Szilárda
0 °C
6 °C

Milliárdokat spórolunk az óraátállítással

2011.10.27. 07:41

Évente 30-40 ezer háztartás áramfelhasználását, azaz hatmilliárd forintot spórol az ország az óraátállítással, az összeg nagy részét a nyári időszámítás megtakarításai jelentik. A hamarosan véget érő nyári időszámítás az energiafelhasználás mellett a baleseti és bűnügyi statisztikákat is javíthatta.

Az őszi óraátállításra - vagyis amikor a helyi időt visszaállítjuk az időzóna idejéhez - Európában egységesen október utolsó vasárnapján kerül sor. Idén október 30-án kell majd egy órával visszaállítani az órákat hajnali 3-kor 2-re, a nyári időszámítás pedig jövő március utolsó vasárnapján tér majd vissza. A módszer azon alapul, hogy március 21-e és szeptember 21-e - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak az éjszakáknál. A világítást annál kevesebbet kell használni, minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - azaz a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével.

A nyári-téli időszámításnak köszönhetően mintegy hatmilliárd forinttal csökken az ország éves villanyszámlája, azaz mintegy 120 gigawattóra áram takarítható meg - ez a mennyiség egy városnyi háztartás éves fogyasztásának felel meg - mondta Tari Gábor, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezérigazgatója.

A hazai villamosenergia-rendszert irányító Mavir évtizedek óta gyűjti és elemzi a mindenkori fogyasztási adatokat. Ezekből az látszik, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5 és 3 százalék közötti - azaz 2000-4000 megawattórás - fogyasztáscsökkenés látható, amely mennyiség egész évre elegendő lenne akár ezer háztartás számára is. A Mavir becslései szerint az évente megtakarított 120 ezer gigawattóra áram 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energia mintegy hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját, illetve ennyivel kevesebb áramot kell megtermelni.

Az őszi óraállítás nem hoz ilyen látványos változást, az emberek többsége sötétben kel, fekszik az óraállítás előtt és után is, a lámpák ugyanannyit égnek, ezért az energiafogyasztás sem változik meg kiugróan.

Az átállítás indokoltsága körül mindazonáltal időről-időre föllángol a vita, elsősorban az eredeti energetikai viszonyok alapvető átalakulásáról, illetve az állítólagos kedvezőtlen élettani hatásokról szóló érveket állítják szembe a jelenlegi rendszerrel - főleg az őszi változtatás gyakorlatával, amely az amúgy is rövid nappalokat még inkább megkurtítja. Sokakat nem vigasztal ez az egyórányi alvástöbblet, fejfájásról, rosszkedvről és levertségről számolnak be, ezért egyes országokban megszüntették ezt a rendszert. Így történt legutóbb Oroszországban, ahol március utolsó vasárnapján állították át utoljára az órákat, ősszel már nem állnak vissza a téli időszámításra.

Az első olajválság alatt, 1973-74-ben az USA nyolc hónapra nyújtotta a nyári időszámítás időtartamát, ami kormányzati remények szerint hozzávetőleg 1 százalékkal mérsékelte volna a villamosenergia-fogyasztást március-áprilisban. Az amerikai szabványügyi hivatal (National Bureau of Standards; NBS) szerint azonban a rendszer nem eredményezett érzékelhető megtakarítást. Hasonló következtetést vont le Hendrik Wolff, a University of Washington közgazdász professzora is, igaz, ő a 2000-es, Sydney által rendezett olimpia kapcsán vizsgálta a kérdést.

Az USA 2007-ben hosszabbította meg ehy hónappal a nyári időszámítást. Az energiügyi minisztérium 2008-as kongresszusi jelentése szerint a plusz egy őszi hónap során 0,5 százalékos csökkenést sikerült elérni az áramfogyasztásban, ám a teljes időtartamot, illetve az egyéb energiafelhasználás alakulását nem vizsgálták.

A kereskedők, szolgáltatók, szabadidős cikkek gyártói és más gazdasági vállakozások számára többlet eredményt hozhat a nyári időszámítás a hosszabb nappalok révén. Egy 1999-es tanulmány szerint például az Európai Unió szabadidős szolgáltatási és feldolgozóipari szektorának 3 százalékos bevételnövekedést hozhatott a nyári időszámítás. Máshol, például a mezőgazdaságban viszont akár ezzel ellentétes hatása is lehet az óraállításnak. Emellett magának az átállításnak is van egy egyszeri költsége; a 2007-es amerikai módosítás pedig becslések szerint fél-egymilliárd dollárba került.

Az egyéb hatások között lehet említeni a közlekedési balesetek számának csökkenését is - bár e téren is vitatottak az eredmények. Az USA-ban a közlekedési minisztérium 0,7-2 százalékos javulást jelentett a nyári időszámatás első meghosszabbítása után - igaz, később a felülvizsgálat már nem talált eltérést. Az amerikai autós biztosítók nonprofit szervezete, az IIHS 1995-ben 1,2 százalékos csökkenésről számolt be, míg a gyalogoshalállal végződő balesetek száma 5 százalékkal mérséklődött. Az amerikai igazságügyi minisztérium pedig a hetvenes években még a bűnügyi statisztikák érzékelhető javulását is összefüggésbe hozta a meghosszabbított nappalokkal.

Az óraátállítás gyakorlatát először az Egyesült Államokban vezették be 1916-ban, energiatakarékossági okokból. Magyarország is átvette a rendszert, ám bizonyos időszakokban - így 1958 és 1979 között a nyári időszámítás szünetelt, hogy aztán 1980-ban újra bevezessék szintén megtakarítási céllal a Wikipédia szerint. Ekkortól a kilencvenes évek közepéig azonban egy hónappal korábban, szeptember végén állították vissza a mutatókat. Magyarországon 1942-ben januártól november elejéig, tíz hónapig tartott a nyári időszámítás; míg 1956-ban és a rákövetkező évben június elejétől szeptember végéig, vagyis kevesebb mint négy hónapig. Az Európai Unió 1996-ban egységesítette a szisztémát.