Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Nem kellenek a bankoknak a végtörlesztők

2011.10.03. 19:20 Módosítva: 2011-10-04 11:50:54
Nem lesz nagy a verseny a lakossági bankok között, hogy elcsábítsák egymástól azokat az ügyfeleket, akik forinthitelből teljesítenék a kedvezményes végtörlesztést. A bankok többsége a napokban új hitelkondíciókkal rukkolt elő, ezekben a hitelek masszív drágulása körvonalazódik, miközben valódi ok a forintkölcsönök drágítására nincsen. Kartellgyanú azonban aligha vethető fel. Úgy tűnik, a nagyobb bankok közül egyedül a K&H csökkentett kamatot egy olyan ajánlathoz, ami vonzó lehet más bankok végtörlesztő ügyfeleinek. Nem könnyíti ugyanakkor az akciós ajánlatok megjelenítését, hogy a bankok, pláne ilyen forintárfolyam mellett, alighanem joggal számítanak kamatemelésre.

Drágítják a bankok forinthitel-konstrukcióikat, úgy fest tehát, hogy nem indul be a verseny azokért a devizahitelesekért, akik hitelből szeretnének végtörleszteni. A bankok részéről ez racionális, de kockázatos magatartás.

A drágább forinthitelek ugyanis csökkentik azt a veszteséget, amit a pénzintézetek kénytelenek elkönyvelni a rögzített árfolyamú deviza-végtörlesztéseken, viszont, ha valaki mégis előrukkolna egy akciós forinthitellel, az sok új ügyfelet csábíthatna el a többiektől. Az egyik legnagyobb kérdés eddig pontosan az volt, hogy beindul-e a bankok között a kamatverseny, vagy sem, ez ugyanis alapvetően befolyásolhatja, hogy végül hányan jelentkeznek be a végtörlesztésre és ez mekkora egyszeri veszteséget okoz majd a bankoknak.

Drágít szinte mindenki

Drágítja a végtörlesztőknek szánt forinthitelét az OTP és a Budapest Bank. A legnagyobb pénzintézetnél elérhető teljes hiteldíj mutató (THM) a korábbi 11 százalék alatti szintről 13,50 százalékra emelkedett, a Budapest Bank pedig az egyenlítő hitel nevű termékének THM-jét 10,68-ról 11,52 százalékra emeli mától – eddig a 11,52-es THM a szabad felhasználású forinthitelre vonatkozott, a mától hatályos hirdetmény szerint ez a termék már 12,36 százalékra emelt hiteldíjmutatóval érhető el.

Az elsők között drágította forinthiteleit az Erste. A banknál a korábban 10 százalék körüli THM 12,27 százalékra ugrott, de a bank saját ügyfeleinek most is ennél kedvezőbb, 11,91 százalékos THM-et ajánl.

Az UniCredit annyit közölt az Indexszel, hogy nem lesz külön terméke a végtörlesztéshez kapcsolódóan, de a bank megszokott ajánlatai közül bárki választhat magának forinthitelt. A hiteltípusokat és az árazást is tartalmazó hirdetmény itt szintén ma frissült, a legjobb, piaci kamatozású (tehát államilag nem támogatott) hitelkiváltásra is alkalmas forinthitel egyéves kamatperiódussal és ingatlanfedezettel 11,04 százalékos THM-mel fut.

Az FHB bank is drágította a hiteleit mától hatályos hirdetménye szerint, igaz, az átlagosnál kisebb mértékben, csupán néhány tized százalékkal: az átlagos THM így most 11,30 százalék körül van.

A Raiffeisen kérdéseinkre nem válaszolt, honlapján egyelőre annyi olvasható, hogy „amennyiben nem áll rendelkezésére elegendő saját forrás, hitelt vehet fel végtörlesztés céljából. A Raiffeisen Bank erre vonatkozó ajánlatát hamarosan itt megtalálhatja.”

Egyelőre a CIB sem rukkolt elő semmilyen termékkel, a banknál a szeptember 15-től hatályos, jelenleg is elérhető fix lakáshitel kamatperiódustól függően 9,81-10,82 százalék közötti THM-mel vehető fel. (Cikkünk megjelenése után egy olvasónk jelezte, hogy a CIB fix hitel ügyféltájékoztatójából kiderül, hogy ezt a hitelt csak forint alapú hitelek kiváltására lehet felvenni, tehát a végtörlesztőknek nem jó.)

A K&H Bank viszont úgy tűnik, hogy más pénzintézetek ügyfeleit célozza, csak az újonnan érkező hitelállományra kínál forinthitelt, tehát saját devizahiteleseinek semmilyen kedvező konstrukcióval nem rukkolt elő. A pénzintézet hiteleit itt lehet összehasonlítani, a legkedvezőbb ajánlatnak 10,1 és 10,7 százalék között van a hiteldíj mutatója.

Kinek kell a forinthitel?

Mindenkinek, aki végtörleszteni akar, de nincs elég megtakarítsa ahhoz, hogy fizessen, illetve a lakását sem akarja eladni. Ebbe a csoportba tartozik a potenciális érintettek többsége, még azoknak egy része is, akik bár képesek zsebből fizetni, de nem tudják a teljes tartozást így törleszteni, tehát a meglévő pénzüket egy kisebb hitellel kell kiegészítsék. Így azonban kérdéses, hogy egyáltalán megéri-e a váltás.

Átlagosan 12-13 százalékos kamatozású forinthitelekkel számolva biztosan nem igaz az a korábbi megállapításunk, hogy nemcsak a végtörlesztésen keletkező árfolyamnyereség, hanem az alacsonyabb részlet miatt is kifizetődő lehet a váltás. Ilyen THM-ek mellett ugyanis a gyengülő forint ellenére is kisebb lehet a törlesztője annak, aki devizában fizet.

Ennek ellenére továbbra sem érdemes lemondani a végtörlesztésről, ugyanis az egyszeri árfolyamnyereség kompenzálhatja a magasabb havidíjat. Ez főként a meglévő hitelszerződés hátralévő futamidejétől függ. Aki a végéhez közeledik, annak érdemesebb lehet egy rövid időn keresztül a mostaninál is többet fizetni forintban, mert a veszteségnél nagyobbat nyerhet a végtörlesztéssel keletkező egyszeri árfolyamnyereségen. (Pontosabb képet kalkulátorunk használatával kaphat.)

  • Deviza:
  • Fennálló tőketartozás devizában:
  • Piaci árfolyam:
  • Tőketartozás forintban:
  • Tőketartozás rögzített árfolyamon:
  • Végtörlesztés tőkenyeresége:
  • Hátralévő futamidő (év):
  • THM deviza (%):
  • THM forint (%):
  • Törlesztőrészlet most:
  • Törlesztőrészlet új forinthitellel:
  • Havi törlesztőrészlet változás:

Összebeszéltek?

Ez minimum kartellgyanús - fogalmaz banki ügyekben járatos forrásunk. "Nem látom azt, hogy mi indokolja a forrásköltséget emelkedését. Korábban a devizánál lehet hasonlóra hivatkozni, de most úgy tűnik, hogy a bankok összezártak, hogy senki ne akarjon törleszteni forinthitelből."

Egy névtelenséget kérő versenyjogi szakértő mindezt úgy kommentálta, hogy amennyiben nincs írásos bizonyíték a piaci tevékenység összehangolására, úgy lényegében esélytelen sikerrel fellépni a pénzügyi szektorral szemben. Ráadásul a hitelkamatok az emelés után is meglehetősen nagy szórást mutatnak ahhoz, hogy egyáltalán a gyanú komolyan felmerülhessen.

Miközben a Bankszövetség éppen ma jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult, és várja a bankok csatlakozását a végtörlesztésről szóló törvény megtámadásához, és a bankok eddig is együttesen, érdekképviseletükön keresztül ítélték el a törvényjavaslatot, egy banki forrásunk szerint kár kartellre gyanakodni. Az világos, hogy van egy, a szakma, a pénzügyi szektor által elítélt, szerintük egyértelműen jogellenesnek minősíthető törvény, amit a kormány is annak tudatában fogadott el, hogy azt akár az Alkotmánybíróság is megvétózhatja, az uniós bíróság pedig biztosan elkaszálja. Egy egyértelműen elítélt, szakmailag és jogilag is kikezdett törvényre alapozva nem fair egymás ügyfeleire ráhajtani – ennek felismeréséhez nem kell nagyon összebeszélni, véli egy forrásunk, aki szerint azért az könnyen lehet, hogy a "szőnyeg szélére állították volna a Bankszövetségben, aki őrült kamatversenybe kezd".

Mi lehet a magyarázat?

A pénzintézeteknek persze természetesen gátat jelent a rendelkezésükre álló forintmennyiség, ennek hiányában ugyanis egyszerűen nem tudnak elegendő hitelt adni. Ez azonban elsősorban a kisebb szereplőkre igaz – egy takarékszövetkezet nem állhat elő olyan ajánlattal, amit aztán nem bír, ha megrohanják a hitelre vágyók. Viszont a nagy, országos bankok nem szűkölködnek  forintban. Abból tehát, hogy legújabb hirdetményében mégis a kamatemelés tükröződik, arra lehet következtetni, hogy mégsem a forint, inkább csak a hitelezési hajlandóság hiányzik – ez utóbbinak is vannak persze rajtuk kívül álló okai, a gazdasági növekedés várható alakulásától kezdve a bankadón át számos körülmény veti vissza a hitelezési aktivitást, igaz viszont, hogy most egy kifejezetten jó – végtörleszteni képes – ügyfélkör kerülhetne a célkeresztbe.

A forintforrások esetében sem mindegy ugyanakkor, hogy az miből jön össze: ma sok banknál rövid lejáratú – akár akciósként kínált – forintbetétek is tekintélyes hányadot tesznek ki, ezekre viszont hosszú lejáratú hiteleket alapítani nem lehet. A betéti strukturából ma érezhetően hiányoznak a magánnyugdíjpénztárak, amelyek hosszú távú betétesként nyújtottak kiszámíthatóbb állományt a bankrendszernek.

A kamatok emelése mögött emellett az az egyszerű megfontolás is ott lehet, hogy a jelenlegi, 300 forinthoz közelítő euróárfolyam mellett, de egyéb inflációs hatások miatt is, egyre többen számítanak kamatemelésre.

Mindenesetre ha a bankok drágítási stratégiája elég hatékony, sokakat elriaszthatnak a végtörlesztéstől, persze a kormány ebbe is beavatkozhat, a pénzintézeteket versenyre kényszerítve. Az egyik megoldás lehet a forinthitelek referenciakamathoz kötése, illetve a különböző díjak korlátozása. (Bár a végtörlesztés díj-, jutalék és költségmentes, ezt a múlt csütörtöktől hatályos jogszabály is kimondja, azonban természetesen csak annak, aki saját, meglévő pénzéből törleszt. Aki hitelt vesz vagy esetleg eladja a lakását, annak meg kell fizetnie az ilyen tranzakcióknál szokásos költségeket.) A lépések egy részére vonatkozó szándék van is – de ezek már nem a végtörlesztés december 30-i határideje előtt várható döntések.

Pláne, hogy nem is biztos, hogy a bankok versenyre kényszerítése egyáltalán a kormány érdekében áll. Korábban ugyanis kiderült, hogy a végtörlesztéssel kapcsolatos számítások csak a lehetőség bejelentése után készültek el, így a döntést meghozó Fidesz-frakció nem szembesült időben annak várható pénzügyi hatásaival. Később maga a kormány is puhította az eredeti javaslatát, első lépésben azzal, hogy egyértelműsítette: a bankokat nem fogja kényszerhitelezésre szorítani. Majd a nemzetgazdasági miniszter osztrák kollégájának küldött leveléből is kiderült, hogy a kormány számításai szerint az ügyfelek csupán tizede élhet majd a végtörlesztéssel. Ez azonban csak úgy érhető el, ha a bankok nem adnak tömegesen olcsó forinthiteleket, így elképzelhető, hogy a folyamatba a kabinet sem akar majd beavatkozni.