európai Központi Bank igazgatótanácsa vasárnap délután telefonkonferencián vitatja meg a kialakult helyzetet. Jean-Claude Trichet, a központi bank elnöke az ülésen szeretné elérni, hogy az EKB olasz állampapír vásárlásokba kezdjen, amivel reményei szerint meg lehetne előzni az európai adósságpánik szétterjedését.