A magánkasszában maradók pártján az AB?

2011.08.19. 02:04
Az origo információi szerint megszületett egy alkotmánybírósági határozattervezet, amely kimondja, hogy a nyugdíjpénztárakban maradók számára is meg kell adni az állami nyugdíjat, tehát a korábban törvényben kimondott kiszerződésük semmis. Hangsúlyozzák azonban azt is, hogy egyelőre végleges döntés nem született a kérdésben, informátorok szerint a határozat végső tartalmát nagyban befolyásolja, hogy a testület milyen összetételben fogja azt elfogadni.

Az alkotmánybírósági munkához közel álló források szerint azt írja az origo, hogy elkészült egy olyan határozattervezet, amely megsemmisíti azt a törvényt, ami a maradó pénztártagok kiszerződését mondta ki.

Emlékezetes, hogy a kormány tavaly év végén olyan jogszabály-módosítást hajtott végre, ami szerint aki a maradást választotta volna, annak nem járt volna 2011 végétől állami nyugdíjjogosultság. Nem csoda, hogy a tagság döntő többsége a visszalépés mellett tette le a voksát, viszont 100 ezer tag maradt a szektorban, és számukra alapvető fontosságú, hogy mit mond ki az Ab.

Az origo úgy értesült, hogy sok múlik azon, mikor fogadják el az határozattervezetet, még augusztus 29-én, vagy csak szeptemberben, amikor már a parlament által megválasztott öt új alkotmánybíró is csatlakozik a testülethez. A hírek szerint ezen a héten az AB már tárgyalta a kérdést, és volt róla vita is, tehát még nagyban dolgoznak az ügyön.

Kulcsfontosságú a maradók szempontjából, ha az AB kimondja, hogy a kiszerződés semmis, hiszen akkor teljesen megváltozik a döntési szituáció. Természetesen ez a visszalépő tagokat is érinti, hiszen sokan nem hozták volna meg a visszalépési döntést, ha nem lett volna szó kiszerződésről. Ennek fényében nem újdonság, hogy a munkáltatói nyugdíjjárulék átnevezését nyugdíj-hozzájárulásra is megszüntetné a taláros testület, hiszen véleményük szerint teljesen mindegy, hogy hogy hívják a közterhet, ha az nyugdíjjogosultságot ad.

Az origo arra is figyelmeztet, hogy még az Ab maradók számára kedvező határozata sem garantálja, hogy megváltozik a helyzet. Hiszen a parlament azt is megteheti, hogy lényegtelen módosításokkal fogadnak el egy új törvényt, amely igaz továbbra is alkotmányellenes lesz, de legalább időt nyer ezzel a kormánynak. Ezzel meg lehet azt is oldani, hogy addig húzzák a rétestésztát, amíg néhány alkotmánybíró mandátuma lejár, a helyükre pedig olyan jelölteket tesznek, akik nem támogatják a törvény néhány paragrafusának megszüntetését.

A maradók mellett azok is nyeregben érezhetik magukat, akik igaz a visszalépés mellett tették le a voksukat, viszont mivel elfogadhatatlannak tartották a jogi környezetet, aláírtak egy jogfenntartó nyilatkozatot. Persze ebben az esetben már bonyolultabb ügyről van szó, hiszen a vagyon már átkerült a pénztáraktól az államhoz, a reálhozam- és egyéb tagi kifizetések pedig hamarosan befejeződnek.