Árpád
3 °C
12 °C

Min bukhat a 2012-es költségvetés?

2011.10.12. 10:30 Módosítva: 2011-10-12 10:30:08
A nemzetgazdasági tárca 268 forintos euróval és 1,5 százalékos növekedéssel számolt a jövő évi költségvetés tervezésekor. A törvényjavaslatot csak néhány hete fogadta el a kormány, noha már sejteni lehetett: jó, ha egyáltalán növekszik a gazdaság – egyre többen recesszióra számítanak –, az euró augusztus eleje óta nem járt 270 forint alatt, de már többször volt 300 forint fölött az elmúlt hetekben. Ezek az eltérések számos bizonytalanságot okoznak, bár tartalék van a büdzsé tervében.

Október első hetében többször is átlépte a 300 forintos szintet az euró árfolyama a devizapiacokon, a forint ezzel 2009 áprilisa óta nem látott mélységekbe esett, és azóta sem tudott magára találni: a hét eleji kedvező nemzetközi hangulatban sem tudott az euró ára 290 forint alá kerülni. Ezzel párhuzamosan egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság lefékez, elemzők egyre borúlátóbb becsléseket tesznek közzé, már a 2012-es recessziót sem tartják kizártnak.

Ezzel borulni látszik a jövő évi költségvetés két fontos alapfeltétele, azt ugyanis 268 forintos euróval és 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolva alakították ki. Ugyan van beépített tartalék az árfolyamkockázat kezelésére, a változások mégis jelentős átrendeződést hozhatnak a büdzsében:

Ami jó az áfának,

A tervezettnél gyengébb forint több szempontból is hatással lesz a költségvetésre. Bizonyos szempontból jót tesz az egyenlegnek, egyes bevételeket ugyanis növelni fog. Az importtermékek ára növekszik – mivel az euróban kifizetett termékek forintban többe kerülnek az itthoni értékesítéskor –, így nőnek az utánuk befolyó áfabevételek. Áttételesen kedvező lehet az a hatás is, hogy javulhat az exportáló vállalatok helyzete is, mivel euróban olcsóbban tudják kínálni külföldön a termékeiket – változatlan forintáron –, így a versenytársak alá kínálhatnak; ezek a cégek így később magasabb nyereségadót fizethetnek az államkasszába.

Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a gyenge forintnak részben politikai okai vannak, az ehhez vezető gazdaságpolitika az itteni tevékenységük csökkentésére is ösztönözheti a nemzetközi vállalatokat – hívja fel a figyelmet egy veszélyre Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője. Másrészt az áfaemelés és a drágább import miatt visszaeshet a fogyasztás, ami mérsékli a bevételek növekedését.

Emellett a jelentősen gyengülő forint még vonzóbbá teheti a végtörlesztést – ez pedig már nem csak a költségvetésre van hatással, hanem a bankrendszer stabilitását is veszélyezteti. Igaz, hogy elegendő tőke és hitelfedezet hiányában várhatóan így sem lesznek képesek nagyobb tömegek végtörleszteni, a becslések szerint a hitelesek 10-20 százaléka fog élni a lehetőséggel. Ebben az esetben azonban a devizahitelek törlesztőrészletének emelkedése okoz problémát, ami miatt még kevesebb pénz marad fogyasztásra.

Ez pedig az áfaemelés és a drágább import hatásával együtt kérdésessé teheti, hogy teljesül-e a kormány terve, ami szerint jövőre 0,2 százalékkal nő az ideihez képest a lakossági fogyasztás, vagyis többet költünk majd jövőre, mint ebben az évben (pláne, hogy a drasztikus minimálbér-emelés miatt a foglalkoztatottsági mutatók is romolhatnak).

az nem jó a kamatnak

Közvetlen negatív hatásai is lehetnek a gyengébb forintnak, a kiadási oldalon számos tételt jelentősen megdobhat a tervezettnél sokkal rosszabb árfolyam. Ilyenek például a kamatkiadások – az államadósság majdnem fele devizaadósság –, ráadásul a helyzetet súlyosbítja, hogy a fokozódó nemzetközi és hazai bizonytalanság miatt egyébként is nőnek azok a hozamok, amik mellett a befektetők hajlandóak kölcsönt adni az országnak.

Ennek a folyamatnak az eredményeként a szakértők szerint akár kamatemelésre is kényszerülhet az MNB, ami már önmagában tovább emeli az állam kamatkiadásait (ugyanakkor a másik oldalon erősítheti a forintot, aminek pedig ellenkező irányú hatása lehet). Hogy melyik hatás lesz erősebb, az a piaci reakciótól függ, illetve attól, hogy a kamatemelés mennyire fékezi még tovább a várhatóan egyébként is lassuló magyar gazdaságot.

Emellett Romhányi Balázs szerint megnőnek azok az állami kiadások is, amik nem forintban jelentkeznek, így például beruházásokhoz kapcsolódó külföldi beszerzések, a ppp-konstrukciók devizában meghatározott részletei, vagy a külföldi követségek támogatása. Az uniós befizetések miatt azonban egyelőre nem kell aggódnunk: az rögzített árfolyamon történik, viszont a későbbi években kompenzálnunk kell az uniót, így előbb-utóbb itt is megjelenik a gyenge forint hatása.

A bevételek és a kiadások változásának az összegét szakértők szerint egyelőre nem lehet megbecsülni, mivel túl sok a bizonytalan tényező.

Van tartalék

Ráadásul azt is érdemes figyelembe venni, hogy bár a költségvetés tervezésekor 268 forintos euróárfolyamot vettek alapnak, de kiszámolták a pályát 300 forintos árfolyam mellett is: Matolcsy György szerint erre az eshetőségre készülve építettek be 300 milliárd forintnyi tartalékot a tervekbe, így a magasabb árfolyam mellett is tartani tudjuk a 2,5 százalékos hiánycélt.

Ezt reálisnak tartja Samu János, a Concorde makroelemzője is: „A költségvetés tervezésekor a két árfolyam különbségére képezték a tartalékot, így annak a felhasználása lehetővé teszi a hiány tartását” – mondta lapunk kérdésére.

A lassulás felülírja az inflációt

A fenti kiadások növekedése mellett további problémát jelent a GDP növekedésének lassulása. A Pénzügykutató még óvatosan fogalmaz, amikor a jelentős külső és belső kockázatok miatt nem zárja ki a recesszió lehetőségét, a GKI ugyanakkor már egyenesen egy százalékos visszaesést vár jövőre. A JP Morgan a magyar gazdaságban az eddig várt 1,3 százalék helyett már csak 0,5 százalékos növekedéssel számol 2012-re. A ház londoni elemzői szerint 2012-ben Magyarországon lesz a leggyengébb a gazdasági növekedés a közép-kelet-európai országcsoportban. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, az Antall-kormány ipari minisztere a napokban szintén azt jósolta, hogy recesszió jöhet 2012-ben, ezért a költségvetés év közben korrekcióra szorulhat.

A gazdasági lassulás pontos mértéke és annak költségvetési hatása attól függ, hogy mely szektorok teljesítenek rosszabbul a vártnál. Szinte biztos azonban, hogy ennek következtében az adóbevételek a tervezettnél alacsonyabbak lesznek. A szakértők szerint ez kvázi bevételkiesés jelentősebb lesz, mint az infláció esetleges meglódulása miatti bevételnövekedés. Pláne, hogy a már említett esetleges jegybanki kamatemelés kettős szempontból is tovább ronthat a helyzeten: visszafoghatja az inflációt – mérsékelve így a bevételi oldalon esetleg kedvezően jelentkező inflációs tényezőt –, és még inkább befékezheti a gazdaságot.

Szakértők szerint még nem lehet megmondani, a rossz gazdasági teljesítmény menyivel ronthatja az esélyeinket a 2,5 százalékos hiánycél tartására, de úgy tűnik ezek nem túl rózsásak: Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke a büdzsé tervezetének értékelésekor azt mondta, hogy a tervezett mellett új adókra is szükség lehet – majd a héten már arról is beszélt, hogy akár újabb IMF-segély sem elképzelhetetlen –, míg a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi számításaiban az szerepelt, hogy a 2012-es hiány 1,1 százalékkal túllépheti a tervezettet.