Jövőre sem önmagán spórol az állam

A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott költségvetésből úgy tűnik, 2012-ben – az összességében mintegy 1000 milliárd forintnyi, részben adóemelésből fakadó megszorítások ellenére – nem magán kezd spórolni az állam. A törvénytervezet szerint nem csökkenne, sőt esetenként a tervezett 4,2 százalékos inflációt jócskán meghaladó mértékben nőne számos közintézmény költségvetése a 2011-es előirányzathoz (pdf) képest.

A nyolc minisztérium és a Miniszterelnökség úgynevezett igazgatási kiadásai – vagyis a működési költségük – az idei költségvetésben előirányzott 52,9 milliárd forintról 54,9 milliárd forintra emelkedne. Ebben az összességében 3,8 százalékos, tehát a tervezett infláció mértékétől kissé elmaradó növekedésben – részben a minisztériumok közötti feladatátcsoportosítások miatt is – nagyon komoly különbségek vannak.

Így az államtitkárként Varga Mihály által vezetett Miniszterelnökségre csaknem másfélszer több pénzt szán a költségvetés terve, mint idén: 3,2 milliárdot a 2011-es 2,1 milliárd után. Ennél is nagyobb, 53 százalékos növekedést mutatnak a Fellegi Tamás vezette fejlesztési tárca igazgatási kiadásai, 4,6 milliárdról 7 milliárd forint fölé nőtt az előirányzat. Az inflációt jócskán meghaladó mértékben, 17 százalékkal nőnek az erőforrás-minisztérium, a Nefmi igazgatási kiadásai – 7,6 milliárdról csaknem 9 milliárdra –, de a Pintér Sándor vezette belügyminisztériumnak is több mint 9 százalékkal nagyobb összeg jut működésre.

A másik végletetet a közigazgatási és igazságügyi, valamint külügyminisztérium jelenti, a két minisztérium igazgatási kiadásainak csökkenése meghaladja, a nemzetgazdaságié megközelíti a 10 százalékot. Az agrár- és a honvédelmi tárca igazgatási költségei néhány százalékkal, összegszerűen 160-170 millió forintokkal csökkennek.

Nemcsak a minisztériumokban nem kezdődött észrevehető spórolás. A pártok egységesen 9,5 százalékkal több pénzt kapnak, a Fidesz támogatása így 1 milliárd, az MSZP-é félmilliárd forint fölé emelkedik (a pártalapítványok támogatását viszont lényegében befagyasztják, kivétel ez alól a Jobbik alapítványa, a 2011-es eredeti költségvetésben még 0 forint előirányzattal szereplő Gyarapodó Magyarországért, amely 2012-ben 211,3 millió forinthoz juthat. Az ideinél magasabb lesz magának az Országgyűlésnek a költségvetési támogatása, a valamivel több mint egymilliárdos plusz lényegében 7 százaléknak felel meg.

A 2012-es költségvetés nyertesei között van a központi államigazgatás részét képező szervezetek közül a Nemzeti Foglalkoztatási és Szociális Hivatal és a Honvédkórház, amelyek támogatása több mint 30 százalékkal nő. Az Alkotmánybíróságnak és a tavaly Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetté átkeresztelt korábbi Foglalkoztatáspolitikai Intézetnek több mint húsz százalékkal több pénz jut, és jelentősen nőtt a Nemzeti Sport Intézet és a Nemzeti Sportközpontok támogatása is (tavaly egy költségvetési soron 3,6 milliárdot kaptak, idén különszedve 4,6 milliárdot).

A büntetés-végrehajtás 2012-ben 48,5 milliárdot kaphat, ez 7,5 milliárddal, nagyjából 18 százalékkal több, mint idén. A bíróságok ötmilliárddal, az ügyészségek nagyjából egymilliárddal kapnak többet.

Ezekből a számokból nem látszik, hol lenne az a hatékonyságjavító kiadáscsökkentés, amiről Matolcsy György beszélt péntek délután. De természetesen van az államigazgatásban és a központi közigazgatásban számos olyan intézmény, amelyek jelentős veszteséget szenvednek el 2012-ben. Sőt, az adósságszolgálat egyenlegén sem látszik: bár a miniszter szerint 2012-ben kevesebbet költünk az államadóssággal kapcsolatos kiadásokra, mint idén, a jövő évi előirányzat mégis meghaladja az ezévit.

A Nemzeti Civil Alapprogram és a Közbeszerzések Tanácsa költségvetési támogatása az ideinek csak nagyjából a harmada lesz 2012-ben, igaz, összegszerűen ez a két tétel együtt sem jelent félmilliárdos spórolást sem. A statisztikai hivatal támogatása megfeleződik, de a 11 milliárdos csökkenést jórészt az idei népszámlálással összefüggő egyszeri költségek elmaradása okozza. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság költségvetését csaknem a felére csökkentik, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok – amelyek már idén is a költségvetési zárolások egyik komoly áldozatai voltak – pénzük mintegy harminc százalékát elveszítik.

Negyedével csökken az ideihez képest a Külügyminisztérium költségvetése, hasonló veszteséget szenved el a tiszti főorvosi szolgálat, az országgyűlési biztosok hivatala – alapvető jogok biztosának hivatala néven –, és több mint húsz százalékkal csökken a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség igazgatási kiadása is.

A honvédség költségvetését 3,3 milliárd forinttal faragják le, ez nagyjából 15 százalék – ehhez képest a rendőrség jól járt a 4,4 milliáros elvonnással, ami csak 2 százalékot jelent. Megközelítőleg tíz százalékkal csökken a földalapkezelő és az államkincstári költségvetési támogatása. A köztársasági elnök hivatala, a külgazdasági hivatal és a vérellátó szolgálat 7-8 százalékkal kevesebb pénzt kap, a nemzeti parkok igazgatási kiadásaira 4 százalékkal kevesebb jut. Az önkormányzatok támogatása arányaiban alig csökken, fél százalékkal lesz kisebb az ideinél, de összegszerűen ez nagyjából 6,5 milliárdos elvonást jelent.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!