Bence
11 °C
25 °C

Kié lesz a magyar sósav?

2011.09.23. 15:57
Versenyjogilag is aggályosnak tartja, nem pusztán csak nemzeti érdekekre hivatkozva támadja a Borsodchemet egy magyar cég, amely attól tart: az egyebek közt a szennyvíztisztító alapanyagok gyártásában nélkülözhetetlen sósav, ami az országban csak a Borsodchemnél – ott viszont melléktermékként nagy mennyiségben – keletkezik, egy osztrák céghez kerül. Amelyik egyébként itthon és Ausztriában is a magyar Víztec legnagyobb konkurense. Van más sósavforrása is, így a kérdés úgy is feltehető, ki kapja a sósavmonopóliumot a régióban.

Aláírás előtt áll az a szerződés a magyarországi, de kínai tulajdonban levő Borsodchem és az osztrák Donau Chemie között, aminek értelmében utóbbi 20 éven keresztül megkapja a borsodi vegyipari óriásnál melléktermékként előálló sósavmennyiséget. Évi akár 200 ezer tonnányi sósavhoz fogható kapacitás ezer kilométeres körzeten belül sehol nincs, így a Borsodchem sósavával az osztrákok egyeduralkodók lehetnek a régióban.

A többek között szenyvíztisztáshoz használt sósavra Magyarországon is lenne igény, sőt a Borsodchem eddigi – egy éppen most átadott új üzemegység nélküli – kapacitásának jó részét magyar cég vette át. A Víztec most kormányzati segítséget is kér, eddig eredménytelenül. Pedig úgy vélik, a kínai és a magyar miniszterelnök pár hónappal ezelőtti budapesti találkozóján elhangzottakkal (mint ismeretes, a két ország első emberei stratégiai gazdasági szövetséget kötöttek egymással) sincs összhangban az, hogy a több száz magyar munkahelyet és a régiós versenyben is helytállni képes magyar céget most az veszélyeztethet, hogy a legnagyobb osztrák konkurens jut hozzá a létszükségletet jelentő sósav egészéhez.

A sósav a műanyagiparban melléktermékként, már-már a gyártást potenciálisan veszélyeztető mértékben keletkezik, így az érthető, hogy a Borsodchem az új üzemének beállításával megugró mennyiséget biztonságban akarja tudni – magyarázta az Indexnek a Víztec Víztechnológiai Zrt. egyik tulajdonosa és vezetője. Serke Ádám szerint a gond az, hogy a sósav és a belőle készült termékek kilogrammonkénti ára nem magas, de ezért és veszélyes voltuk miatt szállítani nem igazán éri meg. A Borsodchem kapacitásának lekötésével a Donau Chemie egyeduralkodó lehet a régióban – nekik is van saját sósavgyártó kapacitásuk az ausztriai Brücklben –, a szerződést emiatt uniós versenyjogi szempontból is támadhatónak vélik, a lehetőséget már mindenesetre vizsgálják.

Nemzeti érdek az, hogy a közeli jövőben a Borsodchemben keletkező gigantikus mennyiségű sósav hazai ellenőrzés alatt maradjon, ez egy soha vissza nem térő lehetőség – mondta Kruchina Károly, a Víztec igazgatósági tagja.

Sósav? Tényleg?

A sósavra mint alapanyagra számos iparág (acélipar, vízkezelés stb.) eddig is számított, a környezetvédelemi előírások szigorodásával pedig csak nő a jelentősége. A víz- és szennyvíztisztítás nélkülözhetetlen vegyi segédanyagai a vasklorid és a polialumínium-klorid, melyek 60-80 százalékban sósavból készülnek. Sósav alapú a kálcium-klorid, amit az utak téli síkosságmentesítésénél a só okozta károk csökkentésére használnak.

Sósav rulez

Sósavat használnak a vízkezelés során, az acéliparban és még ezer másik helyen. Gyártási alapanyaga többek között számos vízkezelési szernek, így például a Víztec által gyártott vas-kloridnak is. De más cégek is gyártanak vaskloridot Magyarországon és más cégek más sósav alapú szereket (például polialuminium-klorid) gyártanak. Mivel ezeknek a termékeknek 60-80%-a sósav, a magyarországi gyártók, és így ez az iparág gyakorlatilag lassan elsorvad, illetve átkerül a maga is vízkezelési szereket (vas-klorid, polialuminium-klorid) gyártó és a hazai gyártók számára fő konkurensnek számító osztrák vállalat ellenőrzése alá. A pénz megint csak külföldre kerül. Magyarországon munkahelyek szűnnek meg. Sósav az alapanyaga a kálcium-kloridnak is, mely a hagyományos útszóró só környezetbarát kiváltója lehet. Ennek a gyártása is alapanyag, tehát sósavfüggő.

A Borsodchem fő termékei a PVC, MDI és TDI, ezek speciális műanyagok, elsősorban az autó- és bútoripar számára. A gyártás egyik mellékterméke mindhárom esetben a sósav,  mely a növekvő termelés eredményeként az eddigi 60-70 ezer tonna/évről akár 210 ezer tonna/év fölé is emelkedhet néhány éven belül, legalábbis Serke Ádám várakozása szerint. (A Borsodchem nem reagált megkeresésünkre.)

Az elmúlt években a Borsodchem sósavának legnagyobb felvevője a Víztec volt. Serke Ádám azonban hangsúlyozza, a probléma túlmutat rajtuk: a lényeg, hogy a régió legnagyobb sósavkapacitását egy olyan cég köti le, amelyik maga is foglalkozik sósavgyártással és feldolgozással, ha pedig a szerződés létrejön, megkerülhetetlen lesz valamennyi, sósavfüggő magyar cég számára is. Egyetlen magyarországi sósavgyártóként a Borsodchemre egész iparág épült, leginkább a Donau Chemie ellenében. A magyar vállalatok sikerrel versenyeztek már a Donau Chemie saját területének számító Ausztriában is. Egyes becslések szerint az osztrák vaskloridigény 30%-át Magyarországon állították elő. És bár a Víztec ennek az iparágnak a hazai zászlóshajója, számos másik cég foglalkozik még sósavalapú termékek gyártásával – ezek a jövőben kizárólag a Donau Chemie-n vagy annak érdekeltségén keresztül juthatnának a meghatározó alapanyaghoz.

Márpedig a Donau Chemnie-nek komoly magyarországi tervei lehetnek: a cég néhány éve még jelentős szereplő volt a hazai szennyvíztisztási piacon, a Víztec folyamatosan szorította ki a részben közbeszerzéseken elnyert megrendeléseivel – ma a vállalkozás már a magyarországi szennyvíztisztító telepeket üzemeltető vállalatok 90 százalékának szállít. Sőt, a családi vállalkozás ma már megjelent Ausztriában, Szlovákiában és Romániában is, sósavalapú vízkezelési vegyi segédanyagok gyártójaként: két hazai, saját gyárukban előállított – a Borsodchem sósaván alapuló – termékeikkel Serke szerint jobb feltételeket és minőséget adtak, mint osztrák konkurensük.

A helyzet most könnyen fordulhat: hiába a két magyarországi gyár, ha az alapanyag lényegesen megdrágul. A sósav és egyébként a sósav alapú termékek kilónkénti ára ugyanis nem magas, de a termékek szállítási költsége jelentősen drágíthatja azokat – részben ennek köszönhette a Víztec eddigi hazai sikereit az osztrák konkurenssel szemben. Ha viszont a Borsodchem sósava a konkurencia érdekeltségébe kerül, kérdés, hogy utána milyen áron juthatnak majd ahhoz hozzá. Elvileg persze lehetséges az ausztriai vállalattal megállapodni, de a legnagyobb konkurens árazása hosszú távon alighanem figyelembe veszi, hogy a magyar piac meghatározó szereplőjét és Ausztriába is szállító versenytársát kell kiszolgálni. Egyszerűbben: drága lesz. De ami biztos, hogy a magyar cég, illetve a sósavat felhasználó összes magyar cég a szerződés létrejöttével ki lesz szolgáltatva legnagyobb konkurense árazásának a legfontosabb alapanyag vonatkozásában.

Túl kicsik voltak?

Két gyár, 100 munkahely

A Víztec gyakorlatilag teljesen a települési szennyvíztelepekre koncentrál. Ezeknek gyártanak vízkezelési segédanyagokat, illetve biztosítanak mérnöki szolgáltatásokat. A tavalyi forgalom közel 2 milliárd forint volt. Közel 100 főt foglalkoztatnak. Az elmúlt időszakban évi kb. 10 százalékos növekedést tudtak felmutatni. Jelentős mennyiségű, évi 10-12 ezer tonna sósav alapú terméket exportálnak Ausztriába. A cégnek három gyára van, Balatonfűzfőn és Tégláson, illetve a romániai Ramnicu Valceán. Leányvállalataik aktívak Szlovákiában és Romániában is.

Serke Ádám szerint a Borsodchem hosszabb ideje folytat tárgyalásokat az új üzemegység beállításával megemelkedő sósavmennyiség elhelyezéséről. A cél az volt, hogy a nagyobb mennyiséget képes legyen egyetlen cég átvenni és kezelni, ne kelljen attól tartani, hogy a sósav a Borsodchem nyakán marad. A Víztec jelentkezett, de kicsinek találták, noha a cég igazgatójának állítása szerint képesek lennének a teljes kapacitás felhasználására vagy továbbértékésítésének megszervezésére. A Víztec igénye jelenleg 30-40 ezer tonna évente, amivel már most is messze a legnagyobb hazai felhasználó, de ez folyamatosan emelkedik – már ekkora mennyiségnek sincs alternatív beszerzési lehetősége a régióban.

A Borsodchem döntése szerintük annak is köszönhető, hogy a sósavért üzletág korábbi magyar vezetői helyére külföldiek kerültek.

Erről és az ügyről azonban hiába próbáltuk megkérdezni a kínai tulajdonban levő céget, nem válaszoltak.