Boltokba vittük a reálhozamot

Az NGM pénteki közleménye szerint a kiskereskedelmi termékforgalom augusztusi volumene mind éves, mind havi viszonylatban 0,4 százalékos bővülést mutatott a júliusi kismértékű visszaesés után. Magyarország a hatodik legmagasabb éves növekedési ütemmel rendelkezik az EU-ban, míg a visegrádi országokban, Csehországra nem állt rendelkezésre adat, folytatódott az előző hónapokra jellemző visszaesés.

A tárca elemzése szerint a kedvező augusztusi statisztikában több egyedi tényező hatása valószínűsíthető. Ilyen például a nyugdíjpénztárak által kifizetett reálhozam, amely adómentesen jutott el a háztartásokhoz, s amely megjelenhetett a fogyasztási oldalon, de a megtakarításokat is gyarapíthatta, illetve a hiteltörlesztést is segíthette. Fontos negatív tényező, hogy a forint árfolyama a svájci frankkal szemben augusztusban érte el mélypontját, ami a háztartások hiteltörlesztését jelentősen megemelte – áll a közleményben.

Az elemzők szerint a további kilátások nem túl rózsásak. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint a kiskereskedelem lényegében továbbra sem volt képes növelni eladásait 2011 augusztusában, így az első nyolc hónapban sem változott az értékesítés volumene, a 2007 és 2010 között csökkenő, azóta stagnáló trendben augusztus sem hozott változást.

Az egy hónappal korábbihoz mérten – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem augusztusi volumene 0,6 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 0,9 százalékkal nőtt, az üzemanyag kutaké lényegében stagnált.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője elmondta, a várakozásokat meghaladva, 0,4 százalékkal nőttek a kiskereskedelmi eladások augusztusban az előző hónaphoz, illetve az előző évhez képest, ami feltehetően a magánnyugdíj-pénztári hozamok kifizetésének köszönhető.

Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője elmondta, nem lepte meg a nagyobb forgalom, részben azért, mert a tavalyi bázis nagyon alacsony, részben pedig azért, mert várható volt, hogy a reálhozamokból költenek az emberek.

Tóth Gergely hozzátette, a fellendülés azonban egyszeri, mert az emberekre inkább kivárás jellemző, nem költenek, takarékoskodnak, „így senki nem ront a boltokba ajtóstul”. A kilátásokról elmondta, bár az év elején még bővülést vártak éves szinten a kiskereskedelemben a belső fogyasztás élénkülése miatt, ez mégsem így lesz, s inkább stagnálás várható.

Tóth Gergely elmondta, változást esetleg az hozhat, ha az emberek az év végén több termék megvásárlását előre hozzák azért, mert január 1-től az áfa 25-ről 27-százalékra emelkedik. Igaz, nagy fellendülést valószínűleg ez sem hoz majd.

Suppan Gergely elmondta, az első nyolc hónapban így is minimális visszaesés figyelhető meg. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma egy év alatt 0,4 százalékkal, a nem élelmiszer kiskereskedelemé pedig 2,5 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Augusztusban a ruházati cikkek kivételével a legtöbb kiskereskedelmi ágazatban növekedés volt.

Az elemző szintén úgy vélte, a növekvő reálbérek ellenére az augusztusi kisebb élénkülés csupán átmeneti lehet, mivel a romló fogyasztói bizalom, a drámai mértékben megugró törlesztő részletek, valamint a lakosság óvatossági megtakarításai ezt ellensúlyozzák.

Suppan Gergely elmondta, a jövő évi adóváltozások miatt élénkülés 2012-ben sem várható, nagyobb valószínűséggel az idei évhez hasonlóan stagnáláshoz közeli visszaesés lehet. A következő hónapokban hibahatáron belüli stagnálásra számítanak, egyes hónapokban marginális visszaesés, míg más hónapokban marginális növekedés lehet.