Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Megszüntetik az offshore önkormányzatokat

2011.10.17. 07:28 Módosítva: 2011-10-17 07:32:52
Több, jobbára elmaradott térségben működő önkormányzat alól is kirántja majd a talajt a pénteken benyújtott adócsomag egy mellékmondata. Ezzel véget érnek azok a "belföldi offshore" ügyletnek beillő, - a többi település szemszögéből - ügyeskedések, másfelől kreatívnak számító megoldások, amelyek révén önkormányzatok magukhoz csábítottak cégeket, így generálva maguknak extra adóbevételeket.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása szerint a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető tulajdonos székhelyként, telephelyként csak olyan címet adhat meg, ahol a gépjárművek tényleges tárolása, karbantartása zajlik, írja a Napi. Ezt az illetékes település jegyzője írásban igazolja.

Ez azt jelenti, hogy véget érnek azok a "belföldi offshore" ügyletnek beillő ügyeskedések, amelyek révén önkormányzatok magukhoz csábítottak cégeket, így lényegében valós tevékenység nélkül generáltak maguknak extra adóbevételeket. Másfelől nézve olyan, hátrányos helyzetű kistelepülésnek ad kegyelemdöfést a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslat, amely eddig kreatív módon tudott magának adóbevételeket generálni - igaz, a később ébredők vagy kevésbé ügyesek kárára.

Sok település azzal csábította magához a cégeket − többnyire jelentősebb járműparkkal rendelkezőket −, hogy ott nem kell iparűzési adót fizetniük, ellentétben korábbi székhelyükkel. A vállalkozások megspórolták az ipát, az önkormányzatok pedig megkaparinthatták a gépjárműadót − ami központi adó ugyan, ám a bevétel az önkormányzatokat illeti.

Az eljárás elég aggályos volt, hiszen az adott székhelyen, telephelyen valós gazdasági tevékenység nem folyt, ráadásul azok az önkormányzatok, ahonnan elszármaztak a cégek, duplán rosszul jártak: nemcsak az ipát, hanem a gépjárműadót is elbukták. A jövőben ezek a cégek kénytelenek lesznek visszavándorolni oda, ahonnan érkeztek.

Komlóska-modell

Talán Komlóska az egyik leghíresebb olyan hazai "offshore-település", ahol az iparűzési adó elengedésével komoly bevételre sikerült szert tenniük, jobbára azzal, hogy a papíron ott működő teherautó-flották után bezsebelhették a gépjárműadót, azaz a súlyadót. A példa ragadós volt, több száz önkormányzat igyekezett hasonló megoldással ringbe szállni, több-kevesebb sikerrel.

Mennyi pénzről van szó?

Pontos bevételi számot nem lehet tudni a helyi adókról, korábban ezt a Pénzügyminisztérium tartotta nyilván, majd az új rendszerben elvileg a Belügyminisztérium hatáskörébe került. Korábbi adatkérési igényeinket a tárca nem tudta kielégíteni.

A zempléni község honlapjának tanúsága szerint nincs sem ipa, sem építményadó, a cégek letelepedéséhez az önkormányzat kedvező feltételekkel tud helyet biztosítani. További előnyként említik azt is, hogy mivel Komlóska a leghátrányosabb helyzetű kistérségek települései közé tartozik, az itteni vállalkozások fejlesztéseit pályázati források is segítik. Mindezért cserébe csupán azt kérik, hogy támogassák a Komlóskáért Alapítványt, ráadásul az apanázs jelentős része le is vonható a cégek adóalapjából, ha az alapítvánnyal tartós támogatási szerződést kötnek.

Szintén nagy hírverést kapott Újlengyel, amely - miután sikerült odacsábítani a Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalatát, a Triton Hungary Vagyonkezelő Kft.-t - valóságos offshore-cégparadicsommá vált, több száz cég jelentkezett be az ipa-mentes településre. Igaz, az olajfúrótornyok - köztük a katasztrófája miatt elhíresült Deepwater Horizon - bérbeadásával foglalkozó Triton azóta otthagyta a települést, és Budapest belvárosába költözött.

Helyi adókat vethetnek ki

Az önkormányzatok − ahogyan azt Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára hónapokkal ezelőtt bejelentette − jövőre tetszőleges helyi adót is kivethetnek. A települési adó fantázianevet viselő adó lényegében bármire kivethető, csak néhány szabályt kell figyelembe venni. Az adó nem lehet konkurenciája központi adónak, vagyis azt nem lehet forgalom vagy jövedelem után megszabni, és a települési adó nem jelenthet nagyobb bevételt, mint az iparűzési.

Praktikusan olyan adófajtákra lehet számítani, amelyek valamilyen szempontból specifikusak. Ilyen lehet vízparton akár a nádasirtási vagy szúnyogritkítási adó, de akár az ebadó mintájára is ki lehet találni házikedvenc-adót. Ezek azért nem hoznak majd gigantikus bevételt − a legtöbbet hozó iparűzési adó éves szinten összesen mintegy 500 milliárd forintot jelent.

A Komlóska-modellt követő önkormányzatok számára persze a helyiadó-kivetési lehetőség sovány vigasz, hiszen ha elvándorolnak a cégeik, újra ugyanaz lesz a helyzet, mint a nagy ipaelengedési ötlet előtt.