Min bukhat a 2012-es költségvetés?

Október első hetében többször is átlépte a 300 forintos szintet az euró árfolyama a devizapiacokon, a forint ezzel 2009 áprilisa óta nem látott mélységekbe esett, és azóta sem tudott magára találni: a hét eleji kedvező nemzetközi hangulatban sem tudott az euró ára 290 forint alá kerülni. Ezzel párhuzamosan egyre inkább úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság lefékez, elemzők egyre borúlátóbb becsléseket tesznek közzé, már a 2012-es recessziót sem tartják kizártnak.

Ezzel borulni látszik a jövő évi költségvetés két fontos alapfeltétele, azt ugyanis 268 forintos euróval és 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolva alakították ki. Ugyan van beépített tartalék az árfolyamkockázat kezelésére, a változások mégis jelentős átrendeződést hozhatnak a büdzsében:

Ami jó az áfának,

A tervezettnél gyengébb forint több szempontból is hatással lesz a költségvetésre. Bizonyos szempontból jót tesz az egyenlegnek, egyes bevételeket ugyanis növelni fog. Az importtermékek ára növekszik – mivel az euróban kifizetett termékek forintban többe kerülnek az itthoni értékesítéskor –, így nőnek az utánuk befolyó áfabevételek. Áttételesen kedvező lehet az a hatás is, hogy javulhat az exportáló vállalatok helyzete is, mivel euróban olcsóbban tudják kínálni külföldön a termékeiket – változatlan forintáron –, így a versenytársak alá kínálhatnak; ezek a cégek így később magasabb nyereségadót fizethetnek az államkasszába.

Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a gyenge forintnak részben politikai okai vannak, az ehhez vezető gazdaságpolitika az itteni tevékenységük csökkentésére is ösztönözheti a nemzetközi vállalatokat – hívja fel a figyelmet egy veszélyre Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője. Másrészt az áfaemelés és a drágább import miatt visszaeshet a fogyasztás, ami mérsékli a bevételek növekedését.

Emellett a jelentősen gyengülő forint még vonzóbbá teheti a végtörlesztést – ez pedig már nem csak a költségvetésre van hatással, hanem a bankrendszer stabilitását is veszélyezteti. Igaz, hogy elegendő tőke és hitelfedezet hiányában várhatóan így sem lesznek képesek nagyobb tömegek végtörleszteni, a becslések szerint a hitelesek 10-20 százaléka fog élni a lehetőséggel. Ebben az esetben azonban a devizahitelek törlesztőrészletének emelkedése okoz problémát, ami miatt még kevesebb pénz marad fogyasztásra.

Ez pedig az áfaemelés és a drágább import hatásával együtt kérdésessé teheti, hogy teljesül-e a kormány terve, ami szerint jövőre 0,2 százalékkal nő az ideihez képest a lakossági fogyasztás, vagyis többet költünk majd jövőre, mint ebben az évben (pláne, hogy a drasztikus minimálbér-emelés miatt a foglalkoztatottsági mutatók is romolhatnak).

az nem jó a kamatnak

Közvetlen negatív hatásai is lehetnek a gyengébb forintnak, a kiadási oldalon számos tételt jelentősen megdobhat a tervezettnél sokkal rosszabb árfolyam. Ilyenek például a kamatkiadások – az államadósság majdnem fele devizaadósság –, ráadásul a helyzetet súlyosbítja, hogy a fokozódó nemzetközi és hazai bizonytalanság miatt egyébként is nőnek azok a hozamok, amik mellett a befektetők hajlandóak kölcsönt adni az országnak.

Ennek a folyamatnak az eredményeként a szakértők szerint akár kamatemelésre is kényszerülhet az MNB, ami már önmagában tovább emeli az állam kamatkiadásait (ugyanakkor a másik oldalon erősítheti a forintot, aminek pedig ellenkező irányú hatása lehet). Hogy melyik hatás lesz erősebb, az a piaci reakciótól függ, illetve attól, hogy a kamatemelés mennyire fékezi még tovább a várhatóan egyébként is lassuló magyar gazdaságot.

Emellett Romhányi Balázs szerint megnőnek azok az állami kiadások is, amik nem forintban jelentkeznek, így például beruházásokhoz kapcsolódó külföldi beszerzések, a ppp-konstrukciók devizában meghatározott részletei, vagy a külföldi követségek támogatása. Az uniós befizetések miatt azonban egyelőre nem kell aggódnunk: az rögzített árfolyamon történik, viszont a későbbi években kompenzálnunk kell az uniót, így előbb-utóbb itt is megjelenik a gyenge forint hatása.

A bevételek és a kiadások változásának az összegét szakértők szerint egyelőre nem lehet megbecsülni, mivel túl sok a bizonytalan tényező.

Van tartalék

Ráadásul azt is érdemes figyelembe venni, hogy bár a költségvetés tervezésekor 268 forintos euróárfolyamot vettek alapnak, de kiszámolták a pályát 300 forintos árfolyam mellett is: Matolcsy György szerint erre az eshetőségre készülve építettek be 300 milliárd forintnyi tartalékot a tervekbe, így a magasabb árfolyam mellett is tartani tudjuk a 2,5 százalékos hiánycélt.

Ezt reálisnak tartja Samu János, a Concorde makroelemzője is: „A költségvetés tervezésekor a két árfolyam különbségére képezték a tartalékot, így annak a felhasználása lehetővé teszi a hiány tartását” – mondta lapunk kérdésére.

A lassulás felülírja az inflációt

A fenti kiadások növekedése mellett további problémát jelent a GDP növekedésének lassulása. A Pénzügykutató még óvatosan fogalmaz, amikor a jelentős külső és belső kockázatok miatt nem zárja ki a recesszió lehetőségét, a GKI ugyanakkor már egyenesen egy százalékos visszaesést vár jövőre. A JP Morgan a magyar gazdaságban az eddig várt 1,3 százalék helyett már csak 0,5 százalékos növekedéssel számol 2012-re. A ház londoni elemzői szerint 2012-ben Magyarországon lesz a leggyengébb a gazdasági növekedés a közép-kelet-európai országcsoportban. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, az Antall-kormány ipari minisztere a napokban szintén azt jósolta, hogy recesszió jöhet 2012-ben, ezért a költségvetés év közben korrekcióra szorulhat.

A gazdasági lassulás pontos mértéke és annak költségvetési hatása attól függ, hogy mely szektorok teljesítenek rosszabbul a vártnál. Szinte biztos azonban, hogy ennek következtében az adóbevételek a tervezettnél alacsonyabbak lesznek. A szakértők szerint ez kvázi bevételkiesés jelentősebb lesz, mint az infláció esetleges meglódulása miatti bevételnövekedés. Pláne, hogy a már említett esetleges jegybanki kamatemelés kettős szempontból is tovább ronthat a helyzeten: visszafoghatja az inflációt – mérsékelve így a bevételi oldalon esetleg kedvezően jelentkező inflációs tényezőt –, és még inkább befékezheti a gazdaságot.

Szakértők szerint még nem lehet megmondani, a rossz gazdasági teljesítmény menyivel ronthatja az esélyeinket a 2,5 százalékos hiánycél tartására, de úgy tűnik ezek nem túl rózsásak: Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke a büdzsé tervezetének értékelésekor azt mondta, hogy a tervezett mellett új adókra is szükség lehet – majd a héten már arról is beszélt, hogy akár újabb IMF-segély sem elképzelhetetlen –, míg a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi számításaiban az szerepelt, hogy a 2012-es hiány 1,1 százalékkal túllépheti a tervezettet.