A 300-as euró hete

Hétről-hétre sötétebbek Görögország kilátásai, alig teljesített valamit a mentőcsomagért cserébe támasztott feltételek közül. A görög pénzügyminisztérium bejelentése szerint az államháztartási hiány a GDP 8,5 százalékát is elérheti. Egyre kevesebben hisznek abban, hogy a csőd elkerülhető, egyes jóslatok szerint akár már 2-3 hónapon belül beüthet a krach.

A helyzetet értékelő luxemburgi csúcstalálkozót követően Jean-Claude Juncker, a miniszteri csoport elnöke cáfolta, hogy Görögország kilépése az euróövezetből egyáltalán szóba jöhetne, ugyanakkor jelezte, Athén várhatóan csak novemberben kaphatja meg a támogatására kidolgozott 110 milliárd eurós hitelcsomag következő, 8 milliárd eurós részletét.

Nem is az a cél

Egyes elemzők szerint az eurózóna döntéshozói már csak az időt húzzák, a valódi cél nem a görögök megmentése, hanem az, hogy időben felhúzzák a "tűzfalat" a többi tagállam köré, ha Görögország borul, ne döntse magával az egész övezetet. Kérdés, persze, hogy a pénzügyi mentőháló elég-e a sokszínű eurózóna egybentartására.

Alan Greenspan volt Fed-elnök szerint az eurózónát valójában a kulturális különbségek feszítik szét, míg a befektetők az euró korai éveiben azt gondolták, hogy a görögök képesek lesznek a prudens német gondolkodásra, addig ez mára meglehetősen kérdésessé vált.

A megoldás vélhetőleg az egész unió számára a szorosabb gazdasági együttműködés, és a közös intézmények megerősítése lenne, ez azonban a nemzeti szuverenitást csökkentené.

Elszakadtunk a régiótól

Erről pedig egyik ország sem mond le szívesen, elég ha csak saját kormányunkra gondolunk. Az unió ellen vívott magyar szabadságharc hiába hoz egyre nagyobb önállóságot, elszigeteltségünket és sérülékenységünket növeli. A devizásokat mentő, a hazai fogyasztást ösztönözni próbáló meredek kormányzati húzásokat a nyugati befektetők értetlenséggel vegyes aggodalommal figyelik.

Míg Magyarország a korábbi hónapokban lényegében együtt mozgott a feltörekvő piacokkal, addig a hét elején érezhetően levált a térségről, a világgazdaságból érkező rossz hírek hatására a forint az euróval szemben a régiós valutáknál jobban, a 300-as szintig gyengült. A pesti tőzsdén a nagyok közül egyedül az OTP papírjai vesztettek értékükből, a többiek erősödni tudtak a korábbi hetek nagy gyengülései után.

	39. heti záró	40. heti záró
BUX	15 775	16 289
OTP	3248	3 154
Mol	14 900	15 800
Richter	29 950	32 200
Magyar Telekom	489	519

Leállhat a növekedés

Bármilyen komoly kockázat is a devizahitelesek magas aránya az eurózóna válságának közepén, a lassuló világgazdasági konjunktúra talán még ennél is nagyobb veszélyt jelent, a hagyományosan exportra épülő magyar gazdaság növekedése jövőre lényegében megállhat. Ezek után nem csoda, ha a piacokon már Magyarország leminősítéséről pletykálnak, hazánk a tíz legkockázatosabb ország közé került. És bár a Fitch a héten még úgy vélekedett, nem lesz erre szükség, megnőtt az esélye annak, hogy Olaszország és Spanyolország után minket is levágnak a hitelminősítők.

Így aztán, hiába az IMF-fel vívott tavalyi "szabadságharc", nem kizárt, hogy nem sokára ismét a valutaalap karjaiba menekülhetünk. Londoni elemzők úgy vélték, Magyarország megítélésén sokat javíthatna egy újabb készenléti megállapodás.

Kemény lesz a jövő év

A kormány azonban egyelőre aligha ezen gondolkodik, inkább házon belül keres megoldást. Jövőre - amikor már nem állnak rendelkezésre a számokat javító nyugdíjpénzek - kőkemény megszorításokkal igyekszik tartani a hiánycélt. A héten újabb tételekkel bővült a kelléktár: kiderült, hogy a chipsadót a kávéra, alkoholos üdítőkre, ízesített sörökre is kiterjesztenék, és nőhet a csomagolás- és szatyoradó is.

Emellett valamivel kevesebbet is költenének, a MÁV 300 milliárd forintnyi adósságának konszolidálása például lekerült a napirendről. A vasúttársaság vezére a bejelentés ellenére is bízik az állami segítségben, szerinte enélkül a cég a működőképessége határára sodródik. Nem teljesül ugyanakkor a ppp-k felülvizsgálatával kapcsolatos ígéret, a 2012-es költségvetésben ugyanannyit szánnak ppp-re, mint amennyi az ideiben szerepelt.

Lassan indul a végtöresztés

Döcögve halad előre a fix árfolyamon való végtörlesztés. Azt eleve csak az adósok tizedére szabták, és úgy tűnik ennél sokkal többen nem is veszik majd igénybe, elsősorban azoknak éri meg, akik tartozásuknak legalább egy részét újabb hitel felvétele nélkül törleszteni tudják.

A bankok között ugyanis elmaradt a várt verseny: ahelyett, hogy olcsó hitelekkel próbálnák meg elhalászni egymás ügyfeleit, hiteleik drágításába kezdtek. Ennek elvileg számos oka lehet, Rogán Antal a gazdasági bizottság fideszes elnöke azonban kartellre gyanakszik, eljárást kezdeményezett az ügyben a PSZÁF-nál és a GVH-nál.

Akár összebeszéltek a bankok, akár nem, annyi biztos, nem lelkesednek a kormány - számukra komoly veszteségeket okozó - végtörlesztési javaslatáért. Egy-két nehéz helyzetben lévő bank pedig végső elkeseredésében még az eszközökben sem válogat. A Volksbank például egy olyan nyilatkozatot akart aláíratni a végtörlesztésre jelentkezőkkel, amelyben nem csak az államon, de az adósokon is bevasalta volna az árfolyamkülönbözetet, ha az Alkotmánybíróság elmeszeli a törvényt.

A végtörlesztés nagy nyertesei a takarékszövetkezetek lehetnek, akik a nagy bankoknál olcsóbb hiteldíjjal kínálnak forinthitelt a törleszteni készülőknek, így visszanyerhetik korábban elvesztett ügyfeleik egy részét.

A héten az országgyűlés elfogadta a hosszú távú energiastratégiát, bejegyezték az eszközkezelőt, és bejelentették, hogy jövőre enyhítetik a kisüzemi sörfőzdék, és a házi főzés adóterheit.

Jim Rogers káoszt és háborút jósolt.