Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Varga Mihály: Optimista a 1,5 százalékos növekedési cél

2011.10.27. 15:38 Módosítva: 2011-10-27 18:04:42

"2010-ben le lett fektetve néhány világos cél: az első periódus a tűzoltás időszaka volt, aztán egy strukturális váltás következett, a ciklus második felében jöhet a mérsékelt növekedés" - fogalmazott Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára, volt pénzügyminiszter a portfolio.hu által szervezett Budapest Gazdasági Fórumon.

Varga szerint azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ország 2008-ban fizetésképtelenné vált, nyilván sok idő kell ahhoz, hogy a csődöt kiváltó gondokat kezeljük, a kormány pedig részben most is még a korábbról örökölt adottságok és problémák leépítésével bajlódik. A kormány első fél éve tűzoltással telt el, mert a költségvetés csak papíron volt rendben, csak papíron volt alacsony a hiány.

Elmondta, a hiánynak jövőre kisebbnek kell lennie, hogy kikerüljünk az unió túlzott deficit eljárása alól, nagy kérdés, hogy azt a hiánycélt lehet-e teljesíteni, amit a kormány kitűzött. Ehhez azonban az kell, hogy a növekedjen a gazdaság, a költségvetés egy 1,5 százalékos, optimista GDP-bővüléssel számol.

Varga szerint a kormány elkezdte az önkormányzati és a nyugdíjrendszer reformját, a gyógyszerártámogatások jelentős csökkentését, a Széll Kálmán-terv lépései részben megvalósultak. "A közszférában 15 százalékos létszámleépítés zajlik, ami folytatódni fog, hamarosan elkezdi a parlament a felsőoktatási és köznevelési törvény vitáját, és folyamatban van az egészségügyi rendszer átalakítása is" - mondta.

Oszkó: Megszorítással kellett volna kezdeni

"A kormány vagy a stabilitás vagy a növekedés érdekében tud lépni, a kettő együtt nem megy" - idézte Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a köztudatban elterjedt, szerinte téves közgazdasági megközelítést. Szerinte lehet olyan lépéseket tenni, hogy stabilitás és növekedés is legyen egyszerre, de ezek a legnépszerűtlenebb lépések, például a nyugdíjkorhatár emelése.

Úgy vélte, a kormány kevés releváns konfliktust vállalt fel, adócsökkentésbe kezdett, aminek nem volt meg a fedezete, az egyensúlyt javító átmeneti intézkedések pedig elfojtják a növekedést. Minden más kormányzati lépés a korábbi hibákat próbálja orvosolni

Oszkó szerint, bár még csak csekély szinten látszanak a rendszerszintű átalakítások és az újraelosztás sem csökkent, a legnagyobb baj az adópolitikával van. Úgy fogalmazott: le kell hűteni az adópolitikát, egy sokkal letisztultabb koncepció kellene

Erre Varga úgy reagált, hogy egy politikai többséget összegereblyézni kellemetlen döntések mögött nehéz. Mint elmondta 590 ezer ember él valamilyen fajta segélyből, hamarosan ki fog derülni, hogy ezek egy része feketén dolgozik.

Jaksity: Fogalmam sincs

Egy csomó kérdésben fogalmam sincs, hogy mi a megoldás, fogalmazott Jaksity György, a Concorde igazgatósági elnöke. Ha a pesszimista forgatókönyv igazolódik, akkor nagyon szomorú világ lesz magyarországon a következő évtizedben, fogalmazott.

Jaksity szerint nem kérdés, hogy le kell építeni az államadósságot, ez kell legyen az alapvető és elsődleges cél, jó, hogy ez a kormánynak is fontos. Szerinte a világ minden országában 60 százalékos GDP arányos államadósság fölött előbb-utóbb a legtöbb ország eljut a fizetésképtelenségig. Nekünk tehát nincs alternatívánk, vagy leépítjük az adósságot, vagy szétesik a társadalom.

Jaksity szerint óriási kockázata van annak, hogy a forint összeomlik. Szerinte az összeomlás a szerdai EU-paktum ellenére elkerülhetetlen, csak pár befektető akarja elhinni, hogy a bajok megoldódtak.

Mellár: Nincs a kormánynak koncepciója

"A  gazdaságpolitikának van koncepciója?" - kérdezte Mellár Tamás közgazdász Varga Mihály államtitkártól. Szerinte az adósságcsökkentés nem egy gazdaságpolitikai koncepció. Ha a problémákat megoldjuk, akkor csökkenhet az adósság, de azt nem lehet a kormányzati politika fő csapásirányaként kezelni.

Mellár a növekedésről azt mondta: ha azzal is számolnánk, hogy a világgazdaságban jövőre olyan év lesz, mint az idei, a magyar gazdaság akkor sem fog tudni másfél százalékot nőni. Ez ugyanis sem keresleti, sem kínálati oldalról nem jöhet össze. Fogyasztás, beruházás nem lesz, egyedül az export viheti a gazdaságot. A közgazdász szerint nem várhatunk jövőre növekedést, ha a dolgok rosszul alakulnak, akár még gazdasági zsugorodás is jöhet.

Mellár szerint a Széll-terv volt az első olyan kísérlet, hogy lényeges, rendszerszintű átalakításokat hajtson végre, azonban nem halad jól a tervek időarányos végrehajtása.