Andrea, Ilma
5 °C
18 °C

GMO: az alkotmány dönt a tudósok helyett

2011. 09. 21. 08:51
Bár a génmódosított növények egészségre gyakorolt hatásáról világszerte tudományos viták folynak, az új magyar alkotmány már döntött: a magyar mezőgazdaság legyen GMO-mentes. Ez a tudósok szerint nonszensz, egy friss jogi szakvélemény szerint pedig ellentétes az uniós joggall és az alaptörvénnyel. A tiltás ráadásul a közegészséget védő célját sem éri el, a boltok polcain továbbra is maradhatnak génmódosított termékek.

A genetikailag módosított élőlények (GMO) alkotmányban rögzített tilalma sérti a tudomány védelmére vonatkozó alkotmányi cikket és az Európai Unió előírásait is, állapítja meg a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület számára készített friss jogi szakvélemény.

A Hetényi ügyvédi iroda által készített dokumentum szövegszerű, cél szerinti és történeti értelmezésben is megvizsgálta az alaptörvény XX. cikkét, összevetve azt az alkotmány más passzusaival és az uniós joggal.

Az alaptörvény XX. cikke

„(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

Tudománytalan a felvetés

Az alaptörvény tavaszi vitája kapcsán kevesebb figyelmet kapott a GMO-mentes mezőgazdaság beemelése az alkotmányba, a szakma egy részében azonban komoly megütközést keltett – állítja Györgyey János, a MTA SZBK Növénybiológiai Intézet tudományos főmunkatársa.

Szerinte az alkotmányból úgy tűnhet, mintha a génmódosítás a mezőgazdaságban úgy általánosságban valamiféle egészségkockázatot jelentene, holott az csak egy technológia, ami növényenként más és más hatásokkal jár, egységesen semmiképpen nem lehet ítéletet mondani fölötte. "Különböző fajták különböző fehérjéket termelnek, ezek értelemszerűen eltérő módon hatnak az emberi szervezetre" – állítja Heszky László egyetemi tanár, akadémikus is, aki szerint a közvéleményben a különböző GMO-k rendszerint összemosódnak.

Beszéltek Orbánnal

Forrásaink szerint a GMO-ellenes vonalat Ángyán József, a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára és köre képviseli a kormánypártban. Ők elsősorban ideológiai alapon támadják a génmódosítást. Az utolsó pillanatig úgy tűnt, a GMO-ellenes kitétel nem kerül be az alkotmányba, legalábbis az aggodalmukat megfogalmazó tudósok ígéretet kaptak erre. Úgy tudjuk, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke személyesen Orbán Viktort győzködte arról, hogy egy ilyen passzus nem való az alaptörvénybe, és Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettest is megkeresték. Semjén azonban hiába tett ígéretet, végül az Ángyán vonal győzött.

Az uniós joggal is ütközik

Az alkotmányból tükröződő általánosítás egyébként az uniós joggal sem egyeztethető össze. Az különösen komplex módon rendelkezik a GMO-król: azokat alapjaiban nem tiltja, csak engedélyhez köti, és rögzíti, hogy az engedély mikor tagadható meg, védzáradék mikor alkalmazható. Az Európai Unióban jelenleg néhány tucat génmódosított növény szerepel az élelmiszerként forgalmazásra engedélyezett fajták listáján, miután 2004-ben amerikai nyomásra feloldották az 1998-tól érvényben lévő moratóriumot. Az USA akkor a WTO előtt perrel kényszerítette ki, hogy Európa nyissa meg piacait a génmódosított termékek előtt. A Kereskedelmi Világszervezet azóta az USA, Brazília és más nagy GMO-termelők indítványa nyomán többször elmarasztalta az EU-t a genetikailag módosított élelmiszerek importjának korlátozása miatt.

A génmódosított növényfajták szántóföldi termesztését azonban Magyarországon továbbra is tiltják, 2005-ben a védzáradékot kihasználva, átmenetileg moratóriumokat léptetett életbe a minisztérium az ilyen kukoricára. Többek közt arra hivatkoztak, hogy hazánk önálló biogeográfiai régió, eltérő ökoszisztémával, így a GMO-k engedélyezését külön vizsgálatnak kell megelőznie. Ám a vizsgálat nem készült el, a moratórium mégis maradt, a GMO-ban utazó cégek és az unió igyekezete ellenére sem oldották fel.

Tartunk a GMO-tól

A genetikailag módosított növényekkel szemben a leggyakrabban ökológiai kockázatok merülnek fel. Például, hogy az olajrepce gyomirtótűrő génállományát esetleg a vadrepcének is átadja, vagy hogy egyes GMO-fajták eltejedése kihat a rovarok, rágcsálók vagy madarak populációira.

Az egészségügyi kockázat elsősorban a kukorica és szója kapcsán vált ki nagy vitákat. A méregelőanyag-termelő génmódosított kukoricafajok egyes kutatások szerint az emberre ártalmatlan anyagot termelnek, míg más tudósok ennek ellenkezőjét állítják.

A génmódosított szója elterjedésével párhuzamosan megnőtt a szójaallergiások száma is, a termesztők körében pedig emelkedett a pollenérzékenység. Pontos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy ez valóban a génmódosítás mellékhatása lenne.

Mivel a GMO-kérdése számos országban vitatéma, az unió afelé halad, hogy nemzeti hatáskörbe terelje a döntést, és minden tagország rendelkezzen arról, engedélyezi-e a GMO-kat, erről azonban egyelőre nincsen döntés. "Ezt a vonalat leginkább Németország és Franciaország ellenzi, többek közt azért, mert szívesebben hagynák az unióra a pereskedést a nemzetközi cégekkel és szervezetekkel" – mondta egyik forrásunk.

Nem konzisztens

A GMO-mentes mezőgazdaság alkotmányban rögzítése azonban nemcsak a jelenlegi uniós joggal ütközik, hanem magával az alkotmánnyal is. "Az egyes GMO-k egészségre való veszélyességének kérdése egyértelműen tudományos kérdés, márpedig éppen tíz cikkel korábban mondja ki az alaptörvény, hogy a tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, a tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak” – idézi fel a passzust Györgyey.

A tudósok többségét éppen ez háborítja fel, vagyis, hogy az állam a tudomány helyett ítélkezik. A jogi szakvélemény szerint az alkotmány önellentmondása csak úgy oldható fel, ha azt úgy értelmezzük – ami egyébként magából a szövegből nem következik –, hogy csak azokat a GMO-kat tiltanák Magyarországon, amelyek az egészségre ártalmasak. Az Index úgy tudja, bizonyos szervek a nyilvánossággal szemben most ezt az álláspontot képviselik.

Csakhogy ez esetben felesleges a GMO-tilalmat az alaptörvényben rögzíteni, az egészségre káros élelmiszerekről és környezetkárosításról ugyanis enélkül is rendelkezik az alkotmány. További ellentmondás, hogy a molyellenálló kukoricával szemben deklarált magyar moratóriumot környezetvédelmi aggályokra alapozták, az alaptörvénybe mégis egészségvédelmi szempontból került be a GMO-ellenesség.

A brazilt bezzeg ehetjük

Ráadásul a kormány jelenleg moratóriumot tart életben például az Amflora génmódosított burgonya termesztésére is, amit eleve ipari alapanyagnak, és nem emberi fogyasztásra fejlesztettek ki. Dudits Dénes, a Barabás Zoltán Biotechnolóiai Egyesület elnöke szerint különös ellentmondás az is, hogy az alaptörvény e cikke semmilyen szinten nem érinti az importot, a feldolgozást és a felhasználást.

Vagyis a génmódosított szója- és kukoricatartalmú élelmiszerek és takarmányok ugyanúgy forgalmazhatók lesznek, mint eddig, tehát a vél, vagy valós veszélyeknek továbbra is kitesszük magunkat, mintha nem korlátoznánk a mezőgazdaságot. Az alaptörvény ilyenformán csak a gazdálkodókat korlátozza. Egyes vélemények szerint a GMO-ellenesség alkotmányban rögzítése arra a feltételezésre épül, hogy a magyar gazdák komoly versenyelőnyre tehetnek szert, a GMO-mentesség jó brand lehet az európai piacokon. Úgy tudjuk, Ángyán József is főként ezzel az érvvel győzte meg Orbán Viktort.

Versenyelőny vagy -hátrány?

Erre statisztikákat, számokkal alátámasztott tanulmányt egyik forrásunk sem látott – úgy tudjuk, nem is készült ilyen –, Tóth István a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének munkatársa szerint ezzel ellentétes állítású tanulmányok viszont születtek. Szerinte a GMO-ellenesség már most is versenyhátrányba hozza az európai gazdákat például az amerikaiakkal szemben, az ott engedélyezett, takarmánynak használt GMO szója 20-30 százalékkal olcsóbb, mint a nem génkezelt.

"A termelők nem tudnak állást foglalni abban a kérdésben, hogy a génmódosított növényeknek milyen hatásuk van az egészségre" – mondta Tóth, aki szerint sajnálatos, ha ez a kérdés nem tudományos alapon dől el. "A termelők számára követhetetlen az előírás, egy olyan szabályozást látnánk szívesen, amely egységes és következetes" – hangsúlyozta Tóth István.

Nem könnyű betartatni

A tiltás ellenére nem lehet teljesen kiszűrni a génmódosított vetőmagok használatát a magyar mezőgazdaságban. Legutóbb július elején okozott többmilliárdos kárt a gazdáknak, amikor meg kellett semmisíteni azt a mintegy 400 hektár kukoricavetést, ahol a hatósági ellenőrzések kimutatták, génmódosított vetőmag került a földbe.

A jelenleg engedélyezett GMO-fajtáknak egyébként egyelőre nincs kiemelt jelentőségük a hazai mezőgazdaság szempontjából, a kukorciamoly ugyanis nálunk kevés kárt okoz. Az általános tilalom azonban később hátrányunkra lehet, a magyar gazdáknak évente milliárdos károkat okozó kukoricabogár elleni GMO európai bevezetés előtt áll. Ráadásul a régióban közvetlen versenytársaink többsége – Románia, Csehország – mind GMO-párti, komoly versenyelőnyre tehetnek szert, ha olcsóbban tudnak termelni.

Elvágjuk magunkat

Hogy milyen hatása van az egészségre az egyes GMO-knak, arról biztosat nem állíthatunk: miden egyes bevezetendő fajtát vizsgálatoknak vetnek alá, ezek természetesen vitathatók, megkérdőjelezhetők. Erre azonban aligha válasz a teljes technológia tiltása, hiszen így adott esetben olyan fajták sem lesznek termeszthetők, amelyek teljes mértékben kockázatmentesek.

Heszky László akadémikus szerint a fő problémát az okozza, hogy az elterjedt módosítás a növény egészét érinti, holott a például a kukoricamoly ellen elég, ha csak a szár, a bogár ellen pedig, ha csak a gyökér génállománya módosul. A biztonságos megoldás így az lenne, ha az emberi fogyasztásra szánt részeket nem is érintené a módszer. Hiába jelenik meg azonban a növénynek csak egyes részeit érintő technológia, ha a magyar alkotmány kizárja őket.

Dudits Dénes az Indexnek azt mondta, el szeretnék érni, hogy a GMO-kat tiltó, tudománytalan passzus kikerüljön az alaptörvényből, fontolgatják, hogy a jogi szakvélemény birtokában milyen lépéseket tehetnek.

Féltve őrzött Puglia

Dél-Olaszországi kalandozások 125 500 Ft / fő / 7 éjtől

Aki a hasát szereti, Máltán boldog lesz

Ahol aranyló erődvárosok és nyúlpörkölt várja.