Business Talks '24
Üzleti konferencia
"Biztonságos, az ország pénzügyi és gazdasági védelmét szolgálja a költségvetés" - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken a 2012-es költségvetés ismertetésekor. Szerinte a költségvetés hiánya az eredeti költségvetési szerkezet szerinti 2,94 százalékos deficitről 2,5 százalékra csökken. Az idei egy különleges év a magánpénztári vagyon állami átvétele miatt, a költségvetés végleges egyenlege többletes lesz, valahol a 2-2,5 százalék közötti pluszt mutat majd.
Az államadósságot sikerül tovább csökkenteni, az eredeti árfolyamok
szerint ez év végén a GDP 73 százalékára megy le az adósság a 82 százalékról. Az államadósság 72 százalékra csökken. A költségvetést 268 forint/euró árfolyamon tervezték, de 280-as és 300-as árfolyamsávval is számolnak. Az infláció: 4,2 százalék lesz.
A költségvetési tervezés során használt alapadatok alapján
Magyarország 2012-ben már kisebb kamatot fizet az államadósság után,
de ez még mindig 1100 milliárd forint lesz, a GDP 3,6 százaléka
lesz, míg most 3,8 százalék. Az elsődleges költségvetési egyenleg 1,1 százalékos GDP-arányos többletet mutat.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentéseinek többsége nem volt meglepő, a korábban kiszivárgott tervezetből és bejelentésekből már több részletet is ismerni lehetett. Ennek megfelelően a pesti tőzsde is alig mozdult a bejelentésekre. A Mol 14 770 forinton áll 0,47 százalékos emelkedés után, az MTelekom 488 forinton 1,41 százalékos mínusz után, az OTP 3198 forinton 3,964 százalékos mínuszban állt délután a bejelentések után. A Richter papírjai 29 350 forintot értek.
A kormány 0,2 százalékos fogyasztásnövekedéssel számol, "biztonságosan megvalósíthatónak tartjuk azt, hogy a háztartások fogyasztása jövőre is bővül" - mondta Matolcsy . Idén az első hét, illetve nyolc hónapban 4 százalékkal nőttek a reálkeresetek. A kormány további reálkereset-növekedést vár, ezért számol fogyasztásbővüléssel.
A beruházásoknál több mint 3 százalékos növekedést várnak (az idei szint 1 százalék körül alakul), ez döntően még nem az
üzleti szektor, a külföldi tőke beruházási kedvéből fakad, hanem az uniós források növekvő lehívásából: idén 1200 milliárd EU-forrás megy a gazdaságba, jövőre több mint 1500 milliárd, mondta Matolcsy.
A nemzetgazdasági miniszter úgy vélte, 2012-ben 2 százalékos pluszban lesz a folyó fizetési mérleg. A munkanélküliségi ráta 10-11 százalékos tartományban marad a legrosszabb esetben is, de "titokban reménykedünk, hogy egyszámjegyű lesz", részben a munka világába Start munkának elkeresztelt közmunkával átvezetni tervezett 200 000 ember miatt.
- Az idei 2,94 százalék után jövőre 2,5 százalék lesz a költségvetés hiánya.
- 73 százalékról 72 százalékra csökken az államadósság.
- 4,2 százalékos inflációval számol a kormány.
- Csökken az adósság utáni kamatfizetési kötelezettség, ez 1100 milliárd fölött lesz, de a GDP 3,8 százalékáról 3,6 százalékra csökken.
- A fogyasztás bővülése 0,2 százalék lesz, a reálkeresetek nőhetnek.
- Az idei 1200 után 1500 milliárd érkezhet uniós transzfereken keresztül, ezért a beruházások 3 százalékkal gyarapodhatnak.
- A folyó fizetési mérleg 2 százalék fölötti többletben lesz.
- A munkanélküliségi ráta a legrosszabb esetben is 10-11 százalék között marad.
- 200 ezer közfoglalkoztatott lesz.
1. Nyugdíjkassza: a bevételekből tudják a kiadásokat fedezni, idén ez
még nem volt így, 2010-ben még kevésbé. Ebben az évben 890 milliárd
forint volt a nyugdíjkassza hiánya. 2012 lesz az első év, az elmúlt
húsz évben mindenképp, amikor "Magyarországon tökéletes biztonságban lesznek a nyugdíjasok és nyugdíjak", mert a nyugdíjkassza bevételei fedezik a kiadásokat, mondta Matolcsy. 2550 milliárdos öregségi nyugdíjjal számolnak.
Minden más (rokkantnyugdíj, stb) szociális kiadásnak minősül, és
máshonnan fedezik majd.
2. Egészségkassza: itt nem tudják a bevételeket és a kiadásokat szintbe hozni, de elindulnak ebbe az irányba. 1746 milliárdos eü-kassza van a költségvetésben. Ebből 570 milliárd forint még a
kassza hiánya, ezt az államnak kell betennie. Az egészségügyi kassza
kiadásainak 70 százalékát saját bevételeiből fedezi, 30 százalékát még az állam adja. Ezt a 70 százalékot úgy érik el, hogy 200 milliárdos többlet állami bevételt ide irányítanak.
3. Az ország átáll az arányos, egykulcsos 16 százalékos szja-ra. "Egyszerre vezetjük ki a félszuperbruttót és az adójóváírást. A 202 ezer forint fölött keresők nem kapják meg rögtön az egészet, egy évre egy olyan átmeneti adó, ami a 202 ezer forint alatt keresők adójóváírás-kivezetés miatt veszteségeit kompenzálja.
A kormány még októberben bemutatja a kompenzációs rendszert. "Senki nem járhat rosszabbul az új szja-szabályokkal, a munkavállalói járulék 1 százalékos emeléséből fakadó többletterhet is kompenzálni fogják" - ígérte Matolcsy György.
4. Start munka: a közmunkapropgram új neve, 63 ezer forint lesz abruttó startmunkabér, ebből csak a 6+1 százalékos egészségügyi járulékot kell levonni és a 16 százalékos adót, a munkáltatói járulékokat nem kell megfizetni, és a startmunkástól nem várják el a nyugdíjjárulékfizetését. A közmunkát egyfelől átnevezik, másfelől ez nem lesz nyugdíjjárulék-köteles jövedelem, amiből az következik, hogy a közmunkával töltött évek vélhetően nem számítanak be a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időbe.
5. Jelentős, a bruttó hazai termék 1 százalékára rúgó tartalék lesz, összesen 300 milliárd forint. Ez Matolcsy szerint 290-300-as euróárfolyammal számolva is elegendő biztonságot jelentő deficitcél tartásához. Kisebb lesz tehát a növekedés, nagyobb a tartalékképzési igény, nagyobb lesz az infláció, mint év elején vártuk, de azt az alaptörekvést, hogy az államot át kell szervezni, azt tartjuk, fogalmazott Matolcsy. "A Széll-tervben még csak 550 milliárdos egyenlegjavulást írtunk elő, most egy legalább egy 1000 milliárd forintos egyenlegjavulást tervezünk. A bázisba betettük a 250 milliárdos stabilitási alapot, ehhez hozzátettünk egy mintegy 303 milliárdos forintos új kiadáscsökkentést. Mindez kiegészül még mintegy 445 milliárdos adóbevételi többletettel" - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
1. Tartalékolás: az áfa emelése 25 százalékról 27 százalékra ebből 150 milliárd forint megy az országvédelmi alapba. "Sem az 5 sem a 18 százalékos áfakulcs alá tartozó termékkör szűkítésével vagy bővítésével nem számolunk" - mondta Matolcsy.
2. Az egészségügyi kassza egyensúlya: ezt az egyszázalékos munkavállalói eü-járulékemeléssel célozzák meg (plusz 83 milliárd forint), a minimálbér fölötti rész utáni járulékfizetés 29 milliárdos, a baleseti adó 27 milliárd forint többlet az egészségügyi kasszába.
3. Arányos teherviselés: az egységes adórendszert, és a
költségvetést megkárosító adókiskapuk zárását szolgálja. Megemelik a cégautóadót, 42 milliárdos jövedékiadó-emelés lesz játékadókból plusz 42 milliárd folyik be. A fő állású vagy társasvállalkozások béralapjánál a minimálbér másfélszerese után kell egészségügyi járulékot fizetni, ennek a hatása 29 milliárd forint lesz a 2012-es költségvetésben.
Az új otthonteremtési program jövő csütörtökön lesz végleges. Ebben a gyermeket nevelő, illetve a gyermeket vállaló családok vissza nem térintendő taámogatást kapnak, illetve kaphatnak kamattámogatást is új, és használt lakás építéséhez. "A jövőbeli gyermekvállalást segítő módon visszahozzuk az államilag támogatott otthonteremtést, amire a jövő évi költségvetésben 6,5 milliárd forint lesz" - mondta a miniszter.
A központi közigazgatásból 5500 embert bocsátanak el, ebből sokan egyébként is nyugdíasok lennének. A cél, hogy minél többen a piaci szférában helyezkedjenek el, ehhez 50 százalékos munkáltatói járulékkedvezményt (24 százalék helyett csak 12 százalékos járulékot kell fizetni) ad az állam a cégeknek, átképzési programok lesznek, illetve az uniós pénzekből támogatják azokat, akik az állami szolgálat után vállalkozni szeretnének.
A munka világába visszajövő rokkantnyugdíjasokat foglalkoztató cégek 100 százalékos munkáltatói járulékkedvezményt kapnak a dolgozók után. A részmunkaidőhőhöz járó nyugdíj 4,2 százalékkal emelkedik, ha ennyi lesz az infláció, ha az infláció több lesz, akkor ezt is megkapják a nyugdíjasok. Más szociális jogosultságnál (gyes, gyed) nem lesz emelés.
A nemzetgazdasági miniszter szerint azokra a területekre, ahová több pénz jut, alapvetően három forrásból lesz meg a többlet. Az első, hogy 300 milliárd forinttal több uniós forrást tudunk majd felhasználni (az idei 1200 milliárd forint után 1500 milliárdot, ami a GDP egy százalékára rúgó többletköltést jelent).
A második forrás a fogyasztásemelkedésből érkező többlet lehet – mondta Matolcsy. (Ennek a beérkezése azonban több mint kérdéses, a rossz gazdasági kilátások illetve a csökkenő adójóváírás akár vissza is vethetik a fogyasztást.) A miniszter harmadik forrásként új kormányzati programok beindítását hirdette meg, konkrét példaként azonban csak az otthonteremtést említette, ennek 6,5 milliárdos kerete azonban megint csak elég szerény költségvetési tételnek tűnik.
A 2011-es év célja a nagy ellátórendszerek átalakítását biztosító törvényi alap megteremtése volt, 2012-ben az uniós válságzónától elrugaszkodás a cél, mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a jövő évi költségvetést ismertető sajtótájékoztatón.
Szerinte a 2010-ben megfogalmazott célok változatlanok: államadósság csökkentése, munkahelyteremtés és foglalkoztatás növelése, otthonteremtés, devizahiteles-mentés, egyszerűbb és kitisztított adórendszer. A 2012-es költségvetés célja, hogy befejezzék a nyugdíjrendszer önálló lábra állítását, és megkezdjék az egészségkassza önálló lábra állítását. A munka világába 200 000 embert vezet át a
Start munkaprogram, nettó 48 ezer forint jövedelem mellett a mostani 28 ezer helyett. Adóegyszerűsítés és adókiskapuk lezárásával a tavaly megteremtett adórendszer letisztítását elvégzik.
"Az eddig megismert intézkedések alapján a 2012-es költségvetés hiánycélja nem teljesül" - közölte Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Költségvetési Tanács múlt heti ülése után, ahol Domokos László és Járai Zsigmond igen szavazatával elfogadták a költségvetés tervezetét.
Hasonló megállapításra jutott a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) is, számításaik szerint Matolcsy György 750 milliárdos kiigazítása fölött még bő 200 milliárd forintnyi egyenlegjavulást kell elérnie a kormánynak a 2,5 százalékos GDP arányos hiánycél teljesüléséhez jövőre.
Ez a kiadáscsökkentésre vonatkozó tervekkel – amennyiben ezek hiánytalanul megvalósulnak – teljesíthető, távolabbra tekintve azonban borulhat a költségvetés és újabb megszorító lépésekre lehet szükség Romhányi Balázs, a KFIB vezetője.
A KFIB kivetítéséből kiderül, hogy a 2013-ra vonatkozó kiigazítási igény 1466 milliárd, 2014-ben pedig 1443 milliárd forint az idei alappályához képest, ami meghaladja a bejelentett adóemelések (közük az áfa és a jövedéki adók emelését, részletek itt) 2013-ra és 2014-re vetített egyensúlyjavító hatásait.
Business Talks '24
Üzleti konferencia