Árpád
3 °C
12 °C

A kormány üzent a hitelminősítőknek

2011.10.05. 20:27 Módosítva: 2011-10-05 20:40:20

A végtörlesztési program önmagában nem fogja befolyásolni a Magyarországra érvényben tartott, befektetési ajánlású szuverén adósbesorolást, közölte ma a Fitch, de a bankoknak szerintük is árt a kormány. A Fitch már a múlt héten is élesen bírálta a végtörlesztést, a Moody's pedig ma emiatt leminősítési felülvizsgálatot indított több magyar bank ellen, köztük az OTP és az FHB ellen, ugyanakkor a magyar állam besorolásáról nem ejtett szót közleményében. (Az S&P már az első bejelentés után jelezte aggodalmát, és hogy a magyar adóskockázati besorolás negatív kilátásokkal párosul.)

A kormány este reagált a hitelminősítőkre: eszerint a kormány "a magyar állam érdekében, továbbá az állampolgárok iránt érzett felelősség teljes tudatában támogatta" a döntést.

Sőt: a kormány szerint az egyik ötletgazda a Moody's volt, miután 2009 nyarán úgy vélekedett, vélekedett, hogy Magyarországra az „elsődleges fenyegetést” a gazdaság erős visszaesése, a devizahitelek nagy aránya, a szűk likviditás és a jelentős devizakötelezettségek jelentik. (Ezt persze sok külföldi és hazai elemzés akkor is és most is megerősítette. A végtörlesztés viszont számottevően nem is csökkenti a devizakockázatot. Mint arra korábban több cikkben is rámutattunk, a devizahitelek jelentette veszély bő 15-20 éves kifutásából vesz le egyet, azaz jövőre a program nélkül is ugyanott tartának nemzetgazdasági szinten. A végtörlesztés viszont egyérteműen gyengítette a forintot, amivel így összességében az országkockázat nőtt, ezt mutatja az is, hogy 2,5 éves rekordszintre emelkedett az államcsődkockázatot is jelző CDS-felár.)

Megelőlegezik a leminősítést

A kormány közleménye már előre jelzi, hogy az ország leminősítése, ha megtörténik, nem hazai folyamatok miatt történik meg. "A kormány álláspontja határozott abban, hogy egy esetleges országleminősítés okai nem vezethetők vissza Magyarország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetére, hiszen a kormány minden körülmények között tartani fogja korábbi vállalásait, ennek megfelelően - Európában egyedülálló módon - az államadósság jövőre is továbbcsökken 1 százalékkal (73 százalékról 72 százalékra), valamint az idei és a jövő évi GDP arányos költségvetési hiány is jóval a 3 százalékos szint alatt marad".

A bankrendszert fenyegető veszély, a hitelezés visszafogása és a gazdasági növekedés további várt visszaesése – a Magyarországgal kapcsolatban ma legtöbbször előjövő kérdésekkel a közlemény nem foglalkozik, ugyanakkor mintegy leszögezi, hogy a bankok elleni háborúban a kormány nincs egyedül.

"Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az európai bankrendszerrel kapcsolatban Mark Allen, az IMF regionális vezetője a közelmúltban akként vélekedett, miszerint a bankrendszer akkorára nőtt , hogy az már nem szolgálja se a világ jólétét, se a reálgazdaság növekedését. Hasonló kritikai véleményt fogalmazott meg az IMF jelenlegi vezetője, Chistine Lagarde, aki szerint a bankok tőkehelyzete a kulcs az euroválság fertőzöttségének megoldásához. Álláspontja szerint sok európai intézménynek van jelentős mennyiségű, kockázatosnak minősülő államkötvénye, ami mögött már nincs valós fedezet. A bankok ezért egyre jobban bizalmatlanok egymással szemben, egyre nehezebb adnak hitelt a piaci szereplők számára. Az IMF vezérigazgató úgy véli, hogy egyedüli megoldásként a pénzügyi válság tompítására csak az lehet, ha a bankokat a közeljövőben sürgősen feltőkésítik tulajdonosaik."