Újra jön a kamattámogatott lakáshitel

"Hamarosan a kormány elé kerül a devizahitelesek megsegítését szolgáló új kamattámogatásról szóló rendelet. A tervek szerint kamattámogatást igényelhet a hátralékos hiteladós kisebb, alacsonyabb értékű lakás megvásárlása esetén" - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden egy szocialista kérdésre adott írásbeli válaszában.

A támogatott forinthitel azonban nemcsak a devizahiteleseknek segítene, úgy tudjuk, új és használt lakás vásárlásához, építéshez és korszerűsítéséhez is felhasználható lesz az államilag támogatott forintalapú hitel. A támogatott hitellel megvásárolt, vagy felépített új lakás nem kerülhet többe 30 millió forintnál, a maximálisan igényelhető összeg pedig 10 millió forint lesz. Használt lakás legfeljebb 15 millió forintba kerülhet, az igényelhető legmagasabb támogatott hitelösszeg pedig 6 millió forint, amit 2014 végéig lehet kérni az elképzelés szerint.

Forrásaink szerint a kormány előtt fekvő tervezet külön kezeli a bajba jutott hiteleseket, más határidők és összegek vonatkoznak azokra, akik késedelmes jelzáloghitellel terhelt lakást szeretnének venni, vagy hátralékos adósok, és kisebb lakásba költöznének. Ők a jövő év végéig igényelhetik a kamattámogatott kölcsönt.

Kisebb lakás az adósoknak

A késedelmes kölcsönnel terhelt budapesti lakások értéke legfeljebb 15 millió forint lehet, vidéki ingatlan esetén 10 millió a felső határ, ami után 10, illetve 7 millió forint támogatott hitelt lehet igényelni. A hátralékos adós pedig csak akkor veheti igénybe a kamattámogatást, ha olyan kisebb, és olcsóbb ingatlanba költözik, aminek az energetikai minősítési osztálya legalább olyan jó, mint az előző lakásának.

A kamattámogatás, ahogy a tavasszal az Otthonteremtési Tanácsadó Testület lefektette stratégiában is szerepelt, egységesen mindenkinek öt évre szól, és csak egyszer vehető igénybe, mértéke azonban kategóriánként eltérő. A két gyermek alatt az első évben az állampapír referenciahozam 60 százaléka, majd évről-évre kevesebb, az ötödik évben a referenciahozam 40 százaléka.

Előnyben a nagycsaládok

A kettőnél több gyermekes családok esetén a támogatás mértéke az első évben a referenciahozam 70 százaléka, innen megy le öt év alatt 50 százalékig. Használt lakás vásárlása esetén, illetve késedelmes adós lakásvásárlásakor a referenciahozam 50 százaléka a kamattámogatás, az ötödik évben már csak 30 százalék. Aki késedelmes hitellel terhelt lakást vásárol, az az első és második évben 50 százalékos kamattámogatást kap, a támogatás mértéke csak a harmadik évben kezd el csökkenni, az ötödik évre 35 százalékig.

Nem lesz jó végtörlesztésre

Úgy tudjuk, a törvényjavaslat ugyanakkor kikötésekkel is élne, például az eladó és vevő nem lehetnek egymás hozzátartozói, a kamattámogatás nem nyújtható lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított kölcsönökre, és áthidaló kölcsönökre, valamint meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére.

Már tavasszal felvetették

Az új kamattámogatási rendszer alapjait az Otthonteremtési Tanácsadó Testület fektette le még tavasszal, igaz, ők a használt lakás vásárlást legfeljebb 5 millió forintig segítették volna, és a gyermekes családok drágább lakásra is igénybe vehették volna a támogatást: gyermekszámtól függően akár 15 millió forintig emelték volna a összeget.

	Új rendszer	Hatályos rendszer	Első Orbán-kormány
Támogatott évek	5	20	20
Támogatás	állampapír-referenciahozam  70-50 százalék	állampapír-referenciahozam 60 százalék	5 százalék
Új lakásra max	10	10	30
Használt lakásra max.	6	-	15
Építésre, felújításra max.	10	5	30
Korlátozás	nincs	35 éves korig	nincs

Elképzelhető, hogy a kormány a támogatott lakáshitelezés újbóli felfuttatásával szeretné kárpótolni a bankokat a végtörlesztés miatt őket ért károkért - vázolta fel a döntés egyik lehetséges hátterét az Index által megkérdezett pénzügyi szakértő. Az állami támogatás ugyanis növeli az ügyfelek fizetőképességét, így a bankok több embernek tudnak hitelt adni.

Orbánék futtatták fel

A támogatott lakáshiteleket még az első Orbán-kormány vezetett be 2000 februárjában, majd a következő két évben egyre vonzóbbá tették a rendszert, csökkentették a kamatot, növelték a futamidőt, emelték az igényelhető hitelösszeget és az adókedvezményt.

Elemzők szerint a kétezres évek elején a támogatott hitel egy-három éves időtávon az építőipar felpörgetésén és az ÁFA-bevételek növekedésén keresztül megdobta az állam bevételeit, ugyanakkor később a hatás átfordult, és hosszan elnyúló jelentős terhet jelentett a támogatások folyamatos fizetése. Becslések szerint a kamatterhek évente mintegy 150 milliárd forintos plusz kiadást jelentettek a büdzsének az elmúlt évtizedben, még úgy is, hogy a támogatási feltételeket a Medgyessy-kormány jelentősen szigorította. Míg 2000-ben 17,221 milliárd forintot fordítottak erre, addig 2007-ben már 160,897 milliárd forintot, idén 120 milliárd forintot ment el kamattámogatásra.

Mindez ráadásul úgy, hogy 2004-től már forinthitel iránt érdeklődők száma is csökkent, a támogatott hitel sem tűnt versenyképesnek a látszólag olcsó devizahitelekkel szemben, a lakosság inkább a frank felé fordult. Bajnai Gordonék a válságkezelő csomag részeként átmenetileg fel is függesztették a támogatott lakáshiteleket, majd még szigorúbb feltételekkel indították újra.

Most is van

A most hatályban lévő rendeletben komoly korhatárbeli megkötések vannak: 35 év a felső határ az igénylésnél, a legalább két gyermeket nevelőknél pedig 45 év, az igénylőnek ráadásul csak új lakás vásárlására, építésére vagy felújításra használhatják a kölcsönt. A hitel maximális összege Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 12,5 millió, máshol 10 millió forint lehet, felújításnál pedig 5 millió forint. A kamattámogatás az állampapír-referenciahozamhoz kötött, mértéke a felhasználás céljától, illetve az igénylő körülményeitől függ. A támogatott időszak legfeljebb 20 év lehet.

Úgy tűnik, a kormány tanult a hibákból: a korábbinál kisebb lesz a támogatás mértéke, de azt többen vehetik igénybe, és a támogatás hossza is rövidül. Így elkerülhetővé válik az is, hogy a kamatterhek az idő előrehaladtával egyre nagyobb terhet jelentsenek a költségvetésnek.

Nem példa nélküli

A lakáscélú kamattámogatás egyébként nem példa nélküli Európában: bár az állam jellemzően szociális bérlakásokkal segít a rászorulókon – így például Hollandiában a teljes lakásállomány 35 százaléka szociális bérlakás -, több országban is előfordul a magyarhoz hasonló kamattámogatás. Finnországban az 1940-es évek óta költ erre az állam, Lengyelországban pedig 2007 óta biztosítanak támogatott hiteleket a középosztálybeli családoknak lakásvásárlásra – a rendszer ugyanakkor 2009-ben csak 5 milliárd forint körüli összeggel terhelte meg az állami büdzsét.