Hirtelen megdrágult az élet

Októberben 0,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak és 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A legnagyobb mértékben az üzemanyagok áremelésének hatására nőttek az árak. A háztartási energia ára elsősorban a szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás megszüntetése miatt emelkedett. Az élelmiszerek 0,4 százalékkal drágultak. Növekedett a sertészsiradék (6,0%), a csokoládé, kakaó (3,0%), a tojás (2,3%), a burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (1,5%) és az alkoholmentes üdítőitalok (1,4%) ára.

A ruházkodási cikkek árai is nagy mértékben, 3,8 százalékkal emelkedtek. Átlag felett növekedett a háztartási energia ára is, amelyen belül a távfűtés 3,9 százalékkal, a vezetékes gáz 3,1százalékkal drágult, a megszűnt szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás hatására.

Az egyéb cikkek körében szintén átlag feletti volt az áremelkedés mértéke (1,4 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok 2,7 százakal, a gyógyszerek, gyógyáruk 1,7 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk (0,6%) és a tartós fogyasztási cikkek (0,2%) esetében átlag alatti árnövekedés volt megfigyelhető. Az EU 27 tagországában 2011. szeptemberben a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok
szerint – átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010. szeptemberben.

A következő hónapokban ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat. A belső kereslet hiánya továbbra is enyhítheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a tavaly év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fog, vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ezzel szemben a gázár kompenzáció megszűnése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése felfelé hatnak az inflációra. A forint gyengülése szintén magasabb inflációt eredményezhet, ami fokozatosan jelenhet meg az inflációban, amennyiben a forint gyengülése tartósnak ígérkezik. Ezért az év végére 4,1%-ra emelkedhet az infláció, az éves átlag 3,9% lehet.

A jövő év elején jelentős emelkedést okoz az áfa felső kulcsának emelése, bár feltehetően nem kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe. Így 2012 elején 5%-ra ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,6% lehet. Ezen hatások kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3% inflációs cél elérése. Suppan kiemeli: ennek ellenére az MNB továbbra sem csökkentheti az alapkamatot, elsősorban a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt, másodsorban amiatt, hogy megvárja a jövő évi adóemelések esetleges másodkörös hatását az inflációs várakozások alakulásában. Az előbbi okok miatt a piaci turbulenciák fokozódása esetén az MNB akár kamatemelésre is kényszerülhet.