Ma kopogtat be Matolcsy az IMF-hez

2011.11.18. 08:18 Módosítva: 2011.11.18. 09:13

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter péntek délelőtt jelenti be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának, hogy Magyarország egy biztosítás típusú megállapodást szeretne kötni az IMF-fel - közölte Orbán Viktor kormányfő, hangsúlyozva: Magyarország gazdasági önállósága továbbra sem lesz korlátozható.

A miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: miután a pénzügyi stabilizálás korszakát lezárták, most meg kell nyitni a növekedés korszakát, ezért a kormány megbízta a nemzetgazdasági tárca vezetőjét, hogy gazdasági növekedést segítő, erősítő tervet terjesszen a kabinet elé, Matolcsy György pedig úgy döntött, ennek fontos része egy pénzügyi biztosítás, amelyet az IMF-fel kíván megkötni.

Orbán Viktor kifejtette: "a régi típusú IMF-megállapodás, amelyet lezártunk 2010 őszén, az arról szólt, hogy ők megmondták, mit kell csinálni Magyarországon, és ha mi azt csináljuk, akkor adnak pénzt, és akkor mi nem fogunk összeomlani". Az új megállapodás lényege azonban az - ismertette -, hogy "mi inkább egy biztosítást szeretnénk; a szabad kéz politikáját nem akarjuk feladni".

Többet Magyarország gazdasági önállóságát senki sem korlátozhatja, ez a kormányzati filozófia első számú törvénye - jelentette ki. Arra a felvetésre, hogy az IMF-nek lehetnek feltételei, azt mondta: "majd meglátjuk, nem nagyon hiszem, hogy a magyar gazdaság mostani állapota mellett, amelyet erős alapok jellemeznek, nekünk kölcsönre volna szükségünk. Tehát mi, ha pénzre van szükségünk, akkor kimegyünk a pénzpiacokra, bocsátunk ki állampapírt, kötvényt, kincstárjegyet, azt megveszik".

A probléma mindösszesen annyi, hogy az euróválság miatt Európa szinte minden országában a hozamok emelkednek, tehát magasabb kamatot kell fizetni, mint korábban - figyelmeztetett, de hozzátette, Magyarország pénzügyi biztonsága megvan, a papírokat megveszik, a hitelezők bíznak abban, hogy ezeket vissza tudjuk majd fizetni, de ehhez az kell, hogy a gazdaság jól teljesítsen.

Arra a kérdésre, hogy így képzelte-e, hogy másfél évig fog tartani ez a fajta pályára állítás, Orbán Viktor azt válaszolta: "nagyjából így képzeltük". A legfontosabb dolog az volt, hogy "szabad kezet tudjunk kapni vagy szerezni magunknak", és legyen mód arra, hogy "úgy rendezzük be Magyarországon az életünket, ahogy a magyar érdekek azt megkövetelik, és ebben korábban kötött megállapodások, korlátok ne akadályozzanak bennünket, ezért is volt az, hogy amint lehetett (...), le is zártuk a régi együttműködésünket az IMF-fel" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, "boldog azért nem vagyok", mert Magyarország még messze nem a legjobb helye a világnak.

Közölte: ha a magyar kormány nem folytatna egy rendkívül aktív gazdaságpolitikát a következő évben, hanem csak hagyná, hogy történjen, ami a piacokon meg a gazdaságban magától is megtörténik, akkor bajban lenne, mert a magyar gazdasági növekedés is igazodna az eurózóna tagállamainak rendkívül lassú növekedési üteméhez. Ezt el akarjuk kerülni, ezért van szükség a növekedést serkentő politikára - közölte.

Egy közleménnyel kezdődött

Az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében megkezdjük a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről” – közölte a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön. A közlemény nem azt jelenti, hogy van új megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, hanem csak azt, hogy megkezdtük a tárgyalásokat. Sőt, valószínűbb, hogy csak azt, megkezdenénk a tárgyalást: az IMF szakértői stábja szokásos éves gazdaságpolitikai felülvizsgálatot végez Magyarországon, nem tárgyal hitelprogramról, ilyen irányú hivatalos kérést nem kapott - ezt közölte a Reuters tudósítása szerint az IMF a kormány tegnap délutáni közleményére reagálva.

Amelyeken a Magyar Nemzeti Bank is részt vesz majd – derül ki az MNB csütörtök délután kiadott közleményéből. A jegybank azt közölte: az NGM közleményéből értesült a kormány szándékáról, hogy együttműködésre készül a Nemzetközi Valutaalappal. Az MNB közleménye szerint „az IMF-el történő bármely típusú együttműködés esetén az érintett ország kötelezettségét az adott ország jegybankja és kormánya közösen vállalja. Ennek megfelelően a következő időszakban zajló IMF-tárgyalásoknak az MNB részese kell legyen”.

3768 milliárddal tartozunk

Kemény tárgyalásokra készülhetünk

Elemzők egybehangzóan üdvözölték a kormány bejelentését, ugyanakkor többen azt is kiemelték: a mostani bejelentéshez képest alighanem kemény tárgyalásokra lehet számítani, nem valószínű, hogy az IMF feltételek nélkül állna be Magyarország mögé. Bővebben >>>

Jelenleg az IMF-nek nincs futó programja Magyarországon – Budapest
ugyanakkor a 2008-as hitelmegállapodás nyomán adósa a Valutalapnak. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerintjelenleg 3768 milliárd forint a központi költségvetésnek ebből a 2008 őszi nemzetközi hitelcsomagból származó, részben az IMF-fel, részben az EU-vel szemben fennálló adóssága.

Amely miatt félévente készít az IMF egy jelentést az ország gazdasági helyzetéről. Ezekben kötelező ajánlások nincsenek, csak megállapítások, de a piac, akár csak az évente, minden országról elkészített felülvizsgálati jelentést, olvassa és értékeli azokat.

Megmondtuk a magunkét

Korábban több nemzetközi szervezet jelezte, hogy igen kívánatos lenne Magyarország számára egy elővigyázatossági IMF-program, októberben az America-Merrill Lynch elemzői mondták, később az OECD ajánlásai között isszerepelt. Novemberben már Járai Zsigmond isutalt arra, hogy nem elképzelhetetlen egy újabb IMF-segély.

„Nem mi hívtuk" Magyarországra a Nemzetközi Valutaalap szakértői delegációját, hanem „magától idejött”, „kértek időpontot, mi adtunk" -kommentálta korábban az IMF-kormány közötti tárgyalások hátterét a köztelevízióban Kósa Lajos.

„Mekkora bunkók vagyunk”

A Fidesz alelnöke szerint kényes helyzetben volt a kormány, mert „ha meg nem beszélünk velük", akkor az a kritika éri a kabinetet, hogy „mekkora bunkók vagyunk, hogy nem is beszélünk velük". Kósa szerint nincs realitása annak, hogy a kormány újra hitelcsomagot kérjen a Valutaalaptól. Igen keményen nyilatkozott a szervezet állandó magyarországi képviselőjéről, Irina Ivascsenkóról; azt mondta: „olyan mértékben nincsen tisztában a magyar helyzettel, amely mellett nem is érdemes konzultálni".

Bár a kormány jelenleg is együttműködik a Nemzetközi Valutaalappal, hitelszerződésről azonban nem tárgyalnak – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy Heti Válasznak adott interjúban. A tárcavezető szerint az IMF-hez való visszatérés egyértelműen a gyengeség jele volna, ugyanakkor reális veszélynek tartja, hogy valamelyik hitelminősítő esetleg ront hazánk adósbesorolásán.

Ezután Szijjártó Péter is úgy vélte, hogy nincs arra szükség, hogy a kormány készenléti hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). „Nem ez a gazdaságpolitika van most, mi a pénzpiacokról finanszírozzuk magunkat és képes Magyarország arra, hogy a saját lábán álljon” – mondta a miniszterelnök szóvivője. Legutóbb Giró-Szász András kormányszóvivő nyilatkozott az IMF-fel kapcsolatban, egy újabb hitelfelvétel lehetőségére úgy reagált, Magyarország kitart a piaci finanszírozás mellett.

Ugrás felfelé

Az új IMF-tárgyalás elindulását jó, bölcs döntésként, egy esetleges leminősítés hatását enyhítő lépésként értékelték az elemzők. Részletekerről itt >>

A piacok is jól fogadták a hírt, a forint lendületes erősödésnek indult. A reggel még 315 forint környéki euró ára a délutánni 312 forintos szintről percek alatt 306 forint alá süllyedt. A frank napközben még 254 forint körül is volt, a bejelentés után 248,5 forint környékére esett.

Az OTP árfolyama szintén kilőtt a hírre a Budapesti Értéktőzsdén: a bankpapír, ami napközben 2862 forinton is volt, az elmúlt percekben 7,6 százalékos erősödéssel 3130 forintig drágult. Tőzsdezáráskor végül 3095 forinton, 6,4 százalékos pluszban volt a papír.

A magyar államcsőd kockázatát jelző úgynevezett cds-felár is jelentőset esett: a reggel még 607 bázispontos érték most már csak 592 ponton van (a történelmi rekord 630 bázispont volt, a hét elején 560 pont környékén volt, ami tegnap estig 612 pontra ment fel).

Az állampapírhozamok az elmúlt hetekben szintén megugrottak – illetve volt olyan aukció is, ami elmaradt –, a mostani lépés hatására ezek csökkenésnek indulhatnak (ezt a piaci várakozást jelzi, hogy a hozamokkal ellentétes irányba mozgó osztalékrészvény, a napközben 497 forintig gyengült MTelekom 1,2 százalékos erősödéssel 506 forintra drágult).