Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Svéd nyugdíjmodellt hozna Rogán?

2011.10.28. 09:45

A tb-járulékok adóvá alakítása és a bevételek szabad felhasználásának lehetősége egyrészt jelenthetné azt, hogy a szufficites tb-kassza pluszbevételei lefölözhetők, másrészt azt is, hogy a mostani kiadásvezérelt tb-rendszert felváltja a bevételalapú, írja a Napi Gazdaság.

Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke az adócsomaghoz benyújtott indítványában arra tesz javaslatot, hogy a munkáltatók által fizetendő 27 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulékot alakítsák át hasonló mértékű "szociális hozzájárulási adóvá". A teher mértéke nem változik. A beadványból − illetve annak másfél oldalas indoklásából − nem derül ki a képviselői javaslat szándéka.

A járulék célhoz kötött − arra lehet elkölteni, amire beszedik. Vagyis az egészségbiztosítási alap egészségügyi kiadások fedezetére, míg a nyugdíjjárulék a nyugdíjak kifizetésére szolgál, de így viselkedik a munkaerő-piaci járulék is. Jelenleg mind a két alap deficites − vagyis a hiányzó bevételeket más adókból pótolja ki a költségvetés. A szociális adó bevezetésével megszűnik a célhoz kötöttség, így a pénz szabadon kerülhetne bármely alapba vagy akár a központi költségvetésbe, ha a két társadalombiztosítási alap szufficites lenne.

Rogán Antal javaslata azt is kimondja, hogy a szociális adó fizetése nem keletkeztethet ellátásra való jogot. Ez nem hoz jelentős változást, hisz a pénzbeli biztosítási ellátásokat (nyugdíj, táppénz, gyed, terhességi gyermekágyi segély) az egyéni járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemmel arányosan állapítják meg. Azért arra jó, hogy a nyugdíjpénztári tagok elessenek a jövőbeni befizetéseik után járó állami nyugdíjuktól.

Ugyanakkor a javaslat értelmezhető a svéd nyugdíjmodell felé tett újabb lépésként: ebbe az irányba mutat a korhatár előtti nyugdíjak, szakmai nyugdíjak elválasztása a nyugdíjalaptól, illetve a nyugdíjszínvonal csökkentése azzal, hogy az öregségi ellátásokat kizárólag inflációval korrigálják, vagyis kizárják a reálérték emelését. A Fidesz és a KDNP eddig minden nyilvános fórumon tagadta, hogy célja lenne a svéd NDC, vagyis a befizetésorientált nyugdíjrendszer bevezetése.

A tb-nyugdíjrendszerünk jelenleg nyugdíjígérvényt ad − a nyugdíjazáskor állapítják meg az öregségi ellátás összegét. Ezt évente kell emelni, ám a nyugdíj mértéke viszonylag jól belőhető már évekkel a nyugdíjazás előtt. Vagyis a magyar rendszer, mint általában a tb-rendszerek, kiadásmeghatározottak, ehhez kell a bevételeket alakítani. A NDC rendszer viszont az elosztható bevételekből indul ki, így a nyugdíj mértéke csak nyugdíjba vonuláskor derül ki, azt változó tényezők − várható élettartam és befizetett járuléktömeg − határozzák meg.

A kormány ugyan folyamatosan utal a nyugdíjrendszer átalakításának szükségességére, ám a mai napig nem tette le javaslatát, milyen nyugdíjrendszert képzel el hosszabb távon. Így egyértelműen nem dönthető el, hogy a járulékok adóvá alakítása egy lépés a nyugdíjrendszer átalakításában, vagy a javaslat célja az, hogy szabad kezet adjon a kormánytöbbségnek a szociális adóból befolyó járulék újraelosztására a két társadalombiztosítási és a munkaerő-piaci alap között.

A javaslat kitér arra is, hogy az adó csökkenthető kedvezményekkel. Ezt elsősorban a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű munkavállalók foglalkoztatása esetén lehetne igénybe venni. A társas vállalkozások, egyéni vállalkozók, őstermelők, ügyvédi, ügyvivői irodák tagjaik után a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizessék az adót. Fő szabályként legalább a minimálbér alapján kell az adót megfizetni.