Jövő héten döntenek az egyoldalú szerződésmódosításokról

Jövő keddre halasztotta a döntést a Legfelsőbb Bíróság a Partiscum XI. Takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításait megtámadó perben. A pénzintézetet korábban a Szegedi Ítélőtábla jogerősen is elmarasztalta az ügyfeleket kedvezőtlenül érintő kamat- és költségemelések miatt, az egyoldalú módosítások tisztességtelenségére hivatkozva.

Ha a jogerős, másodfokú ítélet hatályos marad, akkor perek százai indulhatnak a bankok ellen, ami több száz milliárdos kárt okozhat a pénzintézeteknek egy olyan időszakban, amikor egyébként is ellenszélben vannak – foglalta össze a per tétjét a takarékszövetkezet védőügyvédje. Szerinte, ha a Legfelsőbb Bíróság (LB) a másodfokon eljáró ítélőtáblával megegyező tartalmú döntést hoz, azzal teljesen leállhat a hitelezés (vagy nagyon megdrágulhat, tesszük mi hozzá), ráadásul nem csak a bankokkal, hanem akár a közműszolgáltatókkal szemben is indulhatnának perek az egyoldalú áremelések miatt.

Az ügyvéd szerint egy a Partiscum ügyfeleinek kedvező döntéssel az LB kimondaná, hogy „valami lehet jogszerű, de tisztességtelen”. Ezzel a lépéssel a bíróságok jogalkalmazókból jogszabály-alkotókká válnának, ennek jogtechnikai vonatkozásai miatt a fent felsoroltaknál is nagyobb hatású következménye lehet az LB ítéletének – érvelt a takarékszövetkezet védője.

Külön is hangsúlyozzuk, hogy a per nem arról szól, hogy a Partiscum nem tartott be egy vagy több jogszabályt, ezért volt baj az egyoldalú módosításaival, hanem arról, hogy az Ítélőtábla kimondta: bár a jogszabályokat betartották, de ezek lehetővé tették az igazságtalan, kizárólag az ügyfeleknek káros egyoldalú módosításokat, ez pedig tisztességtelen. A kérdés tehát az, hogy a bíróság kimondhatja-e bármilyen jogszabályról, hogy az eleve tisztességtelen, illetve, hogy annak következményeiért kit terhel a felelősség.

Mi történt másodfokon?

Mint múlt héten beszámoltunk róla, az ítélőtábla szerint a Partiscum általános szerződési feltételei azért tisztességtelenek, mert lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor, saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket, miközben ugyanilyen egyoldalú változtatásra a takarékszövetkezet ügyfeleinek nincs lehetősége.

Az ítélőtábla a döntéshozatalkor abból indult ki, hogy magánjogi szerződésekben a jogok és kötelezettségek meghatározásakor a felek egyenjogúak. Az ítélet indoklása szerint a pénzügyi intézmény gazdasági erőpozíciója ellenére jogi értelemben nincs fölérendelve a kölcsönvevőnek, éppen ezért nem erőltethet az utóbbiakra számukra hátrányos feltételeket. A hitelező pénzintézet nem hatóság, az adós pedig nem alárendelt „ügyfél" – olvasható a dokumentumban.

A bíróság szerint, bár a Partiscum formai szempontból megfelelt a törvényi előírásoknak, maradéktalanul betartotta a vonatkozó jogszabályokat (például a hitelintézeti törvényt) és a Magatartási Kódexet, illetve tartotta magát az egyoldalú módosítások lehetséges okait rögzítő úgynevezett oklistához, mindebből nem következik az, hogy „azok a feltételek, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét előre biztosítják, tartalmuk szerint ne lehetnének tisztességtelenek, amennyiben sértik a jóhiszeműség és tisztesség elvét.” (Pontosan ez az a rész, ami a Partiscum védőügyvédje szerint jogtechnikai problémákat vethet fel.)

Az ítélőtábla szerint a szerződés módosítása általában nem kérhető az olyan körülmények megváltozása miatt, melyek „csak az egyik szerződő fél tevékenységi, működési körében merülnek fel”. Ezek alapján a bíróság úgy érvelt, hogy „mindenki maga köteles feltárni a szerződéskötéssel együtt járó kockázati tényezőket, azok későbbi csökkentésére, kiküszöbölésére sem bírósági - sem a felek valamelyikének egyoldalú - szerződésmódosításával  nincs lehetőség”, az üzleti kockázatok egyoldalúan történő áthárítása az ügyfelekre ezért „tisztességtelen”.

Az ítélőtábla szerint, ha a Partiscumnak jogában állt az egyoldalú módosítás, akkor a felek közötti egyenlőség elve csak akkor érvényesülne, ha adott esetben az adósok is módosíthatnának a szerződésük kamat- és díjköltségein, egyoldalúan. Például akkor, ha a rájuk vonatkozó „jogszabályok, közterhek (adók, járulékok), közszolgáltatási díjak (pl. elektromos áram, gáz díja, közlekedési költség), megélhetési költségek hátrányosan változnak”.

Így érvel a Partiscum

A takarékszövetkezet szerint problémás, ha egy bíróság egy jogszabályról kimondja, hogy tisztességtelen. A hitelintézeti törvény ugyanis 15 éve engedi az egyoldalú módosításokat, egy

1993-as uniós irányelv melléklete ráadásul azt is kimondja, hogy az egyoldalú módosítás csak akkor tisztességtelen, ha azt a pénzintézetek a rájuk vonatkozó törvényben felsorolt indokoktól eltérő okra hivatkozva teszik meg.

A Partiscum szerint érthetetlen, hogy a Szegedi Ítélőtábla miért a polgári törvénykönyvre hivatkozva ítélkezik, ahelyett, hogy a bankok működését részleteiben is szabályozó, ezért ebben az ügyben mérvadó hitelintézeti törvényt venné alapul.

Az ügy egyik szintén vitatott pontja, hogy a bíróság hogyan viszonyuljon a bankok Magatartási Kódexéhez. Ebben a pénzintézetek nagyrésze önkéntesen vállalja, hogy csak bizonyos okokra hivatkozva lehet egyoldalúan módosítani a hitelszerződéseken. A kódex legfontosabb pontjaiból tavaly decemberben kormányrendelet is lett, de a Partiscum szerint a kódex enélkül is jogforrásnak minősül, mert egy jogszabály által létrehozott testület szankcionálja a be nem tartását. Magyarul, aki ezt megszegi, azt a pénzügyi felügyelet tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatására hivatkozva megbüntetheti.

A Partiscum szerint lehet azt mondani, hogy a kódex rendelkezései tisztességtelenek, ebben az esetben viszont azt kellett volna a per tárgyává tenni, nem az ő szerződésmódosításaikat.