A félelmek középpontjába került Magyarország

Nagyon rossz pillanatban érkeztek a hitelminősítői figyelmeztetések Magyarország számára, ugyanis ezzel újra nemzetközi figyelmet kaptak a hazai fejlemények és a magyar gazdaság sérülékenysége. A befektetők már eleve feszültek az európai adósságválság miatt, és ebben a helyzetben nagyon úgy tekintenek Magyarországra, mint egy következő problémás európai államra.

A hitelminősítők felőli figyelmeztetések soha sem tudnak jó időpontban érkezni, az európai adósságválság kellős közepén pedig kifejezetten elkeserítő az időzítés.

Mint ismert, péntek este a Fitch, szombat hajnalban az S&P figyelmeztetett. Ezek a vélemények, valamint a látványos piaci reakciók futótűzként terjednek a nemzetközi pénzügyi sajtóban, külföldi ismert blogokon.

A feszültség fokozódik

A Wall Street Journal európai kiadása külön cikkben foglalkozik a forint hétfői mélyrepülésével. A WSJ írása szerint a bóvli kategóriába történő leminősítéssel kapcsolatos félelmek miatt szenvedett a forint. A befektetői óvatosság egyértelmű jele volt a hétfői 6 hetes kincstárjegy-aukció, ahol a kibocsátó lefújta az aukciót. Magyarország, akit már 2008-ban kimentett az EU-IMF páros, újra gazdaságának stabilizálásán dolgozik. A forint például új történelmi mélypontot ütött az euróval szemben, olvasható a lap online kiadásában, amely ugyanakkor megjegyzi: Orbán Viktor kormányának nem kell azonnali válsággal megbirkóznia. A feszültség azonban fokozódik az országgal kapcsolatban, amit egyúttal az eurózóna válsága is felerősít.

Ebben a helyzetben pedig sem a kormánynak, sem pedig a jegybanknak nincs nagy mozgástere a fiskális, illetve a monetáris politika területén. Ezért egy új IMF-hitelmegállapodás biztonsági hálóként működne, viszonylag alacsony finanszírozási költségek biztosítása mellett, fogalmaz a cikkíró, aki egyúttal felidézi a legutóbbi kormányzati nyilatkozatokat, amelyek határozottan elzárkóztak egy új hitelcsomagtól.

Az ország a magas adósságtól szenved: az államadósság év végére 73 százalékon áll majd, a lakosság feje pedig a devizahitelek miatt fáj. A forint közben a mélybe zuhant és felvetődik a kérdés, hogy mikor emel kamatot a jegybank, foglalja össze a magyar problémákat a WSJ.

Simon Quijano-Evans, az ING londoni elemzője szerint nem könnyűek azok a problémák, amelyeket a kormánynak kezelnie kell.  A WSJ szerkesztőségi, feltörekvő európai régióval foglalkozó blogja is külön kitér a magyarországi fejleményekre, miszerint "Magyarországot letaglózták a hitelminősítők". A kormány illetékesei - a hitelminősítők véleményére reagálva - egyáltalán nem tettek arra utalást, hogy a kormány készülne olyan intézkedésekkel, amelyek megakadályoznák a bóvli besorolást, írja a blog. Az elmúlt napokban a forint ellen játszanak a piaci szereplők, nagy nemzetközi befektetési bankok állnak a háttérben.

A bóvli szélén táncolunk

"Ha hiszik, ha nem, a piaci félelmek középpontjába került Magyarország Európában" - írja a Business Insider blogja szerint, amely szintén a forint mélypontját, a bóvli szélén táncoló magyar adósbesorolást és a kincstájegy-aukciót emeli ki. De nem azért kell Magyarországra figyelni, mert olyan rossz állapotban van a gazdasága, hanem mert erősen kötődik Ausztriához.

A magyarországi problémák könnyen vezethetnek Ausztriában is problémákhoz, ha az osztrák bankoknak további leírásokat kell elszenvedniük a PIIGS-országokon felül - figyelmeztet az írás. Ausztria azért jelentős, mert az euróövezet hetedik legnagyobb gazdasága és AAA adósbesorolásával fontos részese az eurómentő alapnak. Ha esetleg az osztrák bankrendszer romló kilátásai miatt Ausztria elveszítené AAA hitelminősítését, akkor az jelentős csapást jelentene az adósságválság elleni küzdelemben - teszi hozzá a Business Insider.

A jegybank is léphet

A Financial Times hétfőn már foglalkozott külön cikkben a magyar piacokkal. Az FT főoldalán megjelent írás akkor itt kiemelte: "Magyarországnak szomorú hétfője volt". A cikk azzal zárult, hogy "a befektetők óriási figyelmet fognak fordítani a jövő évi költségvetés végső verziójára, miközben Magyarország egyre inkább hiábavaló harcot vív a fizetésképtelenség ellen."

Ezt követően két külön blogbejegyzésben részletezte a magyarországi helyzetet. Beyondbrics című blogja megemlíti a forint új történelmi mélypontját az euróval szemben és idézi Benoit Anne, a Societe Generale londoni stratégájának kommentárját. Ezek szerint hétfő este a forint figyelmeztető zónába ért a jegybank szempontjából. Lejtőre került a forint, amivel a jegybanknak kezdenie kell valamit, írta az elemző.

A brit üzleti napilap egy másik írásban arról is beszámol a cikkszerző friss személyes budapesti tapasztalatai alapján, hogy a forint szabadesése ellenére költekeznek a magyarok. A felszín alatt azonban komoly aggodalmak kezdenek kibontakozni a magyar gazdaságot illetően, fogalmaz az FT szerkesztője a hitelminősítői figyelmeztetések és a forint zuhanása láttán.

Kemény idők

Kemény idők következhetnek a közép-európai gazdaságokra az eurozóna bajai és a német gazdasági növekedés lassulása miatt - írja a The New York Times. Magyarország nem az eurozóna tagja, de jobban kitett az adósságvírusnak, mint mások, teszi hozzá a lap az InfoRádió tudósítása szerint.

Magyarország még Észtországnál is jobban függ Európától, írja az amerikai lap: az euróövezetbe irányuló export a GDP 34 százalékát adja. A magyar kormányt megijeszti bármilyen jel, ami arra utal, hogy lassulhat a német gazdaság növekedése. Magyarország nem egyhamar teljesítheti az eurozóna-tagság feltételeit, de a kormány ezt még előnyösnek is tarthatja.

A viharok ellenére a csehek, lengyelek és magyarok is szeretnének csatlakozni az eurózónához, a múlt héten erről beszélt Londonban Orbán Viktor miniszterelnök is. Marje Josling Észtországból azonban arra figyelmeztet, hogy alaposan fel kell készülni: strukturális reformokat kell bevezetni, versenyképessé és hatékonyabbá kell tenni a gazdaságukat. Ez a görög válság leckéje.