Nőttek a megtakarítások

A vállalati szektor 325 milliárd forinttal, a negyedéves bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékának megfelelő összeggel  növelte megtakarításait a második negyedévben. A háztartások nettó megtakarításai ezzel egyidejűleg a GDP 4 százalékának megfelelő 282 milliárd forintot tettek ki, derül ki a pénzügyi számlák második negyedévi adataiból, amelyeket hétfőn tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Miután az államháztartás 357 milliárd forinttal, a negyedéves GDP 5,1 százalékával, a pénzügyi szektor pedig 83 milliárd forinttal, a negyedéves GDP 1,2 százalékával nettó hitelfelvevő volt, a nemzetgazdaság pozíciója a külfölddel szemben 182 milliárd forinttal javult a második negyedévben.

Az MNB adataiból az derül ki, hogy a nem pénzügyi vállalatok már a hatodik negyedéve nettó megtakarítók voltak és a megtakarítások mértéke csak a tavalyi második negyedévben haladta meg a most közölt legfrissebb negyedévi értékéket. A júniussal véget ért négy negyedévben a vállalati szektor finanszírozási képessége 535 milliárd forintot, az időszakra eső  GDP 1,9 százalékát érte el.

A háztartások a pénzügyi világválság kitörése, 2008 negyedik negyedéve óta megszakítás nélkül nettó megtakarításokat gyűjtöttek az idei első negyedév kivételével, amikor a magán-nyugdíjpénztári kilépések miatt az államháztartásnak átutalt összeget a pénzügyi számlákban is elszámolta az MNB. Emiatt a második negyedév végén zárult egy év alatt a lakossági megtakarítások 1509 milliárd forinttal, a GDP 5,4 százalékával csökkentek, a magán-nyugdíjpénztári visszalépés hatásától megtisztítva viszont 1169 milliárd forinttal, a GDP 4,2 százalékával nőttek.

A lakosság második negyedévi megtakarításaiból 91 milliárd forintot készpénzben és folyószámla betétekben halmoztak fel, 45 milliárd befektetési jegyekbe, 21 milliárd pedig nyugdíjpénztári díjtartalékokba ment. Ezzel egyidejűleg a háztartások 42,6 milliárddal csökkentették tartozásaikat, amiből 97 milliárd a hosszú lejáratú hitelek nettó törlesztésére, és nem kevesebb mint 171 milliárd pedig a devizahitelek visszafizetésére ment, miközben a rövidebb hitelekből 10 milliárdot, egyéb hitelekből pedig 51 milliárdot vett fel a lakosság. A devizahitelek törlesztése 21 milliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbit, de az eltelt egy évben a legalacsonyabb volt.