Csökkenhet az adótörvények kihirdetése és hatálybalépése közötti idő

2011.09.12. 20:33 Módosítva: 2011.09.12. 21:14
Az eddigi minimum 45 helyett legalább 30 napnak kellene eltelnie a fizetési kötelezettséget megállapító törvények kihirdetése és hatálybalépése között. Az erre vonatkozó javaslatot hétfő este terjesztette az Országgyűlés elé Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A jogszabály javasolt szövege rögzítené, hogy fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.

Gyorsabb reagálás

A nemzetgazdasági miniszter az államháztartási törvény tervezett módosítását azzal indokolta, hogy "az adójogi jogalkotás a gazdasági, költségvetési változásokra gyorsabban, hatékonyabban reagáljon". Felidézte, hogy jelenleg a törvény főszabályként 45 napban, az országgyűlési választások évében pedig 40 napban határozza meg a fizetési kötelezettséget megállapító, azok körét kiterjesztő vagy mértéküket megemelő törvények kihirdetése és hatálybalépése közötti idő minimumát. Ez a jövőben egységesen 30 nap lenne.

Az általános indoklásban a tárcavezető azt írta, a módosítás azt a célt szolgálja, hogy a fizetési kötelezettségekre vonatkozó törvények hatálybaléptetésére megállapított jogszabályi követelmény "igazodjon a  rendkívül rövid idő alatt változó világgazdasági helyzet okozta kedvezőtlen költségvetési folyamatok gyors befolyásolásának igényéhez"._

Matolcsy György szerint a törvénymódosítás után is biztosított lesz a jogszabályváltozások megismeréséhez, az azok alkalmazására való felkészüléshez, a kellő szervezési és gazdasági döntések meghozatalához szükséges idő.

"A törvényjavaslat figyelemmel van arra is, hogy az adótörvények számos esetben havi bevallási, illetve adófizetési kötelezettséget állapítanak meg, és a hatálybalépés legkorábbi időpontját erre tekintettel állapítja meg 30 napban" - teszi hozzá.

A jogszabály-módosítás a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Az se baj, ha csütörtökön nem ülésezik a parlament

Az idei 100 milliárdos költségvetési lyuk befoltozásához a kormány részben a jövedéki adó emelésével nyerne milliárdokat. Bár tavaly nyáron egyszer már módosították az adóemelések hatályba lépésére vonatkozó általános szabályokat – akkor 45-ről 40 napra vitték le a választási évekre vonatkozó, a törvény kihirdetésétől számított határidőt –, most ahhoz, hogy november elsejétől életbe lépjenek az új rendelkezések, már ez is kevés.

A most hatályos szabályok szerint ugyanis a november elsejétől visszaszámított 45 nap betartásához arra lenne szükség, hogy legkésőbb ezen a héten pénteken, szeptember 16-án megjelenjen a Magyar Közlönyben a parlament által elfogadott és Schmitt Pál köztársasági elnök által aláírt törvény. Elvileg nem volna ez lehetetlen, csakhogy az általános parlamenti szabályoktól való eltéréssel kéne az országgyűlésben tárgyalni a javaslatot. Az ehhez szükséges 4/5-ös támogatást viszont nem sikerült megszereznie a kormánynak a házbizottsági egyeztetésen.

A másik lehetőség egy csütörtöki rendkívüli ülés összehívása lett volna. Jakab István hétfő délután az Országgyűlés plenáris ülésén arról számolt be, hogy a házbizottságban indítványoza: a gázolaj, a dohány- és az alkoholtermékek, valamint a szerencsejáték jövedéki adóját emelő, hétfőn benyújtott kormányjavaslatról már csütörtökön tartsák meg a végszavazást. A házbizottság azonban végül nem tanácskozott, és mint azt Ujhelyi István levezető elnök bejelentette, csütörtökön nem ülésezik a parlament.