Már jövőre megsértheti saját alaptörvényét a kormány

Ebben a kényszerhelyzetben a kormány előtt három lehetőség előtt áll: vagy megsérti az új alkotmányt, és elfogadja a Bizottság alacsonyabb növekedésre, valamint magasabb adósságra vonatkozó prognózisát, vagy csökkenti az idei tervezés közben a 2012-es hiányelőirányzatot, vagy kitart az egyre valószínűtlenebb feltételezései mellett, és ragaszkodik a 1,5 százalékos növekedési prognózishoz, és majd csak jövőre dönt újabb megszorító csomagról.

Az Európai Bizottság számos figyelmeztető üzenetet fogalmazott meg múlt csütörtöki, Magyarországra vonatkozó prognózisában, és ezek mellett lehet egy még szomorúbb olvasata is az előrejelzésnek. Az EB ugyanis azt vetíti előre, hogy csak átmeneti, a nyugdíjvagyon elszámolásának köszönhető államadósság-csökkentés történt idén, jövőre újra emelkedik a konszolidált államadósság GDP-arányos értéke (szemben a kormány csökkenő adósságpályáját vizionáló terveivel). A Bizottság emelkedő adósságra vonatkozó előrejelzése a tervezettnél magasabb költségvetési hiányból és a gyengébb árfolyam feltételezéséből fakad.

Ha valóban emelkedik az adósságráta, akkor a jövő januártól életbe lépő új Alaptörvény értelmében nem vehető fel új kölcsön („Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja (...) a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne”). Vagyis ez a szabály már jövőre óriási problémákat okozhat Magyarország számára.

„Az Alaptörvény megsértésével felvett kölcsön törvénybe ütközik, ezért polgári jogi értelemben semmis. Az a hivatalos személy pedig, aki dönt az Alaptörvény-ellenes kölcsön felvételéről, könnyen a hivatali hatalommal visszaélés bűncselekményét követheti el” – mutat rá a közöskassza.hu elemzése.

Felmerül a gyanú: a kormány azért ragaszkodik a 1,5 százalékos növekedési előrejelzéséhez, és nem vezeti át ezt a módosítást a költségvetésen, mert ebben az esetben növekedne az adósságráta. A lassabb gazdasági növekedés miatt ugyanis kisebb lenne az eredetileg tervezettnél a nevező az adósság/GDP mutatóban, míg a gyengébb forint a számlálót emeli meg. Ez a fejlemény egyrészt óriási presztízsveszteséget okoz az adósság ellen háborút hirdető kormány számára, de még nagyobb baj, hogy megbéníthatja a gazdálkodást.

„Elképzelhető, hogy a kormány év közben szorul a költségvetés módosítására, mert emelkedő adósságpálya fog kirajzolódni év közben egy még rosszabb növekedési forgatókönyv bekövetkezése (esetleg recesszió) esetén” – vélekedik Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője.

Ekkor a kormány újabb megszorításokról dönthet, így például további áfaemelésről, ami az egyenleg javítása mellett a magasabb infláción keresztül a nevező, a nominális GDP értékét is emeli, és így két csatornán keresztül is csökkenti az adósságrátát.

A közöskassza.hu elemzése szerint négy lehetősége van a kormánynak:

1. Újabb kiigazítást hajt végre év közben, amivel az államadósság arányát a 2011-es szint alá csökkenti.

2. Ha ez az újabb kiigazítás nem történik meg, akkor év közben eljöhet az a pillanat, amikor külső forrás bevonásával nem lesz törvényesen finanszírozható az államháztartási hiány egy része. Ez gyakorlatilag a technikai csőddel lenne egyenlő, ebben az esetben az MNB-nél lévő betétek jöhetnek szóba.

3. A kormány előtt álló harmadik lehetőség, hogy a jelenlegi, egyre valószínűtlenebbnek tűnő növekedési feltételezés mellett fogadja el a 2012-es költségvetést és év közben derülhet fény arra, hogy nem tartható az adósságszabály.

4. Negyedik lehetőség az Alaptörvényben foglalt adósságszabály nyílt megsértése.

Ezek alapján a lehetőségek alapján tehát világosan látható, hogy az új adósságszabály hátrányai már jövőre jelentkeznek: nem rugalmas az új rendszer, mert kontraciklikus, nem igazán átlátható, mert egyszerre két adósságszabályunk van életben.