Sikerrel lobbiztak a régészek a sztrádapénzekért

A régészet aranykoraként idézi fel az erőltetett út és autópálya építések időszakát a magyar régész szakma. Csakhogy éppen emiatt olykor éveket csúsznak az autópálya- és közútfejlesztések, a régészeti számla pedig az egekbe emelkedik. A költségek megugrása az ÁSZ figyelmét is felkeltette, a szervezet októberi jelentésében úgy fogalmazott, hogy „törvényi szabályozás hiányában – háttérbe szorultak a közpénzek hatékony felhasználásához fűződő érdekek (...) a régészeti feltárások során". A készülő törvény ellen a régész szakma a jelek szerint sikerrel tiltakozik, írja a Gazdaság.hu.

Az Állami Számvevőszék által hiányolt törvényi szabályozás tudomásunk szerint előkészítés előtt áll, ám a tervezett radikális javaslatok ellen hetek óta tiltakoznak a régészeti feltárásokat végző megyei múzeumok igazgatói. A tervezet szerint ugyanis a nagyobb beruházások (jellemzően útépítések) előtti régészeti próbafeltárásokat alig 30 munkanapon belül be kellene fejezni, majd az ezután következő úgynevezett megelőző feltárásokat is ugyanennyi idő alatt kell elvégezni, miközben a feltárások költsége nem haladhatja meg a 200 millió forintot. A múzeumigazgatók szerint ez lehetetlen követelményeket támaszt a régészeti munkákat végzőkkel szemben.

A régészeti szakma tiltakozása információink szerint nem volt eredménytelen. Az egyeztetések következtében a javaslat annyiban módosult, hogy amennyiben a beruházással érintett lelőhely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi, vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lelőhely fizikai állapotromlását eredményezné", akkor a kormány egyedi döntés alapján módosíthatná mind a 30 napos, mind a 200 millió forintos felső határra vonatkozó kitételt.

A forgalmas utak mentén elterülő települések lakóinak azonban a régészet gyakran a régóta várt elkerülő út projektek elhalasztásával egyenértékű. Perkátán például eredeti határidő szerint két éve, azaz 2009 novemberében kellett volna befejeződnie a régészeti eljárásnak, a többször módosított határidő szerint azonban csak egy hónappal ezelőtt végeztek.

Hasonló a helyzet Seregélyesnél, ahol az elkerülő ugyancsak két évet késik az eredeti határidőhöz képest a feltárások miatt. Ezek a települések tehát a tervezettnél két évvel hosszabb ideig nyögik az elviselhetetlenségig megnőtt átmenő forgalmat. Nemcsak egyes települések, hanem egész leszakadó térségek is bánhatják, hogy egy-egy régészeti átadás jelentősen elhúzódik. Az M3-as Vásárosnaményig tartó szakaszának építésénél ugyancsak két évet csúszik a feltárási munka befejezése, ez pedig jelentős késedelmet okoz a térségben a felzárkózás zálogának tartott autópálya szakasz átadásában.

A hosszúra nyúló régészeti feltárások nemcsak a helyieknek, hanem az adófizetőknek is fájnak, mivel a régészeti számla időnként a csillagos égig emelkedik. Minden projektnél a régészeti hatósággal történő előzetes konzultációk alapján becsülik meg a várható régészeti költségeket, de vannak esetek, amikor a büdzsé egyszerűen elszáll. Információnk szerint a már említett seregélyesi elkerülőnél az eredetileg tervezett 68 milliós költség 1 milliárd forintra nőtt. Nominálisan még nagyobb eltéréseket találunk azonban a gyorsforgalmi beruházásoknál.

A Szabolcs megyében épülő M3-ason 585 millióról 3,7 milliárdra nőtt a számla értéke, míg a román határig nyúló csongrádi M43-as Makó és Csanádpalota közötti szakaszán 532 millióról 3,1 milliárdra nőtt a régészeti költség. A két nagyobb projekteknél a feltárás és a leletmentés az egész projekt költségvetésnek 6-7 százaléka körül jár, a seregélyesi elkerülőnél viszont már csaknem 15 százalék. Utóbbiak már olyan kirívó tételek, amelyek részben magyarázatot adnak arra, hogy miért drága a magyar útépítés – mondta egy, a nevét nem vállaló, a régészeti feltárásokkal napi szinttel foglalkozó szakértő.

A kivitelezőknek rendkívüli károkat okoznak a késedelmek, lekötött kapacitások állnak dolguk végezetlenül, ami megoldhatatlan problémákhoz vezet. „Egyszerűen nincs ma olyan magyar építőipari vállalat, amely pótolni tudná a tervezett munkákat, mert nincs a piacon megrendelő. Ilyen körülmények között az eleve gyenge likviditási helyzetű hazai kis- és középvállalkozások az állásidő miatt egyszerűen tönkremennek" – nyilatkozta a Gazdaság.hu-nak az egyik kivitelező cég vezetője.