Rogán adóvá változtatná a járulékot

A Rogán Antal-féle, a szociális hozzájárulási adóról szóló javaslat nem új adónemet jelent, hanem a jelenleg ugyancsak 27 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulék átnevezését.

A Fidesz gazdasági bizottságának elnöke a jövő évi adótörvények tervezetéhez nyújtotta be szerdán azt a módosító indítványát, amelyben kezdeményezi, hogy jöjjön létre egy 27 százalékos, úgynevezett szociális hozzájárulási adó. A javaslat szerint az egészségbiztosítási, a munkaerő-piaci és a nyugdíj-biztosítási járulékot váltaná fel az új adó.

Jelenleg is 27 százalék

Az adó a munkaadót, az egyéni vállalkozókat, a mezőgazdasági őstermelőket terheli, és megfizetése társadalombiztosítási ellátásra, munkanélküli ellátásra való jogosultságot nem teremt, valamint az ilyen ellátás alapját, összegét semmilyen módon nem befolyásolja.

Az indítvány rögzíti azt is, hogy a szociális hozzájárulási adóból származó bevételt az arra jogosult pénzügyi alapok között a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott arányban kell szétosztani; az adóval összefüggő adóügyekben a hatósági eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg is 27 százalék a bér után fizetendő munkáltatói társadalombiztosítási (tb) járulék mértéke, az elnevezés változtatásáról van csak szó.

Csak átkeresztelnék

A javaslat az átmeneti rendelkezések között közli: az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíj-hozzájárulás helyett az új adót kell érteni, ami nevében is érdekes, mert adóként definiálja a hozzájárulást.

"Az, hogy az eddigi járulékot adó váltja fel, azzal a következménnyel jár, hogy nem keletkeztet a befizetett összeg társadalombiztosításra semmilyen jogot, azaz személyes szolgáltatást, mint ellentételt nem lehet elvárni" - mondta az Indexnek Szolnoki Béla, a BDO adótanácsadója.

„A tényleges tartalmat persze a részletek után lehet megismerni. Az első információk szerint az új adó lehetővé tenné, hogy olyan, a társadalombiztosítást megillető adó is kivethető legyen, amely nem jogosít ellátásra. A nyugdíjjáruléknál korábban a szolidaritás elve alapján ezt az Alkotmánybíróság csak egy bizonyos szintig engedte meg.  Az új adónemnél a javaslat szerint nem kellene vizsgálni az ellenszolgáltatást" - mondta. Ezen a módon feltehetőleg nagyobb rugalmasság lenne az államháztartás kezelői részére, ugyanakkor a fentieknek főleg elvi és üzenet jellege van a befizetők számára.

Az adót nem csak egy meghatározott célra lehet felhasználni, azt kiveti az állam, majd lényegében belátása szerint használhatja fel. Így a jövőben nem lehet vizsgálatot indítani, vagy akár az Alkotmánybírósághoz fordulni azzal kapcsolatban, hogy a szociális hozzájárulási adót valóban a szociális ellátórendszerre fordítja-e az állam. Szolnoki Béla szerint ez lehetővé teszi, hogy az alrendszerek között átcsoportosítson az állam - például az egészségügy hiányát a nyugdíjpénzekből pótolja ki vagy fordítva -, vagy akár azt is, hogy több kisebb elvonás helyett egybevonva vonjanak ki pénzt a rendszerből.

Vagyis az átkeresztelés azt is jelenti, hogy ha az Országgyűlés elfogadja az indítványt, akkor a jövőben nagyobb szabadságot kap a palament, hogy akár más célra is elkölthesse az így befolyó összeget.

Vámosi-Nagy szerint ez filozófia probléma, hiszen eddig mindig a járulékokat kellett adóból kipótolni. Ha ezt az összeget a jövőben adónak hívják, akkor a fordítottja is megtörténhet elvileg, azaz az így beszedet pénzt járulékfizetésre is lehetne költeni, de ez elméleti lehetőség - fogalmazott. Vámosi-Nagy Szabolcs elmondta még azt is, hogy a munkáltató tb-járulék befizetéshez a munkavállalónak, biztosítottnak ma sem kapcsolódik semmilyen közvetlen joga.

Korábban is felmerült

Rogán javaslata szerint nem kell megfizetni az új adót a szerzői jogdíj, a szabadalmi díj után, nem fizet az európai parlamenti képviselő - de a magyar parlament képviselője igen - viszont a külföldre kiküldött magyar munkavállaló után fizetnie kell a munkaadójának.

Az új adószabály azzal zárul, hogy lesz majd egy külön törvény, amely a társadalmilag hátrányos helyzetűekre, a munkanélkülieket foglalkoztatókra, illetve a pályakezdőket alkalmazókra kedvezményt engedélyez. A járulékok átalakítása már 2010 őszén is felmerült, akkor a nyugdíjak fedezetéül szolgáló járulékokat változtatták volna adóvá.

A módosítót benyújtó fideszes képviselőt az Index egyelőre nem tudta elérni.