Bukóban a kormány egymilliós terve

Idén május-júliusban 3 832 100 embernek volt állása, nagyjából 43 ezerrel többnek, mint tavaly ilyenkor. A regisztrált munkanélküliek száma 463 200 volt  – derül ki a KSH hétfőn közzétett adataiból (pdf). Mindez azt eredményezi, hogy nagyjából 57 ezres mínuszban van az Index egymilliómunkahely-számlálója, amit ugyan ez év elején indítottunk el, de miután abba korábbi adatokat is feltöltöttünk, tartalmát tekintve most lett egyéves.

A választások után megalakult új kormány egyik legkézzelfoghatóbb gazdasági ígérete tavaly nyáron – sőt, a fideszes politikusoké már a választási kampányban is – az volt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt a magyar gazdaságban, vagyis egymillióval növeli a foglalkoztatottak számát. Ebből az első négy évre előbb négyszázezret mondtak, majd megmagyarázták, hogy az valójában csak háromszázezret jelent.

Tíz éven át, minden hónapban

Mindez azt jelenti, hogy 2020-ig évente átlagosan százezerrel, vagyis havonta átlagosan 8333-mal kellene növekednie a munkában állók számának (mint korábban írtuk, ez azt jelenti, hogy tíz éven át havonta két Suzuki-gyárnyi vagy negyedévente négy Audi-gyárnyi munkahelyet kellene teremteni). Persze tudjuk, a foglalkoztatásban vannak szezonális hatások – a tavaszi-nyári hónapok mutatnak egy felívelést, ősszel hanyatlás kezdődik, majd télen jön a mélypont –, ezért azt ésszerűen nem lehet várni, hogy tényleg mindig ilyen mértékű legyen a havi bővülés. Viszont egy tíz évre szóló pályából már lehet rajzolni egy rém egyszerű, lineáris növekedést mutató trendvonalat – ezt megtettük, így jött létre a kalkulátor.

Ezen hónapról hónapra nyomon lehet követni, hol tart a terv megvalósításában a kormány. A tavaly augusztusban közzétett KSH-adat volt az első, ahonnan a számlálót indítottuk, ez értelemszerűen szintén a május-júliusi foglalkoztatási adatokat tartalmazta, vagyis egy olyan időszakét, amikor már túl voltunk a választáson, amikor éppen megalakult az új parlament és új kormány. (A KSH havonta közöl munkaerő-piaci adatokat, de módszertani okokból nem egy-, hanem háromhavi átlagot.)

Mostanra egy évnyi adat szerepel a számlálóban, ami elég idő egy rövid összegzésre, hiszen eltelt a vállalt időszak egytizede. Már csak azért is alkalmas a mostani adatközlés az értékelésre, mert míg az eltelt egy évben az előző kabinet foglalkoztatási adataival vethettük össze az Orbán-kormányét, most először olyan adatunk van, aminek a tavalyi bázisa is már ennek a kormánynak a hivatali idejére esett.

Felfutás, kiengedés, javulás

A számlálóból látható, hogy a foglalkoztatás a kormányváltás utáni első hónapokban lendületesen felfutott. Az első hónapokban úgy tűnhetett, hogy a terveket túl is teljesíti a gazdaságpolitika: az októberben közölt július-augusztusi adatok csaknem 17 ezres pluszt mutattak. Őszre azonban elfogyott a lendület, és az idén tavasszal publikált év eleji adatok már azt mutatták: több mint százezres elmaradásban vagyunk a tervhez képest.

A helyzet az elmúlt nagyjából fél évben lendületesen javulni kezdett ugyan, ám a mutató így is rosszabb az ígértnél. Tény viszont az is, hogy az elmúlt hónapokban a havi 8333-nál sokkal gyorsabban nő, és már 56 százalékon van az aktivitási ráta, ami a Portfolio.hu adatai szerint tíz éve nem volt ilyen magasan. A mostani nagyjából 1,1 százalékos növekedés volt, a legnagyobb az elmúlt egy évben.

A javulás azonban csak arra volt jó, hogy az ígérethez képest meglévő korábbi, százezresnél nagyobb elmaradás csökkenjen, és mostanra 60 ezer alá csússzon be. Azt is mondhatjuk, hogy ha trendszerűen így folytatódik a foglalkoztatás bővülése, akkor a tíz év alatt mintegy 400 000 új munkahely keletkezik. Igaz, ez így is kiemelkedően magas értéket mutatna, hiszen azt jelentené, hogy nagyjából 4,2 millió embernek lenne munkája (a számláló tavalyi indításakor 3,79 milliónak volt).

Most a csúcson?

A gazdasági mutatók ráadásul azt valószínűsítik, hogy a következő hónapok adatai ismét rosszabbak lesznek. A második negyedéves GDP-ről tudjuk, hogy jócskán elmaradt a várttól, és az elemzők nagy többsége egyetért abban is, hogy a júliusban kezdődött dinamikus frankerősödés szintén jelentősen visszavetheti a foglalkoztatást.

A KSH adatközlése már utal is erre, a munkanélküliek száma, ha csak kis mértékben is, de nőtt, 460 700-ról 463 200-ra emelkedett, de a munkanélküliségi ráta maradt 10,8 százalék (ami így is enyhe javulás a tavalyi 11 százalék után). Igaz, a nemzetgazdasági tárca közleménye viszont azt emeli ki: a foglalkoztatottak számának dinamikus növekedése továbbra is a versenyszféra javuló állapotának köszönhető, "amely mögött az exportra termelő ágazatok kibocsátásának utóbbi egy évben történő emelkedése, illetve az ágazatokban emiatt érvényesülő alkalmazotti létszámbővülés húzódik meg".

A tavalyi tapasztalatok és a foglalkoztatás több évre visszanyúló trendjei azt valószínűsítik, hogy a következő két-három adatközlésben még látható lesz egy lassan javuló trend, de nem lenne meglepő, ha ősszel ismét nőni kezdene az elmaradás a tervezett foglalkoztatás-bővüléstől.

Tartósan állástalan a munkanélküliek fele

A KSH gyorsjelentéséből az is kiderül, hogy a munkanélküliek 16 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 25 százalékos munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2010 azonos időszakában.

A 25–54 évesek, vagyis az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája az elmúlt egy évben 0,3 százalékponttal, 10 százalékra csökkent. A munkanélküliek 50,7 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,2 hónap.