Kiterjeszthetik a végtörlesztést

2011.10.07. 12:34

Két hét múlva módosíthatja a parlament a végtörlesztésről szóló törvényt – nyilatkozta a tv2 Tényeknek az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, Rogán Antal. A módosítás azokat is kedvező helyzetbe hozná, akikre a bankok értelmezése szerint nem terjed ki a végtörlesztésről szóló törvény hatálya.

Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik nem deviza alapú, hanem valódi devizahitelt vettek fel. Köztük, és a deviza alapú hitelesek között valójában nincs különbség, ugyanúgy ki vannak téve az árfolyamok ingadozásának, mint mindneki más. Ráadásul a valódi devizahitelesek között is sok olyan van, aki ugyanúgy forintban törleszt, mint a deviza alapú hitelesek, tehát a gyakorlatban sincs különbség a két csoport között.

Rogán most azt ígérte, hogy megvizsgálják, hogy a végtörlesztésből kizártak közül kik viselnek még árfolyamkockázatot. Ha kiderül, hogy ezek a devizahitelesek is érintettek, akkor rájuk is kiterjesztik a törvény hatályát két hét múlva.

Az viszont továbbra is kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik valódi devizahitelüket ténylegesen devizában törlesztik. Rogán róluk konkrétan semmit nem mondott, csupán általánosságban úgy fogalmazott, hogy mindenkire kiterjesztik a lehetőséget, akiknek valamilyen árfolyamkockázata van. Ez félreérthető, mert azoknak a devizahiteleseknek hivatalosan nincs árfolyamkockázatuk, akik devizában utalják a részleteket. Bankjuk a hitelfolyósítás időpontjában sem állapított meg árfolyamot, hiszen nem is történt semmilyen devizaváltás, így nem lehet például azt megállapítani, hogy milyen árfolyamon adósodtak el.

Rogán kijelentése azonban nekik kedvezően is értelmezhető, hiszen bár hivatalosan nincs, valójában mégis van árfolyamkockázatuk abban az esetben, ha fizetésüket forintban kapják. Ilyenkor ők is minden hónapban meg kell vásárolják a törlesztéshez szükséges devizát, tehát ugyanúgy ki vannak téve az árfolyamváltozásoknak, mint mindenki más.

Korábban megírtuk, a kedvezményes végtörlesztést biztosító törvény a pénzintézetek jogértelmezésére bízza, hogy beengedjék-e a kedvezményezettek közé azokat, akik nem deviza alapú, hanem tényleges devizahitelt vettek fel.

Ők elméletileg annyiban térnek el a deviza alapú hitelesektől, hogy a havonta törlesztendő devizát nem a bank veszi meg helyettük a forintban befizetett törlesztőből, hanem ők kell megvásárolják és elutalják a frankot, az eurót vagy a jent bankjuknak.

Az árfolyamok-, illetve a kamatok és egyéb költségek változásának persze ugyanúgy ki vannak téve, mint mindenki más, tehát a megkülönböztetésnek közgazdasági alapja nem nagyon van. Sőt, több olvasónk is arról számolt be, valójában ők sem devizában törlesztenek, hanem ugyanúgy forintban, mint mindenki más, tehát a megkülönböztetésnek gyakorlatilag sincs semmi értelme. Úgy tudjuk, több bank is a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kért állásfoglalást annak kapcsán, hogy a törvény hatályos-e a devizahitelesekre, a tárca a jövő hétre ígért választ.