Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Bekerült a védett kor a munka törvénykönyvébe

2011.10.15. 16:56
Az új Munka Törvénykönyvének koncepciója július közepi nyilvánosságra hozatala óta többször zajlottak egyeztetések a szaktárca és az érdekképviseletek között, miután több kritika is érte a koncepciót. A most véglegesként kiszivárgott törvénytervezet számos pontban eltér a júliusi koncepciótól, és az eddig megegyezetteken túl új elemeket is tartalmaz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium július 22-én hozta nyilvánosságra a Munka Törvénykönyvének új koncepcióját. A Magyar Munka Tervben úgy szerepelt, a koncepció társadalmi vitája augusztus 20-ig zajlik, a parlamenti vita pedig október végéig. Ha az Egyenlítő TV birtokába jutott tervezetet a kormány még jövő héten megtárgyalja, miként a Magyar Nemzet mai számában is számolt, akkor elképzelhető, hogy az új szabályozás már január 1-től életbe lép, habár a szakszervezetek pénteken úgy nyilatkoztak, mindhárom fél egyetértett az életbe léptetés fél éves csúsztatásában.

Mi változott?

A kiszivárgott, állítólag végleges tervezet már több ponton tartalmazza az érdekképviseletekkel való megállapodott módosításokat.

Így az első koncepcióval szemben tartalmazza:

- a kismamák felmondási védelmét (várandósság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett szülési szabadság, jogszabály szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés megkezdésétől hat hónapig a munkáltató nem mondhat fel)

- védett kort (határozatlan időre szóló munkaszerződésű munkavállalónak az öregségi nyugdíj előtt öt évvel csak különösen indokolt esetben lehet felmondani)

- nem csökken a szabadságnapok száma: az alapszabadság 20 munkanap, és a régi Mt. szerintieknek megfelelően emelkedik 25. életévtől 1 nappal, 28. életévtől 2 nappal, 31. életévtől 3 nappal stb. 45. életévtől 10 pótszabadság jár. Változott viszont a szabadság kiadásának rendje: a régi Mt. szerint a munkavállaló az éves szabadság negyedével rendelkezett, az új koncepció szerint öt munkanappal, a mostani koncepció szerint hét az a munkanap, amelyet a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles kiadni. A munkavállaló erre vonatkozó igényét 15 nappal előtte kell bejelentenie.

Lemondhatnak a délutáni pótlékról

Úgy tűnik viszont, hogy a délutáni pótlékról végleg lemondhatnak az erre jogosultak, a bérpótlékok között ugyanis a kiszivárgott tervezetben sem szerepel ilyen. Az éjszakai pótlék az első koncepciónak megfelelően 15%, ugyanakkor a kiszivárgott koncepció tartalmaz egy új elemet, ami átmenet lehet a délutáni és éjszakai pótlék között, egy új pótléktípus: 
"A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár."

Az éjszakai pótlék 22 órától reggel 6-ig jár, tehát a fenti pótlék se nem éjszakai, se nem délutáni, mivel az a korábbi Mt-ben 14 órától 22 óráig járt. A túlórára vonatkozó szabályozás nem változott, a napi munkaidőn felül végzett rendkívüli munkavégzése esetén a munkáltató döntése alapján 50%-os bérpótlék vagy szabadidő jár, pihenőnapon végzett munkavégzés után 100%-os pótlék vagy 50% jár, ha szabadidőt is kiadott a munkáltató.

Finomított kártérítési felelősség

A munkavállaló kártérítési felelőssége finomodott a júliusi koncepcióhoz képest. Akkor ugyanis nem írta volna elő a jogszabály a gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértékét, így a munkavállaló akár a teljes, esetenként rendkívül magas kárt is köteles lett volna megtéríteni. A régi Mt. a gondatlan károkozásra a havi munkabér felében állapította meg a kártérítés limitjét. E kettő szélsőség közti kompromisszumot képez az új koncepció, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló nyolc havi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén azonban a teljes kárt kell megtéríteni. 
Benne maradt a törvénytervezetben a koncepcióból az az újdonság, hogy a határozott idejű munkaszerződés is felmondható. Felmondható a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkavállaló képességére alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

A tervezet a júliusi koncepcióhoz hasonlóan rendes felmondás helyett csak felmondást, rendkívüli felmondás helyett azonnali hatályú felmondás fogalmát használja.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a régi Mt-től eltérően, nem a teljes elmaradt munkabér követelheti vissza a munkavállaló, maximum 12 havi távolléti díj mértékéig ítélhet kártérítést a bíróság. 
Nem került bele a tervezetbe az az érdekképviseletek által hiányolt, az előző Mt-ben még szereplő rész, hogy rendkívüli felmondás esetén a munkavállalónak a munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Ez a szöveg az új tervezetben sem szerepel.